Tavaly május 1-én nyílt meg az osztrák munkaerőpiac a kelet-európai EU-országok polgárainak számára, akik közül már akkor is 70 ezren Ausztriában dolgoztak. A szakértők évi 20-25 ezer új munkavállalót vártak, végül annál azért magasabb lett a szám, főleg magyarok érkeztek dolgozni Ausztriába. A többség Burgenlandba, Bécsbe és Alsó-Ausztriába ingázik, és a turizmusban/vendéglátásban, vagy az építőiparban vállal munkát.
A legfrissebb statisztikák szerint (március vége) 35 ezer új, kelet-európai (EU-országok) dolgozót regisztráltak, így a számuk 47 százalékkal, 108 ezerre emelkedett. A növekedés felét a magyarok adják, március végén 16 ezerrel dolgoztak többen osztrák munkahelyen – a számuk meghaladja a Csehországból, Szlovákiából és Szlovéniából érkezők összlétszámát. Az adatokból kiderül, hogy a magyar “vándorlás” a téli hónapokban ugrott meg, a többi ország mutatója azonos szinten maradt.
Az egyik munkaügyi szakértő szerint ennek fő oka a súlyos magyar gazdasági helyzet, de a szezonális hatások is hozzájárultak a növekedéshez. Az elemző úgy fogalmazott, a nyitás a megfelelő időpontban történt, az osztrák piac könnyen megbirkózott a plusz munkaerővel. Ami feltûnő volt, hogy az osztrák foglalkoztatás növekedésének 60 százalékát a kelet-európai EU-országok polgárai adták. A szakértők szerint nem is annyira új munkaerőről volt szó minden esetben, sokszor az addigi illegális foglalkoztatást legalizáltak az új szabályozással.
Érdekesen alakultak a számok az idegenforgalomban: 16 ezer kelet-európai mellett 2700 új munkahely jutott az osztrákok számára is: ahogy a gazdasági kamara egyik szakértője fogalmazott, a legjobb konyhafőnök sem tud a segítői nélkül dolgozni.
A nyitás nem enyhítette a szakemberhiányt: az ipar és az IT-szektor azért lobbizik, hogy minél hamarabb megnyissák a piacot a román és a bolgár munkavállalók előtt (2014 a tervezett időpont), és további intézkedéséket követlenek, hogy minél könnyebben megfelelő munkaerőhöz jussanak EU-n kívüli országokból is.
Némileg árnyalja a képet, hogy a külföldi munkavállalókkal nem minden esetben bánnak tisztességes módon Ausztriában – ezt mutatja, hogy erősen megnőtt az Arbeiterkammer (munkavállalói képviselet) jogi tanácsadásáért folyamodó magyar állampolgárok száma. Százas nagyságrendben vannak olyan eseteink, hogy az építőiparban dolgozó magyarok kevesebb bért kapnak, és az esetek száma nő, mondta a kurier.at-nak Hans Trenner, az Arbeiterkammer jogi osztályának vezetője. (Ausztriában szakmánként meghatározott minimálbér -legtöbb esetben órabér – van, ettől sem az osztrák, sem pedig a legálisan Ausztriában dolgozó magyar cég nem térhet el, vagyis ki kell fizetnie a munkásainak a kollektív szerződésben rögzített munkabért – a szerk.)
Ezek után nem meglepő, hogy az osztrák munkaadók mellett a magyar vállalkozások is sárosak az ilyen ügyekben. Az egyik osztrák építőipari vezető szerint egyenesen importált bérdömpingről lehet beszélni (azaz kevesebbet fizetnek az osztrák törvényekben meghatározottnál a munkaadók): Burgenlandból több olyan jelzést kapott az érdekképviselet, hogy a magyar cégek, brigádok nem tartják be az osztrák törvényeket, emiatt aztán a szakma erőteljesebb ellenőrzéseket követel bér- és szociális ügyekben.
