Felső-Ausztria: a menekültkérdés foglalkoztatta leginkább a szavazókat a tartományi választáson

Migránsok egy sátorfolyosóban a magyar-osztrák határátkelőhely kamionparkolójában kialakított gyűjtőponton az ausztriai Nickelsdorfnál (Miklóshalma) 2015. szeptember 27-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Migránsok egy sátorfolyosóban a magyar-osztrák határátkelőhely kamionparkolójában kialakított gyűjtőponton az ausztriai Nickelsdorfnál (Miklóshalma) 2015. szeptember 27-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba

 

A nem hivatalos végeredmény szerint az Osztrák Néppárt (ÖVP) 36 százalékot ért el, 10 százalékpontot veszítve 2009-es eredményéből. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 30 százalékon végzett, ezzel támogatóinak számát megduplázta az öt évvel ezelőtti 15 százalékhoz képest. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 18 százalékos eredménye 7 százalékponttal rosszabb mint a legutóbbi választásokon. A Zöldek egy százalékpontot javítva a szavazatok több mint 10 százalékát kapták a nem hivatalos eredmények szerint. A liberális NEOS párt 3,5 százalékos eredményével azonban nem érte el a tartományi parlamentbe való bejutás küszöbét.

A választási részvétel 81,6 százalékos volt, másfél százalékkal meghaladva a 2009-es számokat. A nyugat felől Bajorországgal, észak felől pedig Csehországgal határos osztrák tartományban csaknem 1,1 millió lakos volt jogosult szavazni.

A felső-ausztriai parlament 56 képviselőhelyéből az ÖVP-nek 21, az FPÖ-nek 18, az SPÖ-nek 11, a Zöldeknek 6 mandátum jutott. A 2009-es választási eredményekhez viszonyítva az FPÖ 9, a Zöldek pedig 1 hellyel többet, az ÖVP 7, az SPÖ pedig 11 hellyel kevesebbet tudhat magáénak.

A tartományt eddig kormányzó néppárti-zöld koalíció helyett matematikailag néppárti-szabadságpárti, néppárti-szociáldemokrata, esetleg szabadságpárti-szociáldemokrata együttműködés is elképzelhető. A közvélemény-kutatók eredményei szerint az FPÖ választóinak 83 százalékát tudta újra mozgósítani, míg a többi párt csak szavazóinak nagyjából 70 százalékát. A 2012-ben alapított NEOS először vett részt a tartományi választásokon.

A közvélemény-kutatók szerint a menekültkérdés jelentősen befolyásolta a választások eredményét: a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy a választások előtt foglalkoztatta a menekülthelyzet, 18 százalék pedig dühös amiatt, ahogyan a politika a kialakult helyzetet kezeli. Az FPÖ szavazói között ez az arány 44 százalék. Az FPÖ szavazókat foglakoztatta leginkább – 85 százalék – a menekültkérdés. 

A megkérdezettek 61 százaléka szerint a jelenlegi legfontosabb téma a menekültkérdés, a második helyen áll a biztonság és a bűnözés, valamint a gazdaság és a munkahelyek helyzete, ez utóbbi a válaszadók 35 százalékát foglalkoztatta. A közlekedést a válaszadók 16, a környezetvédelem és a lakhatás kérdését a megkérdezettek mintegy húsz százaléka tartotta fontosnak. 

Az osztrák kancellár, az SPÖ vezetője csalódott a párt várható felső-ausztriai szereplése miatt. Werner Faymann szerint a választók döntésében a félelem játszotta a főszerepet és néhányan ebből hasznot húztak. Faymann aláhúzta: a menekültáradat nem azért alakult ki, mert a belpolitikában rossz döntés született volna és megerősítette, hogy az ellenőrzés mellett az emberi jogokat is figyelembe kell venni. Faymann egyúttal reményét fejezte ki, hogy az október 11-én tartandó bécsi tartományi választásokon a szociáldemokrata polgármester nyerni fog, hiszen Michael Häupl egyértelmű irányt képviselt a menekültkérdésben és ki is tartott álláspontja mellette. 

Szakértők szerint az SPÖ és az ÖVP felső-ausztriai politikusai nem képviseltek egyértelmű stratégiát a menekültkérdéssel kapcsolatban, a mostani választás “pofon” mindkét párt számára. Az FPÖ történelmi sikerét említve a szakértők figyelmeztetnek azonban arra is, hogy a menekültügyi kérdés nem foglalkoztathatja örökké a közvéleményt. (MTI)

 

 

 

 

About the author

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük