Citybeli elemzői vélemények szerint Közép-Európában, különösen Magyarországon a kezdeti árfolyamkilengések után valószínûleg nem lesz olyan pánikszerû piaci reakció, mint amilyen a devizaalapú hitelek árfolyamkockázatának kivédését célzó intézkedések előtt lett volna.
A svájci központi bank 2011 szeptemberében 1,20 svájci frankban jelölte ki az euró frankárfolyamának alsó tûréshatárát, válaszul arra, hogy a kockázatosabb eszközöktől elforduló befektetők annak idején meredeken felhajtották a menedékvalutaként vásárolt svájci frank euróárfolyamát, aláásva a svájci gazdaság versenyképességét. A svájci frank, egészen az árfolyamküszöb csütörtökön bejelentett hirtelen feladása utáni robbanásszerû erősödésig, a kijelölt árfolyamszint környékén mozgott a devizapiacon.
Jennifer McKeown, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető európai közgazdásza az SNB csütörtöki lépését értékelve “meglepőnek” nevezte az alsó árfolyam-tûréshatár hirtelen feladását.
A szakértő felidézte, hogy az SNB legutóbb nem egészen egy hónappal ezelőtt jelezte elkötelezettségét a küszöb fenntartása mellett, és a svájci jegybank még akkor is arról beszélt, hogy “a lehető legnagyobb elszántsággal” védeni fogja ezt az árfolyamhatárt. A kereskedelmi súlyozású árfolyam azonban azóta esett, miután a svájci frank jelentősen gyengült a dollárral szemben, és az SNB ennek alapján juthatott arra a következtetésre, hogy az alsó árfolyam-tûréshatás fenntartása már nem indokolt – vélekedett a Capital Economics londoni elemzője.
Jennifer McKeown szerint valószínûtlen, hogy a svájci jegybank által alkalmazott – és a csütörtöki lépéssel egy időben még lejjebb vitt – negatív kamatok ugyanolyan hatékonysággal meg tudják akadályozni a frank erősödését, mint az SNB által az árfolyamküszöb védelmében eddig végrehajtott masszív devizapiaci intervenciók.
Az elemző szerint lehetséges, hogy az SNB politikai nyomást érzékelt ezeknek az intervencióknak a leállítására, miután e mûveletek nyomán a monetáris bázis a svájci hazai össztermék (GDP) 60 százaléka körüli szintre nőtt.
Jennifer McKeown szerint az SNB csütörtöki lépése után várhatóan egyre erőteljesebb lesz a svájci frankra ható felértékelődési nyomás, különösen akkor, ha az eurójegybank (EKB) jövő heti kamatdöntő ülésén – ahogy azt a piac valószínûsíti – szuverén euróövezeti kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési ciklust jelent be.
A svájci frank további erősödése az euróval szemben azonban súlyos következményekkel járhat a svájci gazdaságra, mivel a svájci exportnak csaknem a fele az euróövezetbe irányul. Tekintettel arra is, hogy a svájci infláció már egy ideje mínuszban jár, a svájci jegybanknak különösen óvatosan kell eljárnia.
Az SNB maga is jelezte csütörtökön, hogy szükség esetén aktív szereplőként lesz jelen továbbra is a devizapiacon, és “mi úgy gondoljuk, hogy szinte biztosan szükség is lesz (devizapiaci) fellépésre” a svájci jegybank részéről – hangsúlyozta a Capital Economics közgazdásza.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza szerint az SNB lépésének “közvetlen hatásai lesznek” Közép- és Kelet-Európa gazdaságaiban a frankalapú hitelek elterjedtsége miatt, szerinte leginkább Magyarország van kitéve ennek a problémának.
Ash ugyanakkor a járványhatást mérséklő tényezők között kiemelte, hogy 2008 óta a térségi országok többféle árfolyamkockázat-mérséklő intézkedéseket tettek, és ezek közül a legátfogóbb a magyarországi átváltási program. A szakértő szerint “a magyarok valószínûleg éppen a megfelelő időben léptek”.
A Standard Bank vezető londoni szakértője szerint a svájci lépésnek lesz valamelyes hatása a nem teljesítő kinnlevőségek arányára, és emiatt a közép-európai bankok tőkepótlásra szorulhatnak, de a helyi bankok zömét birtokló külföldi tulajdonos bankok erre eddig is mindig készen álltak szükség esetén.
Timothy Ash szerint ugyanakkor az osztrák bankokra, amelyek Kelet-Európa mellett az osztrák piacon is folyósítottak frankhiteleket, potenciálisan nagyon nagy hatást gyakorolhatnak a svájci jegybank lépésének következményei. Ha a svájci frank árfolyammozgása problémákat okoz az osztrák adósok körében, akkor az ausztriai nem teljesítő hitelállomány is nőhet, és az osztrák bankok maguk is tőkepótlásra szorulhatnak. Ha ez a forgatókönyv megvalósul, érdemes lesz figyelni, hogy az osztrák tulajdonos bankok racionalizálják-e külföldi mûködésüket, és nem döntenek-e úgy, hogy csak az erőteljes hosszú távú növekedési potenciált kínáló piacokon maradnak jelen – hangsúlyozta a Standard Bank londoni közgazdásza.
Timothy Ash szerint az SNB lépésének legfontosabb eleme a benne rejlő jelzés, amely az lehet, hogy a svájci jegybank rendkívül borúlátó módon ítéli meg az euróövezet és az euró kilátásait, és “nem akarta magát egy süllyedő hajóhoz kötni”. A Standard Bank vezető elemzője szerint a lépés azt is jelezheti, hogy a svájci jegybank számol az EKB mennyiségi enyhítési ciklusának elkezdésével, és az euró ebből eredő további gyengülésével. (MTI)
