A piac teljes megnyitása nyolc, 2004-ben csatlakozott EU-tagállam – köztük Magyarország – munkavállalói előtt nem vezetett a munkanélküliség növekedéséhez – mondta Johannes Kopf, az Osztrák Munkaerő-piaci Szolgálat (AMS) vezetője az elmúlt egy évet értékelő konferencia margóján megtartott sajtótájékoztatón. Az osztrák számítási mód szerinti munkanélküliség (6,7 százalék) 0,08 százalékkal magasabb, mint a nyitás nélkül lenne – idézett Kopf egy tanulmányból.
A minisztérium adatai szerint megközelítőleg 27 ezerrel nőtt 2011 májusa és 2012 márciusa között az érintett országokból való munkavállalók száma Ausztriában. Ez nagyságrendileg megfelel a tárca és szakértők tavalyi előzetes becslésének, amelyben 20-25 ezer fő szerepelt. A legnagyobb csoportot – mintegy 12 ezer fővel – a magyar munkavállalók teszik ki. A második legnagyobb csoportot a szlovákok, a harmadikat a lengyelek alkotják.
Rudolf Hundstorfer munkaügyi miniszter a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek vezetőivel együtt ismét megerősítette, nézetük szerint jól bevált a korlátozások 2004 óta tartó fokozatos leépítése, a munkaerő-piac ellenőrzött megnyitása. Hundstorfer kijelentette, hogy a nyitás nem járt említésre méltó “kiszorító” hatással. Vannak olyan szakterületek, ahol nem zárható ki, hogy a belföldi munkaerő helyett külföldit alkalmaznak, vagy pedig a korábban bevándorolt külföldiek kerülnek versenyhelyzetbe – fejtette ki.
“Elszigetelt problémák” vannak ugyan, de “ezeket igazán nagyítóval kell keresni” – fogalmazott egy újságíró kérdésére. A szociáldemokrata (SPÖ) miniszter ezzel pártja burgenlandi frakcióvezetőjének, Christian Illeditsnek április végén hangoztatott aggodalmaira reagált.
A tárca közleményében kiemelte azt is, hogy a nyitás hozzájárult osztrák gazdaság konjunktúra javításához, a költségvetési hiány csökkentéséhez és új munkahelyek teremtéséhez.
Erich Foglar, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) elnöke ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy az ausztriai bér- és illetékfizetési szabályok betartását még szigorúbban ellenőrizzék. A munkaügyi büntetések külföldi behajthatóságán is javítani kell – vélekedett. Ennek érdekében az Európai Bizottságnak is tennie kell – mondta. “Ha a közlekedési bírságok határon átnyúló behajtása mûködik, akkor ennek is mûködnie kell” – jelentette ki. Az ÖGB fontosnak tartja azt is, hogy a munkavállalókhoz és a munkaadókhoz még több információ jusson el a törvényi előírásokról, nem utolsósorban az idegen nyelvû tájékoztatás javítása révén.
A mintegy 27 ezerből becslések szerint két-háromezer már korábban is meglévő munkaviszony volt, amelyet a korábbi korlátozások megszüntetésének hatására tavaly május után már legálisan folytattak tovább.
Az új munkaerő több mint fele az ország keleti részében talált munkát, és leginkább a vendéglátásban és az építőiparban foglalkoztatják őket. Az új munkavállalókra jellemző a mobilitás is. Mindössze 39 százalékuknak van bejelentett lakcíme Ausztriában, a többiek naponta ingáznak. A Magyarországgal szomszédos Burgenlandban 88 százalék az ingázók aránya, az Ausztriában tavaly május óta munkát vállaló magyarok között nyolcvan százalék. A mobilitást mutatja az is, hogy a munkaviszonyok egy jelentős része időszakos vagy szezonális – mondta Kopf.
Közvetlenül május elseje után ugrásszerûen nőtt a bejelentett új munkaviszonyok száma. A mintegy 27 ezer fős növekedés legnagyobb része – mintegy húszezer fő – tavaly május és augusztus között ment végbe. Újabb hullámot jelentett a téli turisztikai szezon kezdete a nyugat-ausztriai tartományokban. (MTI)
