Az EU-tagságra pályázó országok közül a leginkább Törökország felvételét utasítják el Ausztriában, a megkérdezettek 84 százaléka van ellene. Míg 2010-ben 17 százalék támogatta Ankara EU-tagságát, addig idén csupán 8 százalék. Paul Schmidt, az ÖGfE főtitkára szerint az embereket a törökországi politikai változások ijeszthették meg.
A tagjelölt országok közül az osztrákok Izlandot fogadnák be legszívesebben az unióba, 57 százalék támogatná és 27 százalék ellenezné a felvételt.
Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia, Montenegró, Albánia és Koszovó EU-tagságát a megkérdezettek nagyjából 60 százaléka utasította el. Ezen államok közül a leginkább Bosznia-Hercegovina uniós tagságát támogatják az osztrákok (a megkérdezettek 27 százaléka), míg a legkevésbé Koszovó uniós felvételéről nyilatkoztak igenlően (20 százalék).
A korábbi évek felmérései szerint az osztrákok az elmúlt öt évben egyformán nem támogatták új tagállamok felvételét. Az EU helyzetének meg kell erősödnie, mielőtt elkezdődik az újabb bővítés – összegezte a tapasztalatokat Paul Schmidt.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke még júliusi megválasztása után jelentette ki, hogy a következő öt évben nem lesz újabb bővítés. Azonban a tárgyalások folytatódni fognak Szerbiával, Montenegróval és Törökországgal, s elkezdődhetnek Albániával és Macedóniával. (MTI)