Diszkriminatív, ezért ellentétes az uniós joggal az Ausztriában dolgozó külföldi munkavállalóknak járó családi juttatásokat és különböző adókedvezményeket érintő osztrák jogszabály – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön.
Ausztria 2019. január 1-jén vezetett be jogszabályt, mely azon külföldi munkavállalók esetében, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik uniós tagállamban tartózkodnak, az érintett tagállamban fennálló általános árszínvonal függvényében állapítja meg a családi ellátások és különböző adókedvezmények összegét. Mivel az Európai Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedés hátrányos megkülönböztetésnek számít, eljárást indított Ausztriával szemben.
Mivel a bevándorló munkavállalók ugyanúgy részt vesznek a családi támogatások és adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, az osztrák szabályozás a munkavállalók unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet megsértésének is minősül.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy az uniós jog tiltja a bevándorló munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. Közölték továbbá, hogy a családi támogatás és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény nem csökkenthető, illetve nem módosítható azzal az indokkal, hogy a jogosult vagy családtagjai egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.
Az uniós bíróság kimondta: a szabályozásban foglaltak állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősülnek, amely semmiképpen nem igazolt. A vitatott osztrák szabályozás ennek értelmében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló uniós rendelet megsértésének minősül – húzták alá.
Mivel a bevándorló munkavállalók ugyanúgy részt vesznek a családi támogatások és adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, az osztrák szabályozás a munkavállalók unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet megsértésének is minősül – írták.
Az uniós bíróság ítéletében teljes egészében helyt adott az Európai Bizottság által indított, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek és kimondta: uniós jogot sért az osztrák jogszabály, mely a munkavállalók számára nyújtott családi támogatásokat és különböző adókedvezményeket a gyermekeik lakóhelye szerinti államtól függően igazítja ki.
A bírósági ítéletről kiadott sajtóközlemény
A C-328/20. sz. ügyben hozott ítélet | Bizottság kontra Ausztria (A családi ellátások indexálása)
Az uniós joggal ellentétes az Ausztria által a munkavállalók számára nyújtott családi támogatásoknak és különböző adókedvezményeknek a gyermekeik lakóhelye szerinti államtól függően történő kiigazítása
Ez a mechanizmus a migráns munkavállalók állampolgárságán alapuló, nem igazolt, közvetett hátrányos
megkülönböztetésnek minősül. 2019 január 1-jén Ausztria kiigazítási mechanizmust vezetett be azon családi támogatások és különböző adókedvezmények átalányösszegének kiszámítása céljából, amelyeket olyan munkavállalóknak nyújt, akiknek a gyermekei állandó jelleggel egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. Ezen adókedvezmények közé tartozik az eltartott gyermek után járó adókedvezmény, a családi bónusz „plusz”, az egyedüli keresőknek járó adókedvezmény, a gyermeket egyedül nevelőknek járó adókedvezmény és a tartásdíj után járó adókedvezmény.
A kiigazítás felfelé vagy lefelé történhet az érintett tagállam általános árszintjétől függően.
A Bizottság, mivel úgy ítélte meg, hogy e kiigazítási mechanizmus és az ebből következő, főként a migráns munkavállalóknak a belföldi állampolgárokhoz viszonyított eltérő bánásmódja ellentétes az uniós joggal, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Ausztriával szemben a Bíróság előtt. A jelen ügyben a Bizottságot a Cseh Köztársaság, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Szlovákia és az EFTA Felügyeleti Hatóság támogatja, míg Ausztria támogatása érdekében Dánia és Norvégia avatkozott be.
A mai napon kihirdetett ítéletében a Bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy a családi támogatások és az eltartott gyermek után járó adókedvezmény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet hatálya alá eső családi ellátásoknak minősülnek, amelyek nem csökkenthetők vagy nem módosíthatók azzal az indoklással, hogy a jogosult vagy családtagjai az azokat nyújtó tagállamtól eltérő tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.
Így a rendelet szigorú egyenértékűséget követel meg azon családi ellátások összegei között, amelyeket valamely tagállam azon munkavállalóknak nyújt, akiknek a családtagjai e tagállamban rendelkeznek lakóhellyel, illetve azon munkavállalóknak nyújt, akiknek a családtagjai egy másik tagállamban rendelkeznek lakóhellyel. E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy az ellátást nyújtó tagállamon belüli árszintkülönbségek figyelembevételének hiányában a tagállamok közötti árszintkülönbségek nem igazolják, hogy valamely tagállam a második kategóriába tartozó személyek számára az első kategóriába tartozó személyek számára nyújtott ellátásoktól eltérő összegű ellátásokat biztosíthasson.
E feltételek között a Bíróság megállapítja, hogy a vitatott osztrák szabályozás, amennyiben a családi ellátásokat a jogosult gyermekeinek lakóhelye szerinti államtól függően kiigazítja, a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelet megsértésének minősül.
Továbbá a családi támogatások és a Bizottság keresetében szereplő valamennyi adókedvezmény tekintetében a Bíróság arra emlékeztet, hogy az uniós jog tiltja a migráns munkavállalók állampolgárságán alapuló bármely hátrányos megkülönböztetést a szociális biztonság területén. Márpedig a vitatott kiigazítási mechanizmus, amennyiben azt csak abban az esetben alkalmazzák, ha a gyermek lakóhelye Ausztria területén kívül esik, lényegében a migráns munkavállalókat érinti, mivel gyermekeik esetében gyakrabban előfordulhat, hogy más
tagállamban rendelkeznek lakóhellyel.
Ráadásul, mivel az e mechanizmussal érintett migráns munkavállalók nagy többsége olyan tagállamokból származik, ahol a megélhetési költségek alacsonyabbak, mint az Ausztriában fennálló megélhetési költségek, e munkavállalók az osztrák munkavállalóknak biztosítottnál alacsonyabb összegű családi ellátásokban, valamint szociális és adókedvezményekben részesülnek.
Következésképpen e kiigazítási mechanizmus állampolgárságon alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely semmiképpen nem igazolt. E tekintetben a Bíróság hangsúlyozza, hogy a migráns munkavállalók ugyanúgy részt vesznek a szóban forgó családi támogatások és adókedvezmények alapjául szolgáló hozzájárulások meghatározásában és finanszírozásában, mint a hazai munkavállalók, mégpedig anélkül, hogy figyelembe vennék e tekintetben a gyermekeik lakóhelyét. Ebből a Bíróság szerint az következik, hogy a vitatott osztrák szabályozás a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról szóló rendelet megsértésének is minősül.
E körülmények között a Bíróság teljes egészében helyt ad a Bizottság által indított, kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetnek.
EMLÉKEZTETŐ:
Az uniós jogból eredő kötelezettségeit nem teljesítő tagállam ellen irányuló kötelezettségszegési
eljárást a Bizottság vagy más tagállam indíthatja meg. Ha a Bíróság megállapítja a kötelezettségszegést, az érintett
tagállamnak a lehető leghamarabb teljesítenie kell az ítéletben foglaltakat.
Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállam nem teljesítette az ítéletben foglaltakat, újabb, pénzügyi
szankciók kiszabására irányuló keresetet indíthat. Mindazonáltal, amennyiben a tagállam nem tett eleget a valamely
irányelv átültetésére elfogadott intézkedései Bizottságnak történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének, a
Bíróság a Bizottság indítványa alapján már az első ítéletben szankciókat alkalmazhat.
