Migránsok a Röszke melletti vasúti átjárónál a magyar-szerb határon 2015. augusztus 25-én reggel. MTI Fotó: Ujvári Sándor
A megállapodás szerint a katonaság szállítási, ellátási feladatokat vesz át, az akcióban közremûködő létszámát nem határozták meg – amennyire szükség van, annyit bocsátunk rendelkezésre, mondta Gerald Klug, védelmi miniszter. Egyelőre 3 utászalakulat kezdte meg a munkát, ők a menekültek helyezését lakókonténerek felállításáról gondiskodank. Emellett katonai jármûvek szállítják is a menedékkérőket, továbbá a laktanyai konyhákról visznek ételt a közelben fekvő ellátó centrumokba.
Az egyelőre nyitott kérdés, hogy a katonaság részt vállal-e a határvédelmi feladatokban, mind a kormány, mind a pártok megosztottak a kérdésben, mivel úgy látják, ettől a lépéstől nem jön kevesebb menekült, illetve a lépés sértené az EU-n belüli szabad mozgást. Ausztriában menekültügyi koordinátor kezdi meg a munkáját, Christian Konradot, a Raiffeisen egykori vezető beosztású munkatársát konszenzussal választotta ki a kormány a feladatra.
Merkel ellátogat a szászországi zavargások helyszínére
Angela Merkel német kancellár ellátogat a Szászország tartományi Heidenauban történt menekültellenes zavargások helyszínére – közölt kedden a német kormány szóvivője. Steffen Seibert közleménye szerint a kancellár szerda délelőtt látogat a heidenaui menekültszálláson Stanislaw Tillich tartományi miniszterelnök társaságában.
Angela Merkel menedékkérőkkel, az őket társadalmi munkában segítő önkéntesekkel és az állomást védő biztonsági szolgálat munkatársaival beszélget majd. A hét végén történt zavargások miatt menedékkérők tiltakoznak az ellen, hogy Heidenauban helyezzék el őket. A Spiegel Online hírportál keddi beszámolója szerint Lipcsében 150 ember tüntetett egy sportcsarnok előtt, ahol ideiglenes befogadóállomás mûködik. Onnan 51 embert akartak átszállítani Heidenauba egy busszal, amely a tiltakozás miatt végül üresen hajtott el.
A heidenaui szállás körül biztonsági övezetet jelöltek ki, amelyben a rendőrség mindenkit külön indok nélkül igazoltathat és ahonnan bárkit kitilthat. A korábbi menekültellenes demonstrációk miatt már júliusban felmerült az a javaslat, hogy a hatóságok ne engedélyezzenek tüntetéseket menedékkérőket befogadó intézmények körül. A change.org oldalon egy petíciót is indítottak, amelyet már több mint 60 ezren írtak alá. A ZDF közszolgálati televízió heute.de címû hírportáljának keddi beszámolója szerint a petíciót kezdeményező joghallgató családját ismeretlenek életveszélyesen megfenyegették.
Heiko Maas igazságügyi miniszter szerint a biztonsági övezetek kijelölése nem lehet tartós megoldás. Inkább arra van szükség, hogy a lakosság “ne engedje át az utcát az uszítóknak és a szélsőjobboldaliaknak” – mondta a miniszter kedden az ARD közszolgálati televíziónak.
“Nem akarok olyan országban élni, ahol minden egyes menekültszállás körül tiltott zónára van szükség, hogy a lakók biztonságban tudhassák magukat” – mondta a német igazságügyi miniszter.
Heidenauban egy üresen álló barkácsáruházban 600 menedékkérőnek alakítanak ki szállást. Az első csoportot csak rendőri biztosítás mellett tudták elhelyezni péntek éjjel, mert a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) felhívására összegyûlt tüntetők egy több száz fős csoportja a demonstráció után barikádot emelt az épülethez vezető úton, és rárontott a rendőrökre. A zavargások szombat éjjel is folytatódtak, és vasárnap éjjel is előfordult dulakodás menekültellenes tüntetők és ellentüntetők között. Az összecsapásokban több mint 30 rendőr megsebesült.
Angela Merkel és kormányának több tagja elítélte az erőszakot és a szélsőjobboldali gyûlölködést, a törvényhozás alsóházának (Bundestag) elnöke, Norbert Lammert pedig egy keddi lapinterjúban szégyennek nevezte a menedékkérők elleni erőszakos tüntetéseket. Úgy fogalmazott, hogy az ilyen cselekmények “kínosak” Németországnak.
Az egyik legtekintélyesebb német politológus, Werner Patzelt szerint a heidenaui zavargások arra utalnak, hogy a menedékkérők számának emelkedése az idegenellenesség jelentős erősödését idézheti elő. Szerinte ebben a politikának is felelőssége van, mert nem ad válaszokat a lakosság egyre szélesebb rétegeit a hatalmába kerítő elbizonytalanodásra és az “elhazátlanodás” érzésére, amely a tömeges bevándorlás és a menekülthullám révén alakult ki.
A menekültellenes cselekmények területi megoszlása megerősíti azt a már régen ismert összefüggést, hogy az idegenellenesség ott erősebb, ahol az átlagosnál kevesebb “idegen”, vagyis bevándorló él, ebből a szempontból pedig nagyon határozott a különbség a nyugati tartományok és a volt NDK területe között; míg a nyugati Hessenben vagy Baden-Württembergben 25 százalék feletti a bevándorlók aránya a lakosságban, a keleti tartományok többségében csupán 4-5 százalék. Ugyanezt a kelet-nyugati különbséget jelezi az erőszakos menekültellenes bûncselekmények megoszlása is; a Handelsblatt címû üzleti lap keddi összeállítása szerint míg Észak-Rajna-Vesztfáliában – ahol a 17 millió lakos között 2 millió bevándorló van és az idén eddig majdnem 35 ezer menedékjogi kérelmet adtak be – mindössze 2 esetben támadtak meg menedékkérőket és 3 gyújtogatás történt, a 4 millió lakosú, keleti Szászországban viszont – ahol 2,5 százalék a bevándorlók aránya, a menedékkérők száma pedig 14 500 körül van – a hatóságok eddig 35 támadást és 4 gyújtogatást regisztráltak. (MTI)
Egy év hat hónapra ítéltek egy bolgár embercsempészt
Gyorsított eljárásban egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélt a Székesfehérvári Járásbíróság egy bolgár állampolgárt, akit három évre kiutasítottak Magyarországról – közölte a Fejér Megyei Főügyészség az MTI-vel. Mint írták, a bolgár gyanúsított augusztus 17-én Budapesten korábbi ismeretlen személyekkel létrejött megállapodás alapján 9 szíriai állampolgárt vett fel gépjármûvébe, hogy őket Németországba szállítsa. őt gyorsított eljárásban ítélték el, a bûncselekmény elkövetéséhez használt jármûvet pedig elkobozták. Az ítélet jogerős.
Közölték továbbá, hogy a Székesfehérvári Járási Ügyészség vagyoni haszonszerzés végett, az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bûntette miatt indítványozta egy magyar és egy román állampolgárságú gyanúsított előzetes letartóztatását is. A magyar gyanúsított 4, a román pedig 14, érvényes úti okmánnyal nem rendelkező szíriait vett fel, hogy Németországba vigye. A járásbíróság elrendelte mindkettejük előzetes letartoztatását. (MTI)
Lengyelország nem egyezik bele a menekültelosztási kvótákba
Lengyelország nem egyezik bele a kötelező menekültelosztási kvótákba, nem mond le saját migrációs politikájáról – idézi a Rzeczpospolita lengyel napilap keddi kiadása Rafal Trzaskowski külügyminiszter-helyettest, aki a menekültválság egyik megoldásaként a gazdasági bevándorlók hazaküldését javasolja. Az európai uniós ügyekért felelős államtitkárt idéző írás a hétfőn Berlinben megtartott német-francia megbeszélésekre vonatkozik, amelyek során Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök ismételten követelte egy egységes európai menekültügyi rendszer kidolgozását, és ezt az EU-n belüli határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer további fenntarthatóságával is összefüggésbe hozták.
Trzaskowski az önkéntes alapú menekültbefogadás jelenlegi uniós gyakorlata mellett foglalt állást. Azt mondta a Rzeczpospolitának: Lengyelország a menekültválsággal foglalkozó júliusi brüsszeli EU-csúcstalálkozón önkéntesen kétezer közép-keleti és észak-afrikai menekült befogadását vállalta, így „szolidárisan és lehetőségeihez mérten” cselekedett.
Mivel a keleti határára jelenleg fokozott migrációs nyomás nehezedik, Lengyelországtól „aligha lehet nagyobb erőfeszítést követelni” – jelentette ki Trzaskowski, aki ezzel vélhetően az ukrán válságra, valamint a volt Szovjetunió ázsiai utódállamaiba deportált lengyelek hazatelepítésre váró utódaira utalt.
A lengyel politikus rámutatott: az EU Tanácsa júliusban programot fogadott el az erősödő menekülthullám kezelésére.
„Ennek életbe lépése előtt nincs értelme újabb megoldások erőltetésének” – jelentette ki. Trzaskowski szerint az Európai Uniónak a menekültválság jelenlegi fázisában „világosan meg kell különböztetnie a gazdasági bevándorlókat és a menekülteket”, az előbbieket származási országukba kell visszaküldeni.
Trzaskowski emellett fontosnak tartaná az embercsempész bûnbandák elleni harcot, valamint – a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országokban – az uniós szervek közremûködésével létrehozandó, a menedékkérők azonosítását és regisztrálását végző központok, az úgynevezett hotspotok létesítését.
Börtönbüntetéssel sújtja a brit kormány a bevándorlók illegális munkavállalását
Börtönbüntetéssel sújtja a brit kormány a jogcím nélküli bevándorlók illegális munkavállalását, a munkaadók pedig elveszíthetik mûködési engedélyüket és be is zárathatják üzletüket.
A bevándorlást szigorító törvénytervezet legújabb elemeként kedden ismertetett intézkedéssel kapcsolatban James Brokenshire bevándorlásügyi államtitkár közölte, akár fél év szabadságvesztést és pénzbüntetést kaphatnak azok a bevándorlók, akik illegálisan vállalnak munkát Angliában és Walesben.
Munkaadóik – főként a házhoz szállító éttermek és üzletek, a pubok, valamint a taxis cégek – pénzbírságra számíthatnak, de akár engedélyüket is megvonhatják és elrendelhetik, hogy 48 órára zárjanak be. A munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy ellenőrizték alkalmazottaik státusát. Súlyos visszaélések esetén a munkaadók akár ötévi börtönbüntetésre számíthatnak.
David Cameron kormánya már a májusi parlamenti választások után bejelentette, hogy bûncselekménnyé nyilvánítja a jogcím nélküli bevándorlók illegális munkavégzését. A nekik folyósított bér bûncselekményből származó jövedelemnek minősül majd, amelyet a brit hatóságok a törvénytervezet értelmében lefoglalhatnak.
Bûncselekménnyé akarják nyilvánítani azt is, ha a brit munkaközvetítő ügynökségek csak külföldön toboroznak munkaerőt, anélkül, hogy ezeket az állásokat Nagy-Britanniában, angol nyelven is meghirdetnék. Szigorítják a lakásbérlést is, a bérbeadóknak ellenőrizniük kell, hogy a bérlőnek van-e tartózkodási jogcíme, és ha nincs, ki kell lakoltatni őket. Amennyiben nem ellenőrzik, pénzbírsággal, de az eddigi két év helyett akár ötévi szabadságvesztéssel is sújthatják őket.
Augusztus elején bejelentették, hogy ősztől fokozott munkaügyi ellenőrzéseket hajtanak végre, az éttermek és üzletek mellett elsősorban az építőiparban és a betegellátásban.
“Legyen egyértelmû: ha valaki illegálisan tartózkodik az országban, mindent meg fogunk tenni, hogy ne tudjon dolgozni, lakást bérelni, bankszámlát nyitni vagy jogosítványhoz jutni. A kormány továbbra is azon van, hogy megszüntesse a visszaéléseket, és olyan bevándorlási rendszert dolgozzon ki, amely a brit nép és azok érdekeit szolgálják, akik betartják a szabályokat” – hangoztatta James Brokenshire.
A kormány határozott álláspontja, hogy az intézkedések a bevándorlók javát is szolgálják, ugyanis így akarják elejét venni annak, hogy akár a lakástulajdonosok, akár a munkaadók visszaéljenek kiszolgáltatott helyzetükkel.
A törvénycsomag ősszel kerül a parlament elé, és célja, hogy Nagy-Britannia a jelenleginél kevésbé vonzó célországa legyen a bevándorlóknak. A brit kormány le akar számolni azzal a hittel, hogy a szigetországban könnyedén munkához lehet jutni.
“Az utcák nincsenek arannyal kikövezve” – mondták többször is a konzervatív kabinet tagjai, köztük Theresa May belügyminiszter az elmúlt hetekben.
A kormány kemény retorikája ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy bár az illegális bevándorlás nő, Nagy-Britanniában 2015 első három hónapjában feleannyi, 752 feketemunkást füleltek le bejelentések alapján, mint az előző év azonos időszakában, amikor 1452 őrizetbe vétel volt. Az illegális munkavégzésért kiszabott pénzbírságok száma is csökkent: a 2010 áprilisával zárult évben, a toryk hatalomra jutása előtt még 2339 alkalommal róttak ki büntetést. Az azt követő évben 1899, 2012-2013-ban viszont csak 1270 bírságot szabtak ki. Az elmúlt öt évben mindössze 85 munkaadót állítottak bíróság elé, amiért illegális bevándorlókat foglalkoztattak. Az ugyanezért bebörtönzött munkáltatók száma a 2009-es 35-ről 2013-ra négyre esett.
Nagy-Britanniában a becslések szerint 1,1 millió illegális bevándorló él. A szigetországot Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán mintegy 3-5 ezer menekült gyûlt össze arra várva, hogy embercsempészek segítségével átjusson a brit oldalra. (MTI)
Merkel: méltányosan kell elosztani a terheket
A menekültválság terheit méltányosan kell megosztani az Európai Unió tagországai között – jelentette ki a német kancellár hétfőn Berlinben a francia államfővel folytatott megbeszélése előtt.
Angela Merkel Francois Hollande társaságában tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi tagország betartsa a menekültügyi előírásokat, amelyek a menedékkérők regisztrációjára, valamint elhelyezésük és egészségügyi ellátásuk minimális követelményeire vonatkoznak.
Ki kell alakítani Olaszországban és Görögországban azokat a menedékkérő-regisztrációs központokat is, amelyek létrehozásáról a tagállami vezetők már megállapodtak. Ezt “gyorsan, még az idén meg kell tenni, késlekedést nem tudunk elfogadni” – hangsúlyozta a német kancellár.
Hozzátette: “közös szabványokat kell kidolgozni” az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáról, mindazok esetében pedig, akik tartózkodási jogot – azaz menekült, oltalmazott vagy más menekültügyi státust – szereznek, gondoskodni kell “a méltányos tehermegosztásról”, mert ez “jelenleg nem biztosított”.
Angela Merkel elmondta: a német és a francia belügyminiszter előkészítő munkája révén Németország és Franciaország arra a megállapításra jutott, hogy az EU tagországai közösen meg tudják határozni az úgynevezett biztonságos származási ország fogalmát, és “egységesíteni” tudják a közös definícióból következő jogi eljárásokat.
A német kancellár megismételte azt a szóvivője, Steffen Siebert által már ismertetett állásfoglalását, amely szerint a leghatározottabban elítéli a szászországi Heidenauban a hét végén történt zavargásokat. Hangsúlyozta: a menedékkérőket befogadó helyi állomásnál tartott tüntetéseken “agresszív, idegenellenes hangulat” alakult ki, ami “teljes mértékben elfogadhatatlan”. A kancellár visszataszítónak nevezte a “szélsőjobboldaliak és neonácik” gyûlölködését, és szégyenletesnek nevezte, hogy megnyilvánulásaikat nyíltan támogatták állampolgárok, köztük “családok gyermekekkel”.
Francois Hollande hangsúlyozta, hogy a menekülthullám felerősödésével “rendkívüli helyzet állt elő, amely azonban tartós marad”, mert a menekülthullámot kiváltó krízisek nem enyhülnek. Ezért az uniós tagállamoknak össze kell hangolniuk tevékenységüket és “közös migrációs politikát” kell kidolgozniuk.
Aláhúzta, hogy meggyőződése szerint csak egy egységes menekültügyi rendszer révén lehet fenntartani a schengeni rendszert, vagyis a határok szabad átjárhatóságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben. A francia államfő hozzátette: elkerülhetetlenül szükséges különbséget tenni a védelemre szoruló menedékkérők és az ugyan érthető okok miatt az EU-ba igyekvő, de a menekültügyi előírások értelmében a maradás esélyével nem rendelkező menedékkérők között. A védelemre szoruló menedékkérőket pedig “igazságosan kell elosztani” a tagállamok között, és gondoskodni kell a védelemre nem jogosult kérelmezők “emberhez méltó” körülmények között történő visszatelepítéséről.
Angela Merkel és Francois Hollande eredetileg Petro Poronsenko ukrán elnökkel folytatott volna megbeszélést Berlinben a kelet-ukrajnai válság rendezéséről. A programot azonban a menekülthullám felerősödése miatt kiegészítették egy kétoldalú, német-francia megbeszéléssel. Így Merkel és Hollande először a menekültválság uniós szintû kezelésének lehetőségeiről tárgyal, majd csatlakozik hozzájuk Porosenko, akivel a kelet-ukrajnai válság rendezését célzó minszki folyamat alakulását tekintik át. A találkozó végén sajtótájékoztatót tartanak. (MTI)
Szlovénia készül egy esetleges Horvátországon keresztül érkező menekülthullám fogadására
Szlovénia készül egy esetleges Horvátországon keresztül érkező menekülthullám fogadására – közölte a szlovén belügyminisztérium a Delo címû szlovén napilap hétfői jelentése szerint.
A szárazföldi, balkáni útvonalon közlekedő menekültek a horvát határon keresztül fokozatosan érkezhetnek nagyobb számban Szlovéniába is – áll a minisztérium közleményében, amely a sajtó által feltett azon kérdésre próbál választ adni, hogy Szlovénia felkészült-e egy úgynevezett “másodlagos migrációs” nyomásra.
Szlovénia az év végéig 250 migráns befogadását tervezi Szíriából és más közel-keleti országokból, de felkészül arra a lehetőségre is, hogy kezelni tudjon olyan helyzetet, amely Macedóniában, Szerbiában vagy Magyarországon az ellenőrizhetetlen menekültáradat miatt már előállt – írták a közleményben.
A hatóságok szerint Szlovénia lehetőségeihez mérten kisebb kontingenseket tud befogadni, és elsőbbséget élveznek majd a “veszélyeztetett csoportok”, úgymint a nők és a gyerekek – fogalmaztak a közleményben. Az újság felidézte: a menekültválság kezelése érdekében Szlovénia még májusban jelezte, hogy önkéntes kvóták alapján két éven belül, az EU-n kívülről 720 menekült befogadására hajlandó, majd ezt a számot Miro Cerar miniszterelnök később 500 főre csökkentette.
A szlovén kormány egy hónappal ezelőtt úgy döntött, hogy az EU-tagállamok vezetőinek júliusi megállapodásában vállaltaknak eleget téve Mariborban, Ljubljanában, az olasz határ melletti Postojnában és Debeli Rtic tengerparti üdülővárosban helyezi el a menekülteket. A baj csak az a lap szerint, hogy a létesítmények összesen legfeljebb 220 fő befogadására alkalmasak.
Az újság utal rá, hogy ami a menekültpolitikát és a menekültstátus megadását illeti, Szlovénia a “legellentmondásosabb” EU-tagállam. A szlovén Amnesty International adatai szerint 2011-ben háromszázan folyamodtak menekültstátusért és mindössze húszan kapták meg. Szlovéniában jelenleg 140 menekült tartózkodik. A hatályos törvények szerint – amelyet még az előző kormány módosított így – a menedékjogot kérők még ingyenes jogi útmutatást sem kaphatnak. (MTI)
Sobotka: nagyobb figyelmet kell fordítani a migráció gyökereinek kezelésére
Európa nem futamodhat meg a migrációs válság elől, mert a tét az Európai Unión belüli szabad mozgás – vélekedett Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök hétfőn Prágában a cseh nagykövetek éves értekezletén elmondott beszédében.Sobotkának meggyőződése, hogy elsősorban a migrációs válság okai kezelésének kellene az eddigieknél nagyobb figyelmet szentelni.
“Az Európai Unióban kialakult helyzet megoldása szempontjából kulcsfontosságú tudatosítani, hogy a migrációs probléma összeurópai probléma. Ez elől a kihívás elől sehogy sem lehet kitérni, elmenekülni. A tét nagy – az Európai Unión belüli szabad mozgás, a schengeni rendszer, tehát az európai integráció egyik alappillére” – jelentette ki a cseh miniszterelnök a misszióvezetők előtt.
Sobotka szerint Európa nem szorítkozhat csak a válság következményeinek megoldására. “A migrációs hullám tényleges megfékezésére a szíriai és a líbiai háborús konfliktusok befejezésére van leginkább szükség” – mutatott rá a cseh kormányfő. Hasonló módon fontosnak tartja, hogy javuljanak az életfeltételek és körülmények azokban az országokban, ahonnan a migránsok döntő többsége érkezik. A migráció megszûnésére csak akkor lehet számítani, ha az érintett országok méltó életet és jövőt tudnak biztosítani lakosaiknak, hogy azok ne kockáztassák életüket a sivatagokban és a tengereken – fejtette ki.
A cseh kormányfő beszédében fontosnak minősítette a visegrádi csoport (V4) tevékenységét, s ellenezte, hogy az euróövezet országai elkülönüljenek az EU-többi tagállamától. “Nem akarunk újabb uniót az unión belül” – mondta Sobotka. Leszögezte, hogy Csehország biztonságának garantálását a mai bonyolult nemzetközi helyzetben továbbra is a NATO-n belül képzeli el. (MTI)
