Kórházi recepció: az alkalmanként munkát vállalók miatt tört ki a vihar
A február 19-re, a Bundesfinanzgericht (Szövetségi Adóügyi Bíróság – amely egy közigazgatási bíróság) kitûzött tárgyalást meghatározónak minősítette az egészségügyi szolgáltatók szempontjából a diepresse.com. A portálnak Christian Ebner, a FreeMarkets.at nevû, pártsemleges érdekképviseleti szervezet vezetője úgy nyilatkozott, hogy az egész ápolási piacot padlóra küldheti egy kedvezőtlen bírói döntés.
A kórházaknak kiközvetített diplomás ápolók miatt indult a per
A szervezet elnöke szerint körülbelül 51 ezer házi ápoló dolgozik Ausztriában, (többségük Kelet-Európából érkezett, a portál szerint zömében szlovákokról van szó, de minden valószínûség szerint a magyarok aránya is jelentős). ők vállalkozói alapon végzik munkájukat, többségük 24 órában idős embereket ápol. Amennyiben a lentebb ismertetett ügyben kedvezőtlen ítélet születik, úgy elképzelhető, utána a gondozókat a családoknak kell alkalmazniuk, munkaviszonyban, ami gyakorlatilag elképzelhetetlen a magas költségek miatt.
Az említett tárgyaláson a bécsi VisiCare a főszereplője a pernek, a cég vállalakozói jogviszonnyal rendelkező diplomás ápolókat közvetít kórházaknak, ápolási centrumoknak. Ügyfelei közé tartozik több bécsi, alsó-ausztriai, steiermarki egészségügyi intézmény. A módszer egyszerû, ha a kórházaknak többlet-személyzetre van szükségük – például influenzajárványok vagy szabadságolások idején – felhívják a céget, amely küldi az ápolókat. A VisiCare adatbázisában 4500 diplomás egészségügyi dolgozó szerepel (Ausztriában 7-8000 felsőfokú végzettséggel rendelkező ápoló van). A céggel kapcsolatban állók maguk fizetik az adókat és a járulékokat. A kórházaknak 24-27 euróba kerül egy-egy kikölcsönzött személy óránként, saját alkalmazottaik után mindennel együtt 32-34 eurót fizetnek. A Visicare jutalékot kap a kiközvetített személyek után az intézményektől.
Nem munkaviszony, alkalmi munkavégzés
A céget a bécsi egészségbiztosítási pénztár és az osztrák adóhivatal perelte be, azzal, hogy a kiközvetített munkaerő voltaképpen munkaviszonyban áll a VisiCare-rel. Ezt azzal indokolják, hogy a VisiCare emberei ugyanúgy a kórházak eszközeit, berendezéseit használják, mint az adott intézmény dolgozói.
A VisiCare erre úgy reagált, hogy a náluk lévő személyzetnek nem a munkaviszony lényeges, hanem a rugalmas időbeosztás, nincsen szó folyamatos munkavégzésről vagy alkalmazotti viszonyról. Sokan például csak bizonyos évszakokban, vagy meghatározott időpontokban tudnak vagy akarnak dolgozni. Emellett, a többi EU-s országhoz hasonlóan Ausztriában is legális a vállalkozói alapon végzett ápolás.
Az első tárgyalás után 2-3 hónappal később várható ítélet. amennyiben a bíróság osztja az adóhivatal véleményét, és elfogadja, hogy a kiközvetített egészségügyi vállalkozók voltaképpen a VisiCare dolgozói, úgy annak a következményei katasztrofálisak lehetnek a cégre nézve. Visszamenőleg 5,5 millió eurót kellene emiatt befizetnie járulékként, ami a csődjét jelentené. A kórházaknak is emelkednének a költségei, ha nem lenne mód a vállalkozóként dolgozó ápolók, nővérek kiközvetítésére, mondta a portálnak Ebner.
A házi gondozásban dolgozókat is érintheti a kedvezőtlen ítélet
Az elmarasztaló ítélet a házi gondozásra is komoly hatással lenne, véli a FreeMarkets vezetője. Az idősek gondozását, 24 ápolását Ausztriában külföldiek végzik, vállalkozói engedéllyel – az egyéb megoldásokról nem írt a portál. Ha az ős esetükben érvényt szereznek egy ilyen döntésnek, akkor a házi ápolást végzők tevékenységét is átminősítheti az adóhivatal munkaviszonynak. (Mindenesetre a határozatig természetesen csak feltételezés, és még utána is kérdés, hogy erre a házi ápolásra is vonatkozna mindez.)
Ha mégis így lenne,az komoly következményekkel járna: az ápolókkal kapcsolatban lévő családoknak és cégeknek hatalmas összegeket kellene fizetni visszamenőleg. Ugyanis az alkalmazottak szociális és egészségügyi járulékai jóval magasabbak, mint a vállalkozóké. Az érdekképviselet vezetője arra figyelmeztet, akár öt évre visszamenőleg is beszedhetik a hiányzó az elmaradt pénzeket. Ráadásul mindez nem lenne más, mint pénzbehajtás, mondta Ebner a hírportálnak.
Az eredeti írás itt olvasható.
Bár döntés nincs, az írásnak komoly visszhangja volt, a kapcsolódó kommentekben szóval arról, hogy a kelet-európai munkavállalók a piaci árnál olcsóbban vállalják el a munkát – vagy éppen az osztrákok nem akarnak fizetni nekik, ezt már a magyar munkavállalók tapasztalataiból lehet leszûrni. A beszámolókból kiderül egészségügyi szolgáltatások és a házi ápolás kérdése elég forró téma Ausztriában, ezt erősítették osztrák forrásaink is. Portálunk figyelemmel követi a tárgyalást és a fejleményeket is.
