Kombináció a Zum scharfen René standról: a bécsi hagyományokhoz hozzátartozik a kolbász
A hírre a kolbászt különösen kedvelő osztrákok is meglepetten reagáltak, mezőgazdasági miniszterük, Andrä Rupprechter azt írta Facebook-oldal, hogy a jelentés (lásd lentebb) komikus és elbizonytalanítja az embereket. Az osztrák kolbász a legjobb és az is marad, írta a tárcavezető a bejegyzésben – egy tál kolbász és sonka társaságában.
Az osztrák fővárosban számos helyen működnek kolbászsütők, standok, ahol egy sör vagy pohár bor mellett kínálják a legkülönfélébb kolbászokat. A Herold hirdetési portál blogjában összeszedték az általuk legjobbnak ítélt bécsi helyeket.
Alles Walzer alles Wurst, Bécs, 10 kerület.
Mit kérjünk: currys kolbászt (Currywurst) berlini módra, amit saját szósszal kínálnak
Würstelstand am Südtirolerplatz, Bécs, 4. kerület
Mit kérjünk: sajtos krajnai kolbászt (Käsekrainer) hagymával és curryporral. A Krainer vagy krajnai a fokhagymával és feketeborssal ízesített, disznóhúsból készült sült kolbász, a Käsekrainer a sajtos verziója, amit Bécsben kínálnak. Össze is vesztek az osztrákok a szlovénekkel, hogy akkor most kinek az öröksége, az biztos, hogy bécsi kolbászos nem létezhet Krainer nélkül.
Würstelstand LEO, Bécs, 19. kerület
Mit kérjünk: Käsekrainert hot-dogos változatban
Zum scharfen René, Bécs, 1.kerület
Mi a tuti: Currykolbász (Currywurst) uborkával és reszelt tormával
Bitzinger, Bécs, 1. kerület
Mit kóstoljunk: Käsekrainert tormával
Kiosk, Bécs, 4.kerület
Kicsit kilóg a sorból, nem klasszikus kolbászos stand, hanem több annál.
Mit kérjünk: mangalica-kolbászz pirított kenyérrel
Donau’s Messepalast, Bécs 7. kerület
A Donau nevű éjszakai bárban találjuk, azaz beltéri egység.
Mire érdemes rárabolni: Waldvierteler nevű kolbászra mustárral ketchuppal, uborkával, erős paparikával és kenyérrek
Hildegard Wurst, Bécs, 4. kerület
Az osztrák hagyományokra építve amerikai megoldásokkal kísérletezik.
Mit kérjünk: Hot-dogot ketchuppal, uborkával és cheddar sajttal
Würstelwaggon, Bécs, 11. kerület
Mi a legjobb itt: a klasszikus Käsekrainer
Wursti’s bei der Pratersauna, Bécs 2. kerület
Egy éjszakai klub közelében találjuk.
Mit ajánl a Herold: szaunaszendvicset (Saunasemmerl) finom zsömle sajtos Leberkäse-vel (ami leginkább húskenyérként fordítható, finomra darált és megsütött húst jelent és nincsen köze a májhoz és a sajthoz sem.)
A Herold blogjának írása elérhetőségekkel, nyitvatartással és egyéb infókkal itt olvasható.
Az osztrák mezőgazdasági miniszter Twitter-posztja:
Krebswarnung b Fleisch&Wurst ist Farce&verunsichert nur d Menschen!Österreichs Wurst ist und bleibt die Beste!AR ? pic.twitter.com/n0wwTdqFxD
— Andrä Rupprechter (@BMRupprechter) October 27, 2015
WHO: rákkeltő a feldolgozott hústermékek és “valószínűleg” a vörös hús is
“Az eredmények igazolják a jelenleg érvényben lévő közegészségügyi ajánlásokat, amelyek a húsfogyasztás korlátozására intenek” – mondta Christopher Wild, a kutatást végző lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) igazgatója.
A végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek – például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok – fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is – állítják a WHO szakértői, akik a vörös húsok közé sorolják a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét.
“Az IARC munkacsoportja megállapította, hogy a feldolgozott hús fogyasztása végbélrákot okozhat” – hangsúlyozta a tanulmány, amely szerint a hasnyálmirigyrákkal való kapcsolatot is vizsgálták, de az eredmények nem meggyőzőek.
A vörös hús esetében pedig az eredmények nem kielégítően biztosak. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a vörös hús fogyasztása és a végbélrák között van kapcsolat, ahogy a hasnyálmirigy- és a prosztatarák között is.
A témában született tudományos munkák összesítése alapján a szakértők úgy látják, hogy napi 50 gramm feldolgozott hús fogyasztása 18 százalékkal növeli a végbélrák kialakulásának kockázatát. A vörös hús esetén 100 gramm rendszeres fogyasztása 17 százalékkal növeli a veszélyt.
A felvágottaknak és más húsipari termékeknek olyan rákkeltő anyagok közé sorolása, mint a dohány vagy az azbeszt, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ugyannyira veszélyesek is – jelezte az ügynökség. A Global Burden of Disease Project legfrissebb adatai szerint a hústermékekben gazdag táplálkozásnak évente 34 ezer, rákos megbetegedés miatt bekövetkezett haláleset tulajdonítható, míg évi egymillió halálesetet okoz a dohányzás, 600 ezret a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, 200 ezret pedig a légszennyezettség.
“A feldolgozott hús fogyasztása okozta végbélrák kialakulásának kockázata továbbra is gyenge, de a kockázat nő az elfogyasztott hús mennyiségével” – hívta fel a figyelmet Kurt Straif, az IARC kutatóorvosa. Véleménye szerint azonban miután nagyon sokan fogyasztanak feldolgozott húst, a rákkeltő hatás a közegészségügy számára jelentőséggel bír.
Az IARC több mint nyolcszáz tanulmány alapján sorolta a feldolgozott hústermékeket az emberre nézve rákkeltő hatású anyagok kategóriájába. Azt ugyanakkor elismerte, hogy “még nem igazán tudni”, hogyan növelik a húsipari termékek a rák kockázatát, jóllehet a feldolgozás során kialakuló vegyi összetevőket gyanítják a rákkeltő hatások forrásaként.
A vörös hús fogyasztását “valószínűleg rákkeltőnek” sorolta be az ügynökség “korlátozott jelzések” alapján. Miután azonban a vörös húsnak vannak tápláló hatásai is, a tanulmány a nemzeti kormányokra és a nemzetközi szabályozó ügynökségekre bízza, hogy a kockázatokat és az előnyöket taglaló tanulmányokat tegyenek közzé.
Az ügynökség szerint a kérdés azért is felmerül, mert a húsfogyasztás növekvő tendenciát mutat a világban, elsősorban az alacsony jövedelmű országokban. A magas fokon történő sütés vagy a húsnak a lánggal való érintkezése következtében további rákkeltő hatás alakulhat ki, de a sütés esetleges szerepe még nem igazán ismert ezen a téren az ügynökség szerint.
A tanulmány azt a következtést nem vonja le, hogy érdemesebb vegetáriánusnak lenni, mert “a vegetáriánus és a húsos étrendeknek is megvannak a különböző előnyei és hátrányai az egészségre nézve”. A hús például proteint, vasat, cinket és B-vitamint tartalmaz. (MTI)
Táplálkozási szakember: nem új keletű a húskészítményekre vonatkozó WHO-jelentés tartalma
A feldolgozott húskészítmények az egészség szempontjából nem a legegészségesebb élelmiszerek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) e témában megjelent jelentése a szakemberek számára nem tartalmazott új keletű megállapításokat – mondta az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OGYÉI) főigazgató-helyettese kedden az MTI megkeresésére.
A WHO rákkutató intézetének hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő és “valószínűleg” a vörös húsé is. A világszervezet szakértői azt állítják, a végbélrák kialakulása és a feldolgozott húsipari termékek – például a virsli, a sonka, a kolbászfélék, a felvágottak, a húskonzervek és a húsalapú szószok – fogyasztása közötti kapcsolat egyértelmű, és valószínűsíthető a vörös húsok fogyasztása esetén is. A vörös húsok közé sorolták a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét. Szerintük a vörös hús esetében az eredmények nem kielégítően biztosak, ugyanakkor úgy tűnik, hogy annak fogyasztása és a végbélrák, valamint a hasnyálmirigyrák és a prosztatarák között van kapcsolat.
Martos Éva főigazgató-helyettes a jelentés kapcsán az MTI érdeklődésére kedden elmondta, régóta tudható, hogy a különböző füstölt termékek, a kolbász, szalonna fogyasztása kockázatot jelent egyes daganatos betegségek szempontjából.
Kiemelte, a húsféleségek közül a vörös hús is belefér az étrendbe, de nem ez az elsősorban ajánlott termék. A táplálkozástudományi szakember hangsúlyozta, az egészséges étrend alapjai a teljes kiőrlésű gabonafélék, a zöldségek, a gyümölcsök, a tej, a tejtermékek kellenek, hogy legyenek, a húsok és húskészítmények ebbe nem tartoznak bele.
Martos Éva felhívta a figyelmet arra is, hogy a közétkeztetési rendeletben megfogalmazottak szerint sem kötelező húst vagy húskészítményt adni, és a bő zsírban sütést is korlátozza a rendelet. Az élelmiszerekbe a feldolgozás során adalékanyagok kerülnek vagy azok kémiai, fizikai eljáráson esnek át, így például a pácolt húsok esetében a nitrites pácsó, a füstölt húsok esetében pedig a füstaroma nem egészséges – magyarázta.
A WHO megállapításai nem új keletűek a táplálkozástudománnyal foglalkozó szakemberek előtt, de nem arról van szó, hogy a szóban forgó készítményeket nem lehet elfogyasztani, viszont ne ezek képezzék az étrend alapját – emelte ki Martos Éva.
A szakember szerint a jelentés nem azt mondja, hogy ne együnk húst, feldolgozott húskészítményt, de a mértékletesség mindenképpen ajánlott.
“Szó nincs arról, hogy vegetáriánus étrendre kellene áttérni, vagy a gyereknek nem adható hús, de az egészséges táplálkozás során elsősorban a baromfihúsokat és halat ajánlott fogyasztani. Ebbe beletartozik a vörös húsok fogyasztása, de ne ez legyen az étrend alapja” – fogalmazott, hozzátéve, kétségkívül riasztó lehet, hogy egy megalapozott tudományos vizsgálatot egy nagy presztízsű intézmény nyilvánosságra hoz. A szakember utalt arra, hogy a daganatos betegek táplálkozási ajánlása szerint például a felvágottakat ki kell hagyni az étrendből. (MTI)
Dietetikus: a mindennapi étrendben a kiegyensúlyozottságra és a mértékletességre kell törekedni
A feldolgozott húskészítményeknek és a vörös húsoknak is van helye az étrendben, azonban a mindennapi táplálkozás során a kiegyensúlyozott étrendre és a mértékletességre kell törekedni – mondta a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára az MTI-nek kedden.
A szakembert annak kapcsán kérdezte az MTI, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének hétfőn nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő, és “valószínűleg” a vörös húsé is.
Erdélyi-Sipos Alíz elmondta, a rákbetegségek kialakulásáért 70-80 százalékban a környezeti tényezők felelősek, és ebben nagy szerepe van a táplálkozásnak. A szakember hangsúlyozta, az egészséges táplálkozási ajánlásokban a húsok és húskészítmények nem a táplálkozási piramis alján, hanem a 4. szinten találhatók, így nem ezekből a nyersanyagokból, élelmiszerekből kell napi szinten a legtöbbet fogyasztani. Gyakoriság tekintetében részesítsük előnyben a szárnyasokat, a halakat és ezt követően a vörös húsok is szerepelhetnek.
A dietetikus nem vitatta, hogy a vörös húsok fogyasztásának nagyon sok jó élettani hatása van, azonban a mértékletességet mindig szem előtt kell tartani. “Ha valamiből túl sokat, vagy túl keveset fogyasztunk, annak ugyanúgy káros hatásai lehetnek” – hangsúlyozta.
Erdélyi-Sipos Alíz kiemelte, a WHO-jelentés sem azt mondja, hogy tilos ezeket az fogyasztani, hanem a mértékletességet hangsúlyozza. A szakember szerint több zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tejterméket, teljes kiőrlésű lisztből készült pékterméket ajánlott fogyasztani, hiszen a rostdús táplálkozásnak preventív hatása van a daganatos betegségek kialakulása szempontjából.
“Lehet enni virslit egy héten egyszer vacsorára, de ne három párat” – érzékeltette a szakember, aki hozzátette, a szakma számára nem tartalmazott sok újdonságot a WHO jelentése. Christopher Wild, a kutatást végző lyoni székhelyű Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) igazgatója a jelentés kapcsán azt mondta, “az eredmények igazolják a jelenleg érvényben lévő közegészségügyi ajánlásokat, amelyek a húsfogyasztás korlátozására intenek”. (MTI)
Nébih: a mértékletes húsfogyasztás segíti az egészség megőrzését
A mértékletes húsfogyasztás segíti az egészség megőrzését – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI érdeklődésére. A hatóság az követően fogalmazta meg véleményét, hogy hétfőn az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) közzétette rákkutató intézetének tanulmányát, amelyben megállapították, hogy a feldolgozott hústermékek fogyasztása rákkeltő és “valószínűleg” a vörös húsé is, ahova a sertést, a marhát, a borjút, a bárányt, a birkát, a lovat és a kecskét sorolták.
A Nébih véleménye továbbra is az, hogy a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás, a túlzások és egyoldalú diéták kerülése segíti az egészség megőrzését, és ebbe a mértékletes húsfogyasztás is beletartozik. Hozzáteszik: a Nébih előzetesen nem ismerte a WHO állásfoglalását, de tanulmányozza az abban foglaltakat. Jelzik továbbá azt is: a tanulmányt körültekintően kell értékelni, ugyanis a kockázat mellett a húsfogyasztás jótékony hatásait is figyelembe kell venni.
A tanulmány megjelenését követően a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára elutasítóbban nyilatkozott, Menczel Lászlóné az MTI-nek felháborítónak, tudománytalannak nevezte a WHO megállapítását a vörös húsokról. Hangsúlyozta, a sertéstartás Magyarországon is alkalmazkodott az elvárásokhoz, és a sertések zsírtartalma a minimálisra csökkent. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a sertéshús fehérjében gazdag, koleszterint jóformán nem tartalmaz, a sertésből előállított termékeknél pedig figyelembe veszik a fogyasztói elvárásokat és betartják az egészséges táplálkozás követelményeit – mondta. (MTI)
