Nem okozott közlekedési káoszt az Letzte Generation (Utolsó generáció) klímaaktivista csoport hétfő reggeli, bécsi tüntetése. Az aktivisták az úttesthez ragasztották magukat és a forgalom blokkolásával igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a klímacélok megvalósításától messze jár Ausztria, írja az ORF a demonstrációkról.
A csoport előre meg nem nevezett helyszíneken „forgalomcsökkentő” zónák létrehozását ígérte – végül háromnegyed nyolckor több iskola épület előtt (Burggasse, a Gymnasiumstraße, a Wiedner Hauptstraße és a Rossauer Lände) demonstráltak.
Nyilatkozatukban felszólították a szövetségi kormányt, hogy „vegye végre komolyan a saját klímacéljait, és azonnal hajtsa végre a legegyszerűbb, legolcsóbb intézkedéseket, mint például a 100 km/órás sebesség bevezetését az autópályán”. „Gyermekeinknek nap mint nap a közlekedési poklok poklát kell átélniük iskolába menet, mert még mindig az autóknak építik a városokat az emberek helyett. Ma biztonságos útvonalakat biztosítunk az iskolába” – idézte az ORF az egyik aktivistát.
A rendőrség valamennyi helyszínen akcióba lépett és leterelte a tiltakozókat az utcákról – a forgalom hamar újra megindult. A csoport szerint a hétfői tiltakozás csak a kezdet volt, délelőtti közleményükben jelezték, kedden újrakezdik.
A Letzte Generation több hetes szünet után kezdte újra a tiltakozásokat, egész hétre különböző akciókat jelentett be. A tervek szerint, hogy az úttestre, útpályára ragasztják magukat, így blokkolják a járművek forgalmát Bécsben. A grazi, linzi és innsbrucki csoportok tüntetői szintén bejelentették részvételüket a megmozdulásokban.
A demonstrációkkal a párizsi egyezményben rögzített klímacélok betartására hívják fel a figyelmet. Szakértők szerint ezeket nem lehet elérni gyors és átfogó intézkedések nélkül, például a fosszilis tüzelőanyagok használatának és támogatásának azonnali leállítása. A globális átlaghőmérséklet csökkentése számos országban túlságosan lassan halad – hangsúlyozza a tudományos közösség, Ausztria is lemaradásban van.
| A klímaegyezmény, amit nem veszünk komolyan A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, vagy röviden csak párizsi egyezmény az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC) tagjai által kötött egyezmény, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-tól. A megállapodást 195 ország képviselői tárgyalták a 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencián. Az egyezmény céljai: – A globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, elismerve, hogy ez jelentősen csökkenti az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait. – Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz történő alkalmazkodás képességének növelése, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, és az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó fejlődés elősegítése, miközben ezek a folyamatok nem fenyegetik az élelmiszergyártást. – A pénzáramlások következetessé tétele, hogy az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó és az éghajlattal szemben rugalmas fejlődési lehetőségek felé haladjanak. |
A nemzetközi Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tavaly közzétett legfrissebb jelentése ismét figyelmeztetett a már most jelentkező klímakrízisre és annak jeleire. Ezek figyelmen kívül hagyása azzal fenyeget, hogy a Föld a jövőben az emberek számára lakhatatlan bolygóvá válik. Különböző számítások szerint Ausztria az egy főre jutó üvegházhatású gázok átlagosnál nagyobb mennyiségét bocsátja ki, és egyértelműen a világ népességének átlaga felett van. Az állami Umweltbundesam (Környezetvédelmi Ügynökség) szerint évente 830 000 tonna éghajlatkárosító CO2-t lehetne megtakarítani, ha lakott területen kívül 100 km/h helyett 80 km/h-val, autópályákon pedig 130 km/h helyett 100 km/h-val haladnának az autók.
Ausztriában nincsen érvényes klímatörvény, a kormánypártok még mindig egyezkednek, az ORF szerint 739 napja tartanak a tárgyalások az ügyben. Az Osztrák Néppárt (ÖVP) eddig nem tudott mit kezdeni a Zöldek egyes követeléseivel, például a klímacélok alkotmányban való rögzítésével, vagy a szövetségi kormány és a tartományok számára kötelező kötelezettségek előírásával. Johannes Schmuckenschlager, az ÖVP klímaügyiszóvivője novemberben azt mondta, hogy a klímavédelmi törvény nem „első számú prioritás”.
