Werner Faymann osztrák kancellár a döntés bejelentésekor úgy nyilatkozott: a terrorista fenyegetettség miatt minden országnak kötelessége, hogy kellőképpen felszerelje rendőrségét. Egyúttal üdvözölte a koalíció gyors, határozott közös fellépését ezen a téren.
Reinhold Mitterlehner alkancellár úgy fogalmazott: a csomag, amely a párizsi merényletek és a radikális jelenségek erősödése nyomán született, nemcsak biztonsági intézkedésekről szóló előírásokat tartalmaz, hanem a terrorista jelképek használatát is tiltja, és az állampolgársági törvényt is finomítja. Az alkancellár továbbá ismertette, hogy a kiberbûnözés elleni küzdelembe további száz szakértő bevonását tervezik, ennek a szakterületnek a fejlesztésére további 126 millió eurót (csaknem 40 milliárd forint) irányoztak elő.
A 290 millió eurós összeget a felszerelések, a páncélos jármûvek és a helikopterállomány fejlesztésére, valamint a szükséges személyzet bővítésére szánják. Az idei évre 80 millió eurós (mintegy 26 milliárd forint) költséggel számoltak.
A csomag pontos részleteiről még folynak az egyeztetések. Az ORF (Osztrák Rádió és Televízió) tájékoztatása szerint nyitott kérdés maradt, hogy a belügyminisztérium és a hadsereg között miképpen valósul meg az együttmûködés. A tervek szerint ugyanis a tárca szükség esetén a hadsereg helikoptereit venné igénybe.
Az osztrák belügyminiszter üdvözölte a döntést, amelyet a fokozott készültség és a lakosság védelme miatt szükségesnek nevezett. Johanna Mikl-Leitner elmondta: az előirányzott pénzek fele a felszerelést, a másik fele a személyzeti költségeket és a megelőzést fedezi majd.
Az ellenzék bírálta az intézkedéscsomagot. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szemfényvesztésnek nevezte az intézkedéstervezetet, a páncélozott jármûvek és helikopterek helyett inkább az emberi erőforrás bővítésére helyezné a hangsúlyt. Az osztrák törvényhozás képviselőházának helyettes elnöke, Norbert Hofer (FPÖ) a hadsereg hatékonyabb mobilitását szorgalmazta. A Zöldek szóvivője a politikai előkészítő párbeszédet hiányolta, míg a Team Stronach frakcióvezetője “okosabb bevándorlás-politikát” szorgalmazott.
Megkétszereződtek a terrorizmus gyanúja miatt indult eljárások Ausztriában
A tavalyi adatokhoz képest megkétszereződtek a terrorizmus gyanúja miatt indult eljárások Ausztriában, idén 71 esetben kezdeményeztek vizsgálatot – közölte kedden a Der Standard címû osztrák napilap.
Az igazságügyi minisztérium illetékese szerint már nemcsak egyéni elkövetők elleni intézkedéseket kellett foganatosítani, hanem csoportos szerveződések is megjelentek.
2003-ban három, míg 2013-ban 31 eljárás indult, nyolc esetben ismertetlen elkövető ellen. A tavalyi ügyek közül 24 van még folyamatban, amelyet a szakértő a nehéz bizonyítási eljárással magyarázott.
Terrorista szerveződésben való részvétel miatt 2003-tól kezdve összesen 269 esetben kezdődött eljárás, azonban csak hét alkalommal jutottak el a tárgyalásig szakaszig. A szakértő arról is beszélt, hogy a jelenleg is zajló vizsgálatok jellemzően iszlamista hátterû ügyekkel foglalkoznak.
Ausztriában tíz év börtönbüntetés jár azoknak, akik az Iszlám Állam (IÁ) vagy az al-Kaida nemzetközi terrorcsoporthoz csatlakoznak. Ez nemcsak az osztrák állampolgárokra, hanem a letelepedési engedéllyel rendelkezőkre is vonatkozik.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter még hétfőn kezdeményezte, hogy a terroristáknak az Európai Unió területén érvényes útlevelét még azelőtt vonják be, hogy elutazhatnának a háború sújtotta országokba. Csaknem ötezer, európai állampolgársággal rendelkező személy vesz részt jelenleg is az iraki vagy szíriai harcokban – mondta a tárcavezető. Ha ezek az emberek visszatérnek, jelentős kockázatot jelentenek majd a biztonságra Európában. Az Ausztriában érvényben lévő szabályozás szerint terrorgyanú esetén már érvényteleníthetik az útlevelet.
A külügyminiszter nemzetközi párbeszédet kezdeményezett arról is, hogy a külföldön harcoló szélsőségeseket akkor is fosszák meg állampolgárságuktól, ha így állampolgárság nélkülivé válnának. A jelenlegi szabályozás szerint csak a kettős állampolgárság esetén lehet megvonni az osztrák jogosultságot.
Az osztrák alkotmányvédelmi hivatal adatai szerint mintegy százhetven ember, többségében muszlim bevándorló hagyta el eddig Ausztriát és utazott a Közel-Keletre, hogy ott iszlamista fegyveres csoportokhoz csatlakozzon. Közülük körülbelül hatvanan visszatértek Ausztriába, és a hatóságok attól tartanak, hogy a párizsihoz hasonló véres merényleteket követhetnek el. (MTI)
