Menekültek érkeznek Ausztriába tavaly szeptember elején: szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk Fotó: MTI/Krizsán Csaba
Európa egyik legszigorúbb menekültügyi törvényéről van szó – jelentette ki Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, aki egyúttal elégedettségének adott hangot a keddi kormánydöntéssel kapcsolatban. A miniszter cáfolta, hogy a törvényi változtatás nagyobb bürokratikus költséget vonna maga után.
Werner Faymann kancellár szerint a módosított törvény lehetővé teszi, hogy a menekültek befogadására vonatkozó múlt héten megállapított irányszámot betartsák. A szociáldemokrata politikus aláhúzta ugyanakkor, hogy a közös európai megoldást előnyben részesíti, azonban nem lehet várni addig, míg az unió meghozza az erre vonatkozó lépést. Cselekedni kell – jelentette ki a kancellár.
Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint az intézkedés jelzésértékű. Ausztria lakosai felé azt üzeni, hogy már túl sok a menekült, a migránsok számára pedig azt, hogy fennállhat a visszatoloncolás kockázata – hangoztatta a néppárti politikus.
A leköszönő védelmi miniszter Gerald Klug szerint a módosított törvény pedig az unió számára jelzés, miszerint Ausztria, Németország és Svédország a menekültválságot nem tudja egyedül megoldani.
A tervek szerint a menekültstátust csak korlátozott ideig, az eddigi öt év helyett legfeljebb három évig biztosítanák. Ez idő után újra megvizsgálnának minden egyes kérelmet, és ha már nem áll fenn a menekültkérelemre jogosító körülmény, kiutasíthatják a menekülteket az országból. A megváltozott menekültügyi eljárás visszamenőleges hatállyal már november közepétől érvényes lehet Ausztriában.
Határozottabb feltételekhez kötnék továbbá a családegyesítést, a menekülteknek három hónapon belül kellene benyújtaniuk erre vonatkozó igényüket. Azok esetében, akiknél a menekültstátus nem jöhet szóba, csupán úgynevezett kiegészítő védelmet kaphatnak, az új törvény szerint a jelenlegi egy év helyett három év után történhet meg a családegyesítés. A szóban forgó kiegészítő védelem azoknak jár, akik a genfi egyezmény szerint nem tekinthetők menekültnek, azonban számukra az esetleges halálbüntetés vagy más jellegű önkény miatt mégis veszélyes lehet visszatérni a származási országba. Az esetleges családegyesítés érdekében a menekültnek jövedelmet, betegbiztosítást, valamint a család elhelyezésére alkalmas szálláshely rendelkezésre állását kell igazolnia.
A migránsokat köteleznék továbbá a mielőbbi integrációra, a német nyelvi tanfolyamok és a demokratikus társadalmat bemutató értékteremő kurzusok látogatására. A tervek szerint a kísérő nélkül érkező kiskorúaknak családegyesítés során nem kell az előírt anyagi feltételeket teljesíteniük.
Az ellenzéki Zöldek pártja kritizálta a döntést, miszerint “politikai erőfitogtatás” helyett inkább az integráció megkönnyítésére kellene figyelni, a szintén ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig a döntést bírálva a befogadási létszámstopot szorgalmazta.
Az osztrák kormány a múlt héten arról döntött, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk Ausztriában. Január elseje óta 42 ezren érkeztek a balkáni útvonalon át Ausztriába.
Ausztriában 2015-ben összesen 90 ezer, míg 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelmet nyújtottak be. Jelenleg naponta mintegy 1300-an érkeznek az országba. (MTI)
Osztrák belügyminiszter: Ausztria szigorúan betartja a befogadás felső korlátját
Ausztria szigorúan betartja a befogadás felső korlátját, 37 500 menekültnél nem enged be többet az országba – jelentette ki Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az Ö1 című osztrák közszolgálati rádió hétfői műsorában.
Mikl-Leitner figyelmeztetett: az osztrák szociális rendszer nem bírna el még egyszer a tavalyihoz hasonló menekülthullámot, ugyanilyen túlterheltség esetén az osztrák állam a jövőben akár már a humanitárius feladatait sem tudná ellátni.
Meggyőződése szerint a szálláshelyek, a képzési és az ellátórendszer miatt szükség van felső korlátra azon államokban, amelyek a menekülteket befogadni és integrálni akarják.
A miniszter döntő jelentőségűnek nevezte, hogy az osztrák döntés elindít-e majd az unión belül egy dominó hatást, és más tagállam is foganatosít-e egyértelmű intézkedéseket.
Az osztrák kormány a múlt héten arról döntött, hogy idén legfeljebb 37 500 menedékkérőt enged be az országba, 2019-ig pedig összesen mintegy 130 ezer lehet a számuk Ausztriában. Január elseje óta 42 ezren érkeztek a balkáni útvonalon át Ausztriába.
Werner Faymann kancellár egy hétvégi lapinterjúban kijelentette: a 37 501-ik ember is benyújthat menekültkérelmet – azonban nem Ausztriában. Elmondása szerint a létszám felett érkezőket uniós határnál lévő befogadóközpontba szállíthatnák és onnan másik uniós országba küldhetnék.
Az Osztrák Szociáldemokrata Párton (SPÖ) belül komoly belső vitákat gerjesztett a kormány múlt heti határozata a menedékkérők befogadásának korlátozásáról. Több tartományi tagszervezet tiltakozott a döntés ellen.
A párton belüli megosztottság továbbra is tart, a párt bécsi tagszervezetének néhány képviselője továbbra is tiltakozik a döntés ellen. Eva Maltschnig, a szociáldemokraták egyik bécsi szekcióvezetője a Der Standard című osztrák lap hétfőn megjelent számában arról beszélt, hogy a kancellár javaslata irreális, hiszen a hotspotok (menedékkérő-regisztrációs központok) még nem működnek a határok mentén. Franz Schnabl az SPÖ vezetőségi tagja reményét fejezte ki, hogy a párt tartja magát a humanitárius alapértékekhez. (MTI)
