A bécsi elnöki palota, a Hofburg: ketten maradtak versenyben a második körre
Földcsuszamlás az osztrák politikában
Az államfőválasztás után beköszöntő új politikai korszak kezdetéről írt az osztrák sajtó, továbbá a kormánykoalíció fennmaradásáról és a két nagy párt, a szociáldemokrata párt és a néppárt vezetőváltásáról találgatott hétfőn.
Nem várt eredmény született a vasárnapi ausztriai államfőválasztáson. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) jelöltje, Norbert Hofer 36,40 százalékkal végzett az első helyen az előzetes eredmények szerint. A második a Zöldek által támogatott Alexander van der Bellen lett, így ők ketten vehetnek részt az egy hónap múlva rendezendő második fordulón. A kormánypártok két jelöltje, a szociáldemokrata és a néppárti induló súlyos vereséget szenvedett. Eddig Ausztria államfője mindig e két nagy párt soraiból került ki.
A Die Presse címû konzervatív osztrák lap főszerkesztője “földrengésszerû” eredményről írt, amely szerinte megmutatta, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem tudnak már kizárólag ketten együtt kormányozni, “lejárt az idejük”. Rainer Nowak szerint “egy fejezet véget ért”, a nagypártok dominanciája megszûnt. A politikának meg kell értenie, hogy egy korszak utolsó hónapjait éljük, amikor a fiatal választók az ország politikai életének és stílusának változását követelik és valósítják meg – írja Nowak.
A Der Standard címû liberális lap főszerkesztőjének véleménycikke szerint új politikai korszak kezdődött, amelyben döntő szerepe volt a kormányzati politikával való elégedetlenségnek. Alexandra Föderl-Schmid szerint a kormányzó pártok kispárttá zsugorodtak, így számukra nem marad más, mint a második fordulóban a Zöldek által is támogatott jelölt mellé állni, hiszen “egy szabadságpárti politikus az államfői székben fordulópontot jelentene, és szimbolikus erővel bírna”.
A lap másik írása szerint nem fordulhat elő, hogy a szociáldemokrata és néppárti vezetők tétlenül mennek el az eredmény mellett, hiszen így a 2018-as választási esélyeiket teszik kockára. A néppárton belüli vezetőváltás a szerző szerint azon múlik, hogy Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter készen áll-e arra, hogy átvegye Reinhold Mitterlehner pozícióját, és hasonlóan a szociáldemokrata Werner Faymannnak is fel kell tennie a kérdést, hogy mennyivel fontosabbak neki a saját érdekei a párt érdekeinél.
A Der Standard másik véleménycikke megállapítja: Norbert Hofer győzelme azt mutatja, hogy az osztrákok nagy része előnyben részesíti az autoriter politikát – amely a szerző szerint az utóbbi években Magyarországon és a Lengyelországban is kifejlődött -, vagyis a parlament gyengülését, a brüsszeli előírásokkal való szembenállást és a médiaszabadság korlátozását.
A Kurier címû független lapban megjelent véleménycikk szerint az ország kettészakadt. Helmut Brandstätter főszerkesztő kijelenti: vasárnap bebizonyosodott, hogy a két kormánypárt kormányzási képességeinek a határához ért. A szerző szerint a választási eredmény azt mutatja, hogy az ország lakosai a kormány, a két koalíciós párt, a pártfunkcionáriusok és a szervezetek ellen szavaztak.
A Wiener Zeitung címû lap szerzője szerint a választás az SPÖ és a ÖVP számára akkora pofont jelentett, amellyel senki nem számolt. Reinhard Göweil úgy véli, hogy a pártok most másra, például a közvélemény-kutatókra próbálják hárítani a felelősséget. Meglátása szerint azonban az eredmény azért született, mert a kormány a menekültkérdésben nem adott megoldási lehetőséget az osztrák lakosok számára. (MTI)
Az előzetes választási eredmények
A második a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen lett 20,4 százalékkal, a függetlenként induló Irmgard Griss csaknem 18,5 százalékot ért el. A kormánypártok által indított két jelölt, a néppárti Andread Khol és a szociáldemokrata Rudolf Hundstorfer mintegy 11-11 százalékos támogatottsággal bírt. Az építési vállalkozó Richard Lugner 2,4 százalékot kapott.
Mivel az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak az első fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre, vagyis Norbert Hoferre és Alexander Van der Bellenre lehet majd voksolni. A levélben leadott szavazatokat hétfőn számolják össze, így végleges eredmény aznap estére várható.
Werner Faymann osztrák kancellár csalódottságát és elkeseredettségét fejezte ki a választási eredmény miatt, amely szerinte világos figyelmeztetés a kormánynak. Faymann, aki az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnöki tisztségét is betölti, kiemelte: nem tervez személyi változtatást, azonban párton belüli tárgyalásokat szorgalmaz.
Kiábrándítóként jellemezte a választási eredményt Reinhold Mitterlehner alkancellár, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke és úgy vélte, hogy a néppárti jelölt veresége az országban uralkodó politikaellenes hangulatra vezethető vissza. Meglátása szerint ez az utolsó lehetőség, hogy a kormányzati munkát tartalmilag és formailag is újra tervezzék. “Nem gondolom, hogy széthullik a koalíció, ha levonjuk a szükséges konzekvenciákat” – közölte az alkancellár. Mitterlhener az esetleges párton belüli személycseréről azt mondta, hogy ez nem oldana meg semmit.
Az ÖVP elnöke egyúttal élesen bírálta a választás előtti közvélemény-kutatásokat, amelyek alapján a néppárti jelölt az utolsó előtti helyen állt. Úgy vélte, hogy ezek a felmérések csak erősítették azokat, akik taktikusan szavaztak, így szerinte a “párt a bécsi választások után másodjára is áldozatául esett a kutatásoknak”.
Michael Häupl bécsi tartományi vezető, szociáldemokrata politikus “mélyen megdöbbent” a választási eredményen, amely szerinte kormányellenes kritika. Häupl szerint a választás biztosan következménnyel jár majd, azonban úgy vélte, hogy ezek nem személyi változások lesznek.
Erwin Pröll alsó-ausztriai tartományi vezető, néppárti politikus meglepőnek nevezte a választási eredményt és az osztrák kancellár által folytatott “halogatás és elrejtőzés” politikáját hibáztatta a választások kimeneteléért. Úgy vélte, hogy a választók nagy része taktikai megfontolásból döntött.
A stájerországi tartományi vezető, a néppárti Hermann Schützenhöfer szerint ez a “fájdalmas vereség utolsó figyelmeztetés” a kormánynak, végérvényesen megoldást kell találnia a nyugdíj, a munkahelyteremtés és az oktatás kérdésében.
Josef Pühringer felős-ausztriai tartományi vezető, szintén néppárti politikus szerint nem lehet a vereséget a pártelnök, Mitterlehner számlájára írni. Úgy vélte, a néppárti jelölt gyenge szereplésének oka, hogy a társadalom középrétege jobbra tolódik. Egyúttal nehezményezte, hogy a néppárti belügyminiszter épp az államfőválasztási kampány közepén távozott a kormányból.
Az előzetes eredmények szerint a választási részvétel nagyjából 60 százalék volt, tehát magasabb, mint hat évvel ezelőtt, amikor 54 százalék ment el szavazni. Norbert Hoferre a legtöbben Burgenlandban voksoltak, itt mintegy 43 százalékos támogatottságot ért el. Szülőfalujában Pinkafőn (Pinkafeld) több mint hatvan százalékot kapott. A legkevesebben Bécsben szavaztak a szabadságpárti jelöltre, itt alig harminc százalékot szerzett.
A Zöldek által támogatott Van der Bellenre Bécsben voksoltak a legtöbben, mintegy 32 százalékot kapott. A legkevesebb szavazót Burgenlandban szerezte, itt alig 13 százalékot ért el.
A független Grissre a legtöbben Stájerországban adták le a voksukat, itt a szavazatok 24 százalékát kapta. Legkevesebben, vagyis a szavazók 12 százaléka Burgenlandban támogatta.
A szociáldemokrata Hundstorfert Burgenlandban favorizálták leginkább, ott 17,5 százalékot kapott, Vorarlbergben azonban mindösszesen 4,4 százalékot ért el.
A néppárti Khol a legjobb eredményt, 14 százalékos támogatottságot Alsó-Ausztriában kapta, a legkevesebbet, 5,7 százalékot Bécsben.
Az építési vállalkozó Lugner is Alsó-Ausztriában támogatták a legtöbben, itt 2,8 százalék szavazott rá, Burgenlandban és Felső-Ausztriában alig kapott két százaléknyi szavazatot. (MTI)
