Migránsok futnak el az ideiglenes határzár mellett a Röszke melletti vasúti átjárónál a magyar-szerb határon 2015. szeptember 9-én reggel. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédet, és áttekintette az unió helyzetét. Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az “Európa” és kevés benne az “unió” – mondta. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője szerint – miként azt a helyzetelemzés írásba foglalt prioritási pontjai közt kiemelte – Európának nagyobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.
Beszédében Juncker emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozta, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegû átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal.
Indoklásként megállapította: eddig minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat. Beszámolva a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri mûvelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában, leszögezte: ehhez hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat is. Ezzel kapcsolatban tett említést arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.
A Balkánról szólva Juncker hangsúlyozta, hogy az EU-tagságra pályázó országoknak meg kell őrizniük “biztonságos eredetország” jellegüket. Indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban.
Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek – tette hozzá. A bizottsági elnök azt is leszögezte, hogy az uniós tagjelöltek – vagyis több balkáni ország, valamint Törökország -, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére. A menekültválság belátható időn belül nem fog megoldódni – jelentette ki Jean-Claude Juncker.
A menekülteket – mondta – nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Szerinte azok, akik az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekülnek, azok minden áron el akarnak jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket. Az EU-országoknak – mondta az Európai Bizottság elnöke – nem szabad vallás szerinti megkülönböztetést tenniük a menekültek között.
“Nincs vallás, nincs hit, nincs filozófia, amikor menekültekről van szó” – fogalmazott.
Juncker kilátásba helyezte, hogy a jövő év elején – a menekültválság hosszú távon fenntartható kezelése érdekében – a bizottság állandó jellegû menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Úgy vélekedett, hogy biztosítani kell a menekültek munkavállalási jogát, valamint határozottan leszögezte, hogy meg kell őrizni az útlevél-ellenőrzéstől mentes utazást lehetővé tevő schengeni övezet vívmányát.
Az unió helyzetéről szóló, számos más témakört érintő beszédnek az éghajlatváltozással kapcsolatos részében Juncker kitért arra is: most ugyan a háborúk elől menekülnek tömegével Európába, ám éveken belül megjelenhetnek a “klímamenekültek” is – azok, akik az elviselhetetlenné váló éghajlati viszonyok elől keresnek menedéket. Ezért – hangsúlyozta – azonnal cselekedni kell, a klímavédelem terén nincs vesztegetni való idő.
A bizottsági elnök – még a mostani menekültválságról szólva – indítványozta, hogy hozzanak létre 1,8 milliárd eurós pénzügyi alapot annak támogatására, hogy Afrika jobban tudjon megküzdeni nehézségeivel, és ezzel is csökkenjen az onnan távozó menekültáradat. (MTI)
Merkel: a menekülteknek be kell illeszkedniük, a védelemre nem szorulóknak távozniuk kell
Kiemelkedő fontosságúnak nevezte a menekültek beilleszkedését a német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében, és ismét megerősítette, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell.
Angela Merkel hangsúlyozta: Németország ereje és hajlandósága a kihívások elfogadására lehet az a tényező, amely “végül megnyitja az utat” a menekültválság európai megoldása felé.Nem akkor lesz európai megoldás, ha Németország is elzárkózik, hanem “ha bátrak vagyunk, és néha előremegyünk” – mondta a kancellár.
A menekültválság nagy és hosszan elhúzódó kihívást jelent, de “amennyire nagy a kihívás, éppen annyira erősen meg vagyok győződve arról, hogy Németország meg tudja oldani”, és “ha jól csináljuk, ha bátran fogunk hozzá és kreatívak leszünk, akkor csak nyerhetünk” – mondta a német kancellár.
A menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze. Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki.
A vendégmunkásokkal a hatvanas években szerzett tapasztalatokból okulva “az integrációt kell a fontossági rangsor első helyére emelni”, ami mindenekelőtt azt jelenti, hogy kezdettől fogva törekedni kell a menekültek német nyelvi oktatására és munkához kell juttatni őket. “Ha ezt jól csináljuk, akkor több esély keletkezik, mint kockázat” – mondta Angela Merkel.
Második pontként azt jelölte meg, hogy a menekült vagy más menedékjogi státusra nem jogosult menedékkérőknek távozniuk kell az országból.
Harmadikként kiemelte: világossá kell tenni, hogy a menekültként elismert embereknek be kell tartaniuk a Németországban érvényesülő szabályokat. “Nem hunyhatunk szemet, ha az integrációtól elzárkózó társadalmi közegek alakulnak ki”, és nem engedhető meg, hogy kialakuljanak “párhuzamos társadalmak” – hangsúlyozta Angela Merkel.
A negyedik elem a határozott fellépés a többségi társadalomban megjelenő idegenellenességgel szemben.
Ötödik pontként a közös, európai uniós válságkezelés fontosságát emelte ki, rámutatva, hogy a menekültválság nem oldható meg “nemzeti szinten”.
A terhek kötelező, arányos elosztására és a szolidaritásra vonatkozó, régóta hangoztatott német igény mellett arról is beszélt, hogy sokkal szorosabban kell együttmûködni a kibocsátó országokkal és a tranzitállamokkal. Kiemelte, hogy Berlin és Brüsszel is intenzívebb párbeszédre törekszik az ankarai vezetéssel, és úgy vélte, lehetetlen állapot, hogy a török-görög határ térségében embercsempész hálózatok mûködnek, miközben Törökország és Görögország is NATO-tagállam.
Angela Merkel hatodik elemként a menekülthullámmal kapcsolatos geopolitikai összefüggésekre, a menekülthullámot kiváltó konfliktusokra utalva hangsúlyozta, hogy komoly belpolitikai következményekkel járhat, ha a külpolitikában vagy a nemzetközi fejlesztési együttmûködés területén “valamit nem végzünk el”. A geopolitikai fejlemények és Németország belső viszonyai közötti egyre szorosabb összefüggés “a 21. század valósága lesz”, és a mostani események “csak a kezdetet jelentik”, az új helyzetre pedig fel kell készülni – mondta a német kancellár.
Angela Merkel a védelmébe vette a Magyarországról elindult, menedéket kereső emberek beengedését, aláhúzta, hogy a döntést “emberiességi okokból” hozta meg Németország és Ausztria.
A kancellár a 2016-os költségvetés vitájának a kancellári hivatal költségvetési fejezetéről szóló részében szólalt fel. Ez a napirendi pont hagyományosan az őszi politikai szezon kezdetének legfontosabb parlamenti vitája, amelyben nem csupán a következő évi előirányzatról van szó, hanem a kormány munkájának értékeléséről. Angela Merkel beszédében mérleget vont kormányának csaknem kétéves tevékenységéről, és mindenekelőtt a gazdasági eredményeket emelte ki. Rámutatott, hogy a német gazdaság lendületesen növekedik, a munkanélküliség alacsony, a foglalkoztatottság történelmi magasságban van, a lakosság jövedelmének növekedése rendre meghaladja az infláció mértékét és az államháztartás egyensúlyba került.
A vita a menekültválság révén a korábban megszokottnál jóval visszafogottabb, tárgyilagosabb volt, az ellenzéki pártok szónokai is kiemelték, hogy nemzeti feladat a menekültválság kezelése, és egyik frakció soraiból sem kérdőjelezték meg a Magyarországról indult menedékkérők beengedésére vonatkozó döntést.
A 2016-os szövetségi költségvetés tervezete 312 milliárd euró kiadással számol. A kormány szerint a menekültválság nem veszélyezteti azt a törekvést, hogy jövőre se keletkezzen hiány az államháztartásban, és adóemelést sem tesz szükségessé.
Német kormányszóvivő: emberhez méltó bánásmód jár mindenkinek
Az Európai Unió valamennyi tagországának kötelessége, hogy emberhez méltó módon bánjon mindenkivel – mondta a német kormányszóvivő szerdán Berlinben a Magyarországról elindult menedékkérőkkel kapcsolatban.
Steffen Seibert tájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, minek kell történnie a német kormány szerint ahhoz, hogy a magyar határon megszûnjön a menedékkérők beengedésére vonatkozó döntés révén Németország által előidézett rendkívüli helyzet, azt mondta, hogy a német kormány meggyőződése szerint “minden európai országnak vannak jogi és humanitárius kötelességei”, amelyek a genfi menekültügyi egyezményből és a közös menekültpolitikából származnak.
Ez azt jelenti, hogy mindenkit megillet az emberhez méltó bánásmód, függetlenül attól, hogy védelemre szorul, polgárháborús menekült, vagy a “jobb gazdasági élet” lehetőségeit keresi – jelentette ki Steffen Seibert. Az emberhez méltó bánásmódot “garantálni kell”, és a német kormány ezt a követelményt érvényesíti Németországban, és ennek érvényesítését várja el az EU összes tagjától – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy mindez konkrétan mit jelent Magyarország számára, Steffen Seibert azt mondta, minden országra vonatkozik, hogy be kell tartani az emberhez méltó bánásmód valamennyi országra nézve “azonos normáját”.
“Nincsenek kivételek” – hangsúlyozta a német kormány szóvivője, rámutatva: Berlin már korábban is jelezte, hogy ahol ez a norma nem érvényesül, illetve ahol az állam túlterheltséget érzékel, ott “Európa természetesen tud segíteni, és kell is segítenie”.
Kiemelt vitát tartott a menekültválságról az Európai Parlament
Kiemelt vitát tartott a migráció és a menekültek helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülése szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke tudatta: sem a határok teljes lezárása, sem teljes megnyitásuk nem oldhatja meg a válságot.
A holland politikus szerint mindkettő illúzió, amelyek helyett szolidaritásra és felelős intézkedésekre van szükség. A korábbi holland külügyminiszter kiemelte, hogy szolidárisnak kell lenni azokkal az országokkal, amelyek a menedékkérők jelentette legnagyobb terhet viselik, így Olaszországgal, Görögországgal és Magyarországgal is.
Timmermans szerint a határok lezárásával és az emberek visszafordításával Európa erkölcsi és nemzetközi jogi kötelességét venné semmibe, mindenki beengedése viszont romba döntené az európai szociális piacgazdaság modelljét.
A szolidaritás mellett a holland biztos szerint felelősséget kell vállalni a határok ellenőrzéséért, a menedékkérelmek gyors feldolgozásáért a menekültstátusra nem jogosultak kiszûrése érdekében, és a biztonságos országok közös listájának összeállításában.
“Amit teszünk, Európa mint értékközösség sorsára lesz hatással” – hangsúlyozta Frans Timmermans.
A néppárti frakció részéről Agustín Díaz de Mera Garcia Consuegra arról beszélt, hogy ki kell dolgozni valamilyen módszert a menekültek kötelező elosztására, hogy méltóan lehessen fogadni őket. Mint mondta: tiszteletben kell tartani a legelesettebbek emberi jogait, és meg kell szüntetni a menekültáradat okait, a hazájukban tapasztalható terrort.
Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője szerint a vita egy része abszurd. “Aki falakat és kerítéseket épít, és százezreket próbál feltartóztatni, az azt gondolja, hogy ez meg fogja oldani a migrációt?” – tette fel a kérdést a demokrata párti olasz politikus, aki szerint “ez egy vicc”, propaganda, ami pusztán szavazatszerzésre szolgál. Pittella egyúttal úgy vélte, hogy Szíria és Líbia bukott állam, és stabilizálni kell őket.
“Ezekből az országokból mi magunk is elmenekülnénk” – hangsúlyozta a frakcióvezető.
A flamand Helga Stevens, az Európai Konzervatívok és Reformerek részéről amellett érvelt, hogy azokat, akik Törökországon át érkeznek oda kellene vissza küldeni, mert Törökország biztonságos, ha nem így lenne, nem lehetne uniós tagjelölt ország sem.
A liberálisok vezérszónoka, a svéd Cecilia Wikström kijelentette: európai tisztességünk fekszik élettelenül Törökország partjain Aylan Kurdi holtteste mellett, azok a civilek pedig, akik a menedékkérőket segítik, az elmúlt héten több tartásról és emberségről tettek tanúbizonyságot, mint sok politikus az elmúlt évtizedben. A svéd képviselő szerint felül kell vizsgálni az uniós szabályokat és el kell fogadni a kötelező kvóták rendszerét.
A radikális baloldali frakció felszólalója, Marina Albiol Guzman azok felelősségére mutatott rá, akik háborút indítottak Irakban, Líbiában és a szíriai konfliktusba is beavatkoznak.
“Ez az Önök háborúinak következménye” – jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy a bombák szerinte nem oldanak meg semmit.
A zöld frakcióból Judith Sargentini amellett foglalt állást, hogy a menekülteknek lehetőséget kell adni, hogy dolgozhassanak.
Az euroszkeptikus frakcióból az olasz Ignazio Corrao arra az álláspontra helyezkedett, hogy történelmi jelentőségû exodus zajlik, és a folyamat még évekig meghatározó marad. Az 5 Csillag Mozgalom politikusa szerint a megoldás a tagállamok felelőssége volna, viszont ők saját képmutatásukkal vannak elfoglalva és valójában semmit nem tesznek a menedékkérőkért.
A szélsőjobboldali frakcióból Harald Vilimsky amellett foglalt állást, hogy aki oltalmat és segítséget kér, az kapja meg. Az osztrák politikus szerint viszont a menekülők megsegítését az Arab-félszigeten kellene megoldani, az ottani országok bevonásával.
A fideszes Gál Kinga arra mutatott rá, hogy a valóban rászorulók megsegítése érdekében az elsődleges feladat a határok védelme. A politikus szerint választ kell adni arra kérdésre, hogy érvényesek-e a schengeni övezet szabályai, mert ha igen, akkor nem lehet felróni Magyarországnak, hogy igyekszik betartani őket.
Ujhelyi István úgy fogalmazott, hogy a világháború előtti politikai agresszivitást mutató politikusoktól jobban félti a gyermekeit, mint a szír gyerekektől. Az MSZP-s politikus elmondta,, hogy elvárja az állam- illetve kormányfőktől, hogy támogassák a közös megoldást. “Cselekvőképesebb Európa kell” – szögezte le Ujhelyi, bírálatot fogalmazva meg a magyar kormánnyal szemben, amellyel kapcsolatban megfogalmazása szerint kormányzati tehetetlenségről, uszításról, embertelenségről szóló hírek érkeztek.
A Jobbik színeiben mandátumot szerző Morvai Krisztina felszólította a teremben tartózkodó Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztost, hogy válaszolja meg: betartsa-e Magyarország a kötelező uniós szabályokat. “Nézzen a 10-15 millió magyar és 500 millió európai szemébe, és mondja meg, meg kell-e védenünk, megvédhetjük-e Európa határait” – hangoztatta Morvai.
A PM-s Jávor Benedek írásban szólt hozzá a vitához. Irodája tájékoztatása szerint elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes kormányok tehetetlenek vagy ellenségesek, és nem akarnak részt venni a közös európai megoldásban. Jávor szerint közös európai menekültpolitikára és átfogó integrációs rendszerre és gyors, emberséges cselekvésre van szükség.
Ferenc pápa ismét a migránsok befogadását szorgalmazta
Ismételten a templomok és egyházi intézmények megnyitását szorgalmazta a rászorulók előtt Ferenc pápa a migránsválsággal összefüggésben a Szent Péter téren, szerdai általános audienciáján. Ferenc pápa a szavait hallgató húszezer hívő előtt úgy fogalmazott, hogy az ajtajukat bezáró templomokat és plébániákat nem lehet templomoknak nevezni, hanem múzeumoknak.
“Az egyház (…) rendkívüli családnak számít, nem pedig különleges, zárt szektának” – mondta Ferenc pápa. Hozzátette, hogy az egyház “befogadó otthon, amelynek kapui mindig nyitva állnak”.
A katolikus egyházfő vasárnap arra szólította fel egyházát, hogy a plébániák és más egyházi intézmények fogadják be a bevándorlókat. Ezt követően Angelo Bagnasco bíboros, az olasz püspöki kar (Cei) elnöke úgy nyilatkozott, hogy ha a több mint 27 ezer olasz plébánia mindegyike befogad egy bevándorló családot, több mint százezer embernek tudnak segítséget nyújtani. A Vatikán két bevándorlócsaládot fogad be. (MTI)
Az osztrák kancellár üdvözölte Juncker uniós kvótára vonatkozó javaslatát
Az osztrák kancellár üdvözölte Jean-Claude Juncker uniós kvótára vonatkozó javaslatát, és rendkívüli uniós csúcs összehívását sürgette – közölte az osztrák kancelláriahivatal (Bundeskanzleramt) szerdán.
Az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlament előtt beszélve szorgalmazta, hogy az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól.
Werner Faymann osztrák kancellár úgy vélte, hogy a menekültkérdésről szóló vitában végre elmozdulás történt. Felvetése szerint azok után, hogy az Európai Unió belügyminiszterei szeptember 14-én tárgyalnak a menekültválságról Brüsszelben, egy rendkívüli csúcson az uniós kvótáról szóló terveket kellene megvitatni. A kancellár kijelentette: Ausztria támogat minden, a menekültelosztás kötelező uniós kvótájáról szóló kezdeményezést.
A bécsi külügyi tárca szerdán kiadott közleményében az olvasható, hogy a minisztérium egyetért a kancellár javaslatával a rendkívüli uniós csúcs összehívásáról. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint az Európai Bizottság felismerte a helyzet komolyságát.
Az uniónak a menekültkérdésben sokkal aktívabbnak kellene lennie – olvasható a közleményben, amelyben kitér a tárcavezető arra is, hogy fontos továbbá a béke megteremtése Líbiában és Szíriában, valamint az Iszlám Állam (IÁ) nevû terrorszervezet elleni harc fokozása, a humanitárius segítségnyújtás, az unió külső határainak biztosítása, az embercsempészek elleni fokozott küzdelem, valamint az egyenlő európai teherviselés a menekültkérdésben. (MTI)
Az EP-frakcióvezetők európai megoldást szorgalmaznak: Európának nem vasfüggönyre van szüksége
Nem Európa, hanem a nemzeti önzés vallott kudarcot ebben a migrációs válságban – hangoztatta Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) jobbközép irányzatú néppárti frakciójának, az EP legnagyobb létszámú politikai csoportjának vezetője szerdán Strasbourgban.
A bajor politikus Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek az EP plenáris ülésén az unió helyzetéről tartott beszédére reagált. Weber szerint a menekültproblémára európai megoldást kell találni.
“Európának teljesítenie kell humanitárius kötelességét, segíteni azokat, akik az életüket védve menekülnek. Kereszténydemokrataként hangsúlyozni kívánom, hogy Európa nem a keresztények jogait, hanem az emberi jogokat találta fel” – fogalmazott.
Gianni Pittella, a második legnagyobb létszámú EP-frakció, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője azt mondta, hogy “az Európai Bizottság végre megszabadította Európát egyes nemzeti kormányok szégyenletes önzésétől”.
Pittella szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény bátor intézkedéseket tett le az asztalra, és most a tagállamokon, illetve testületükön, a Tanácson a sor, hogy felelősségteljes magatartást tanúsítsanak.
“Olaszországban, Görögországban, Magyarországon, Németországban vagy Ausztriában az európai polgárok kifejezésre juttatták szolidaritásukat, és az európai vezetőknek tanulniuk kellene példájukból” – mondta.
“Csak az ostobák hiszik azt, hogy a magasabb kerítés vagy az élesebb szögesdrót meg fogja oldani a válságot” – jegyezte meg. Az olasz politikus szerint vészhelyzeti mechanizmusra van szükség, kötelező erejû átköltöztetési rendszerrel megfelelő számú migráns számára.
Syed Kamall, a konzervatívok frakcióvezetője szerint különbséget kell tenni a migránsok két fő csoportja között: akik az életüket mentve menekülnek, azoknak menedéket kell adni, akik azonban nem az üldöztetés vagy az éhezés elől menekülnek, hanem – az emberi természetből fakadóan érthető módon – egyszerûen jobb életre vágynak, azok tekintetében világosan megfogalmazott szabályok szerint kell eljárni.
“Európának nem új vasfüggönyre, hanem vasakaratra van szüksége, hogy összetartson” – fogalmazott a brit politikus. (MTI)
Macedón kormányfő: időzített bomba a migránshelyzet
Időzített bombának nevezte a migránshelyzetet Nikola Gruevszki macedón miniszterelnök, hozzátéve, hogy csak azt nem lehet tudni, ez a bomba mikor robban fel.
A szkopjei 24vesti.mk nevû hírportál beszámolója szerint a macedón kormányfő kiemelte: az illegális bevándorlás a modern kor és az Európai Unió legnagyobb kihívása. Mint mondta, Szíriából jelenleg a középosztály távozik, azok, akiknek van pénzük az utazásra. A legszegényebbek még nem keltek útra, amikor az is megtörténik, akkor a probléma tovább fog növekedni. Megállapította, hogy az Európai Unió országainak nincs közös stratégiája a helyzet kezelésére, sok a dilemma és a nézetkülönbség a tagállamok között.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedden közölte, hogy előző nap rekordszámú, hétezer szíriai menedékkérő érkezett Macedóniába. Az M1 aktuális csatorna Presevóban tartózkodó televíziós tudósítójának beszámolója szerint a szerb-macedón határ melletti település reggelre szinte teljesen kiürült. A helyi befogadóállomás előtt – ahol a migránsok 72 órás tartózkodást biztosító igazolást kaphatnak – az utóbbi napokban kétezres sorok álltak, most viszont alig néhány tucatnyian vannak. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy szerdán több politikus is a helyszínre látogat, és a hatóságok csak kis csoportokban engedik be a településre a migránsokat, akik a határ melletti miratovaci sátortáborból érkeznének.
Presevóból a migránsok általában Belgrádba utaznak, ahonnan a szerb-magyar határ mellett fekvő Szabadka, Magyarkanizsa és Horgos felé veszik az irányt. A belgrádi autóbusz-pályaudvar illetékesei arról tájékoztatták az újságírókat, hogy naponta több tucat, akár hetven, menetrend szerinti és különjáratot indítanak a magyar határhoz közeli települések felé. Magyarkanizsára a szerbiai közszolgálati televízió információi szerint kedden mintegy négyezren érkeztek.
Naponta több százan utaznak vasúton is Szabadka felé a szerb fővárosból, a rendőrök azonban néhány napja a település előtt megállítják a szerelvényeket. A migránsok Belgrádból Budapestre tartanának, ám hiába vásárolták meg menetjegyüket a magyar fővárosig, útlevél hiányában nem léphetik át a határt. Az útlevélvizsgálatot a szabadkai vasútállomáson végzik el, az esetleges incidensek elkerülése érdekében azonban a hatóságok még az előtt intézkednek, hogy a szerelvény befutna az állomásra. Vasárnap egy járatot töröltek, egy másik pedig csak jelentős késéssel tudott elindulni, mert a migránsok nem akarták elhagyni a szerelvényt akkor sem, amikor kiderült, nincsenek dokumentumaik, ezért nem folytathatják útjukat.
A Szíriából Szerbiáig tartó út egyébként néhány hétről néhány napra csökkent, a migránsok korábban akár több mint egy hónapig is utaztak, amíg elérték a schengeni határ előtti utolsó országot, most viszont 7-8 napig tartó útról számolnak be. (MTI)
