Wachauban éjszaka tetőzött a Duna. Grein településnél óvatos bizakodással kezdték a napot a mentésben részt vevők, miután az ár a legmagasabb vízálláskor nem lépte át a mobil gátak peremét. A nagyobb elöntés veszélye így csökkent, de nem múlt el teljesen, továbbra is folyamatosan figyelik, hogy nem szakad-e át a védőfal.
Greintől ötven kilométerre keletre, Kremsnél is csökkent a vízállás, de a Krems folyó egy átázott földgátja miatt négy településről kétezer embert készítettek fel a kitelepítésre.
Grein-i helyzetkép
A térségben vasárnap óta számos települést öntött már el a víz, sok száz embert evakuáltak. Mintegy háromezer tûzoltó és ezer katona dolgozik folyamatosan az árvízi védekezésen. Wachau egyik fontos mérőállomásán, Kienstocknál 10,78 métert ért el a vízállás az éjjel, ez 15 centiméterrel volt alacsonyabb a nagy 2002-es árvízkor mért adatnál. Ybbsnél 9,34 méteren tetőzött a folyó, 2002-ben ott 9,48 métert mértek.
Feljebb a Dunán, Mauthausennél és Linznél már kedd óta csökken a vízállás, és apad az Inn is. A hétfőn még víz alatt álló Schärdingben már megkezdődött a takarítás. A dunai árhullám várhatóan szerdán ér az osztrák fővárosba. Bécstől 15 kilométerre a Dunán felfelé, Korneuburgban még emelkedett a vízállás szerda reggel, és már néhány centivel meghaladta a 2002-es adatot.
A fővárosban a 2002-esnél magasabb árhullám esetén sem számítanak komoly károkra, nagyobb elöntésekre. A Duna tetőzésekor másodpercenként tízezer köbméter vízhozammal számolnak, de a folyó fő ágát tehermentesítő Új-Duna csatorna gátrendszere másodpercenként 14 ezer köbméterrel is képes megbirkózni.
Az áradás jelei így is érzékelhetőek voltak a városban: kedden víz alá kerültek Bécs fontos árvízvédelmi létesítményei, a Duna-sziget alsó sétaútjai, valamint néhány gyalogosrakpart. A belvároshoz közelebb, a Duna-csatorna alsó szakasza mellett, az A4-es autópálya városba bevezető szakaszán kedd reggel vízátfolyás okozott közlekedési dugót.
Az ország más részein vasárnap óta jelentős közlekedési korlátozások vannak. A Duna mentén, Alsó- és Felső-Ausztria tartományokban számos főútvonal le van zárva. A nyugati országrészben javult, de távolról sem rendeződött a közlekedési helyzet. Egy vágányon újraindult a vasúti közlekedés a Brenner-hágón át Olaszországba vezető vonalon is. Az ország keleti és nyugati része között nagyon nehéz a közlekedés, mert Innsbruck és Salzburg között sem a vasút, sem a fő közúti összeköttetést jelentő német A8-as autópálya nem használható. Az ÖBB vasúttársaság ezért mentesítő buszokat indított, az AUA légitársaság pedig nagyobb repülőgépeket közlekedtet belföldi járatain.
Budapestnél a vízállás elérte a rakpartok szintjét
Budapestnél a Duna vízállása elérte a rakpartok szintjét – közölte az Országos Mûszaki Irányító Törzs (OMIT) szerda reggel az MTI-vel.
Az OMIT legfrissebb adatai szerint Budapestnél 664 centiméter a Duna vízszintje. Mindenhol jelentősen emelkedett a folyó vízállása. Nagybajcsnál 691, Komáromnál 626, Esztergomnál 591 centiméteres vízállást mértek legutóbb. Nagymarosnál 570 centiméteres a Duna vízszintje.
Budapestnél az eddigi legnagyobb vízállást 2006-ban rögzítették, akkor 860 centiméter volt a Duna vízállása. Nagymarosnál szintén 2006-ban volt a legmagasabb a folyó szintje, 714 centiméteres. Nagybajcsnál, Komáromnál és Esztergomnál a 2002-es árvíz idején volt a legmagasabb a vízszint. Akkor Nagybajcsnál 875, Komáromnál 802, Esztergomnál pedig 771 centiméteren tetőzött a Duna.
Országszerte már több mint 687 kilométernyi töltésszakaszon védekeznek. Ebből több mint 191 kilométeren rendkívüli, mintegy 62 kilométeres szakaszon harmadfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Több mint 82 kilométeren másodfokú, csaknem 352 kilométeren elsőfokú a védekezés.
Az OMIT szerdára virradó éjjel arról tájékoztatott, hogy a korábban várthoz képest egy nappal később várható a Duna áradásának tetőzése. Így a Szigetközben szombaton várható a tetőzés, a nagybajcsi vízmérce 890 centiméteres vízállásánál. Budapesten hétfőn tetőzik a Duna, 875 centiméteres vízállással. Nagymarosnál ugyancsak hétfőre várják a tetőzést, 730 centiméteres vízállásnál.
Árad Duna és a Morva Pozsonynál
A Duna vízszintje egy nap alatt több mint egy métert emelkedett, jobb oldali rakpartja Ligetfalunál már víz alatt van.
Pozsonynál a Duna vízszintje szerda reggelre elérte a 9,7 métert. Ez már alig marad el a 2002-ben mért több mint száz éves rekordtól, ami a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat ((SVP) által mért adatok szerint 9,9 méter volt.
A szlovák fővárosban kedden rendkívüli helyzetet hirdetett az önkormányzat. A meteorológusok szerdára is esőt jeleztek és Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) által folyamatosan közölt adatok azt mutatják: amennyiben továbbra is az eddig tapasztalt ütemben emelkedik az ár, a Duna vízszintje már ma elérheti a tíz métert. A folyók vízszintjének tetőzését Pozsonynál csütörtökre várják.
Pozsonyt a Duna áradásától mindkét rakparton mobil védőgátak védik. Hasonló védelmet építettek ki a főváros nyugati városrészében, Dévénynél, ahol a Morva vízszintje jelent fenyegetést. A Dévénybe vezető utat a helyzet nehéz ellenőrizhetősége miatt az éjszaka folyamán lezárták. A helyzet itt a legrosszabb, mivel a városba vezető közlekedési útvonal egy része víz alatt áll. A közlekedésben szerda reggel a katonaság tehergépkocsijaival segítették az ott lakókat.
Az SVP tájékoztatása szerint a Pozsonynál felszerelt mobil védőgátaknak másodpercenkénti 13 500 köbméteres vízáramlást is fenn kellene tartaniuk, ez pedig közel egyharmadával több mint amilyen vízáramlást 2002-ben a Dunán mértek.
Milan Ftácnik, Pozsony főpolgármestere az önkormányzat válságstábjának ülését követően a mobilgátak védelmi kapacitásával kapcsolatban azt mondta: az sem lehet gond, ha a Duna vízszintje eléri a tíz métert, mivel a gátak még további fél méteres vízszintemelkedés esetén is védelmet nyújtanak.
A megáradt Elba elöntötte Ústí nad Labem egyik külvárosát
Elöntötte a megáradt Elba szerdára virradóra az észak-csehországi Ústí nad Labem egyik külvárosát – jelentette szerdán a cseh közszolgálati televízió. A Strekov nevû városrész lakosait már korábban evakuálták.
A Strekovot védő mobilgátak tízméteres vízállásra vannak méretezve, de az áradat átbukott rajtuk, és kora reggel az Elba vízszintje Ústí nad Labemnél már mintegy 30-40 centiméterrel meghaladta ezt a szintet.
Az Elba másik partján a víz már elöntötte a város vasútállomását és néhány környező utcát. A városközpontot homokzsákokból emelt gátakkal védik.
Hidrometeorológiai számítások szerint az Elba vize Ústínál szerda este tetőzik, várhatóan mintegy 11,5 méteres szinten. Ez a vízállás a várakozások szerint 40 centiméterrel lesz alacsonyabb az eddigi legnagyobb, 2002-es árvízkor mért értéknél.
Helyi illetékesek közlése szerint a százezres városból mintegy 3700 embert telepítettek ki.
A városban nagyon feszült, zavaros a helyzet, mert az Elbán átvezető két közúti híd le van zárva, és a két oldal közötti közlekedést csak a vasúti hídon járó speciális szerelvény biztosítja.
“Rossz hír, hogy a vízfolyás lelassult. Számunkra ez azt jelenti, hogy az Elba magas vízállása valószínûleg a hét végéig fennmarad” – nyilatkozta Romana Macová, a város szóvivője.
Hasonlóan bonyolult a helyzet az Ústítól északra fekvő Decínben is. Az Elbán átívelő híd ott is le van zárva, a folyó melletti utcák, utak víz alatt vannak.
Mindkét város kizárólag a Prága-Drezda autópálya felől közelíthető meg. Az Elba menti közutakat már kedden lezárták, mert nagyrészt víz alatt vannak.
Nagy nyomás alatt van a Prágától északra a Moldva és az Elba összefolyásánál fekvő Melník. A városban ugyan a folyó vízszint kedd este már tetőzött, de a kikötőt védő töltésen át egyre inkább szivárog a víz, és félő, hogy a gátak nem bírják ki a nagy nyomást. A vízszint ugyanis csak nagyon lassan csökken.
Ugyanakkor Prágában a helyzet kezd rendeződni. Szerda reggel megnyitottak öt korábban lezárt metróállomást is, de a tömegközlekedés továbbra is kaotikus. A déli külvárosok változatlanul víz alatt vannak, a vízszint alig csökken.
Tovább emelkedik az Elba vízállása a Németországban
Tovább emelkedik az Elba vízállása a folyó németországi szakaszán, a Duna mentén csökkent a veszély szerda délelőttre.
Az Elbán Csehország felől érkező árhullám évszázados rekordokat dönthet meg, és a mellékfolyók is áradnak. A Saale vízállása 400 éve a legmagasabbra, 8 méter fölé emelkedett Hallénál, ahol június elején 3 méter körüli a megszokott vízállás. Drezdában több száz embert kell biztonságba helyezni, és több utcát lekapcsoltak a villanyhálózatról. A szászországi fővárosnál nyár elején általában 2 méter körül mozog az Elba vízállása, de szerdán délelőtt már 827 centimétert mértek, és a tetőzés csak későbbre várható.
A folyó alsó szakaszán, a cseh határvidéktől több száz kilométerre fekvő Alsó-Szászország tartományban is készülnek az árhullámra. Országszerte tízezrek dolgoznak az árvízi védekezésen, csak a tûzoltóság 43 ezer embert mozgósított.
A védekezés mellett elkezdődött az árvizek kezeléséről szóló vita. A környezetvédelmi minisztérium szerint a hatóságok tanultak az évszázad árvizeként számon tartott 2002-es katasztrófából, a tartományok több milliárd eurót fordítottak a védmûvek megerősítésére, és a fejlesztéseket a szövetségi kormány 500 millió euróval támogatta. A Természetvédelmi Világszövetség (WWF) szerint viszont az állami szervek és az önkormányzatok elhibázott stratégiát követnek. A védőgátak magasításával csak “fûzőbe szorítják” a folyókat – mondta Roland Gramling, a WWF németországi szóvivője, hozzátéve, hogy inkább szélesebb árteret kell kialakítani a folyók mentén.
Bajorországban a Duna vízállása csökkent a kritikus helyeken szerda reggelre. Passauban és Regensburgban is elkezdődtek a helyreállítási munkálatok. A kormány 100 millió eurós gyorssegélyt ígér az árvízkárosultaknak. A gazdasági minisztériumban szerdán a vállalatok megsegítéséről kezdődik egyeztetés ágazati érdekképviseletek, köztük német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) részvételével.
