A koronavírus elleni kötelező védőoltásokról szóló törvény február 1-jén lép hatályba Ausztriában. A Der Standard és az ORF összegyűjtötte az intézkedés legfontosabb pontjait
Kik érintettek?
A kötelező védőoltás az Ausztriában lakóhellyel rendelkező, 18 éves vagy idősebb személyekre vonatkozik. (Korábban szó volt arról, hogy a 14 év lesz a korhatár, végül ezen változtattak.) Az érintetteknek olyan oltási státuszban/állapotban kell lenniük, amelyet az egészségügyi miniszter az aktuális rendeletben szükségesnek ítélt – azaz összes előírt oltással rendelkezniük kell. Az oltások közötti időközöket is elő kell írni – a rendelet ezen pontja igazodik az aktuális szabályozáshoz.
A kivételek
A gyermekeken és a fiatalkorúakon kívül a terhes nőkre és az egészségügyi okokból nem beoltható személyekre nem vonatkozik a rendelkezés. Egészségügyi okok lehetnek: allergia, szervátültetés vagy autoimmun betegség. Továbbá egyedi esetekben – mentális betegségek, például szorongásos zavarok esetén – is lehetséges a kivétel. Ennek indokát mindig orvosi igazolással kell alátámasztani
Mi a helyzet a gyógyultakkal?
Azokra, akik meggyógyultak a betegségből, hat hónapig – egészen pontosan: a pozitív tesztet követő 180 napig – nem vonatkozik a kötelező oltás. A gyógyultságot az erről szóló dokumentum igazolja.
Szakaszos bevezetés
A kormány rendelkezés bevezetését három szakaszra osztotta.
Bevezető szakasz: február 1. és március 15 között.
Február 1-jén lép hatályba a kötelező védőoltásról szóló törvény, és ekkor minden háztartást írásban tájékoztatnak az intézkedésről. Ekkor azonban nem lesz ellenőrzés.
Második szakasz: március 16-tól
Megkezdődnek a hatósági ellenőrzések, a rendőrök alapvetően bárhol – például akár egy közúti ellenőrzés részeként – elvégezhetik. Ha valaki nem oltott, feljelentéssel és bírsággal számolhat.
Harmadik fázis: a kötelező oltás előírása
A rendelkezés szerint amennyiben járványügyi szempontból indokolt lesz, akkor a jövőben bevezetik ezt a szakaszt. Az oltatlanok hivatalosan oltási időpontot kapnak, ha ezt nem teljesítik, automatikusan büntetésre számíthatnak. Ez a szakasz csak parlamenti jóváhagyás után léphet életbe.
Azt, hogy a második és harmadik szakaszban teljes körű lesz-e a bírságok kiszabása, a kormány egyelőre nyitva hagyta. A harmadik fázisban a be nem oltottaknak automatikusan emlékeztetőket és szükség esetén büntetéseket küldenének. Az időpontok kiküldésében illetékes cég, az Elga GmbH képviselők nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az emlékeztetők technikai megvalósítása legkorábban áprilisban lehetséges.
A büntetések
Aki nem rendelkezik oltási státusszal, annak pénzbírságra kell számítania. Ez akár 600 euróra is rúghat gyorsított eljárásban, ami a szabály. Ha az összeget nem fizetik be, vagy ha a bírság ellen kifogást emelnek, akkor rendes eljárás indul. Így viszont a büntetés akár 3600 euró is lehet. Egy személyt azonban évente legfeljebb négyszer lehet megbírságolni – ebből kettő lehet úgynevezett információkkal alátámasztott kötelezettség, azaz az egészségügyi rendszerből származó adatok alapján kirótt büntetést értenek alatt. A bírságot nem lehet szabadságvesztéssel megváltani, azaz leülni. A törvény külön rendelkezik arról, hogy az oltás nem adható be erőszakkal.
Bárki, aki bírság megfizetésére való felszólítást kap, de két héten belül beoltatja magát, nem kap büntetést.
Meddig érvényes a kötelező védőoltásról szóló törvény?
A törvény szerint az oltási kötelezettség 2024. január 31-én lejár.
