A KSH munkaerő-felmérésének adatai alapján a munkanélküliek 475 ezer fős létszáma az egy évvel korábbihoz képest lényegében nem változott. A teljes megfigyelt sokaságra vonatkozó munkanélküliségi ráta 0,1 százalékpontos csökkenése mintavételi hibahatáron belüli. A stagnálás ellenére a munkanélküliek összetételének változása következtében a nők munkanélkülisége – a válság előttihez hasonlóan – ismét magasabb volt a férfiakat jellemző értéknél, amely elsősorban a férfiak javuló munkaerő-piaci pozíciójának az eredménye.
2011. november-2012. januárban a 15-74 éves férfi népességből 255 ezren voltak munkanélküliek, 9 ezerrel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában, s ezzel munkanélküliségi rátájuk 0,5 százalékponttal, 11,0 százalékra csökkent. A nőket a vizsgált időszakban 220 ezer fős, 11,1 százalékos munkanélküliség jellemezte, ami 0,4 százalékpontos növekedésnek felelt meg.
A munkanélküliek 16,5 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15-24 éves korosztályból került ki. A korcsoport 27,1 százalékos munkanélküliségi rátája 1,7 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A 25-54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,3 százalékponttal 10,1 százalékra csökkent.
A munkanélküliek 47,0 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap volt.
A munkanélküliség kezelésére szolgáló eszközrendszer mûködtetésére és értékelésére kialakított adminisztratív nyilvántartásból származó adatok szerint 2012. január végén 648,4 ezer fő volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma, ez 5,2 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
KSH: 40 ezerrel többen dolgoznak, mint egy évvel azelőtt, jobb a férfiak pozíciója
A foglalkoztatottak száma 2011. november-2012. januárban 3 millió 816 ezer fő volt, 40 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A KSH megjegyzi, hogy elsősorban a férfiak munkaerő-piaci pozíciója javult.
A vizsgált időszakban a foglalkoztatottak 3 millió 816 ezer fős létszáma 1,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
A 15-64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 784 ezer fő volt, ami 39 ezer fős növekedés, a foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal 56,0 százalékra emelkedett.
A foglalkoztatásban a változás elsősorban a férfiak javuló munkaerő-piaci pozíciójának köszönhető. Az időszak folyamán, 2011. november-2012. januárban a 15-64 éves férfi népességből 2 millió 38 ezren voltak foglalkoztatottak, 30 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában, s ezzel foglalkoztatási arányuk 1,1 százalékponttal, 61,4 százalékra emelkedett.
A nőket a vizsgált időszakban 1 millió 746 ezer fős, 50,9 százalékos foglalkoztatottság jellemezte, ami 0,4 százalékpontos növekedés.
A 15-24 éves foglalkoztatott fiatalok egyébként is alacsony létszáma az egy évvel korábbihoz képest 210 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 17,8 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 éves, illetve az idősebb 55-64 éves foglalkoztatottak száma azonban nőtt, előbbiek esetében 1,3, utóbbiak esetében pedig 0,8 százalékponttal javult.
Az elemzők alacsonyabb munkanélküliségi rátára számítottak
Az elemzők a kedden közöltnél valamivel alacsonyabb munkanélküliségi rátára számítottak, s átmenetileg a foglalkoztatás mérséklődését várják, a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a foglalkoztatás éves növekedése elsősorban a versenyszférához köthető.
Németh Dávid, az ING elemzője az MTI-nek elmondta: nem okozott nagy meglepetést a 11,1 százalékos munkanélküliségi ráta, bár kissé a 11 százalékos várakozás felett volt. Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank vezető elemzője pedig úgy fogalmazott: a várakozásoknál kissé gyorsabban, 11,1 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta november-január között az előző háromhavi 10,7 százalékhoz képest, de így is enyhe javulás az egy évvel korábbi 11,2 százalékhoz viszonyítva.
Németh Dávid szerint a munkanélküliség enyhe növekedése “szezonális hatás”, minden év elején növekszik az állástalanok száma. Az elemző úgy látja, hogy a munkanélküliségi ráta “beállt” a 10,5-11 százalék körüli szintre, és kicsi az esély arra, hogy 2012-ben csökkenjen.
Németh Dávid az év végére 10,7 százalékos munkanélküliségi aránnyal számol. Úgy vélekedett, hogy az adóváltozások okozta esetleges elbocsátásokat az alacsonyabb képzettségûek körében, valamint a rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatának hatásait a Start munka program ellensúlyozni tudja, de a két hatás “kiolthatja” egymást, így nem várható a foglalkoztatás bővülése. Az ING elemzője pozitívumnak nevezte a foglalkoztatottak számának – éves összehasonlításban – 40 ezres növekedését.
Suppan Gergely jelezte, hogy a foglalkoztatottak száma 34,7 ezer fővel csökkent az október-decemberi periódushoz képest, amit részben a szezonalitás, részben a mérséklődő közfoglalkoztatás okozhatott. Az előző háromhavi átlaghoz viszonyítva a munkanélküliek száma 15,7 ezerrel nőtt, míg 700-zal az egy évvel korábbihoz képest. A Takarékszövetkezeti Bank vezető elemzője arra számít, hogy a következő hónapokban a szezonális hatások, illetve a nagyobb elbocsátások – a Malév, a Nokia, a közszféra és a Budapest Airport – miatt a foglalkoztatás mérséklődhet, majd idén márciustól újra emelkedhet.
Az elemző várakozásai szerint az év elején a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékig nőhet, majd a nyári hónapokban 10,5-10,6 százalékra mérséklődhet. Tavaly éves átlagban 10,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta, idén 10,8 százalékra számít az elemző. A lassuló gazdasági növekedés miatt a foglalkoztatás növekedése a korábban vártnál lassabb, míg a munkanélküliség kissé magasabb lehet. A munkaerőpiacon további nehézséget okozhat a minimálbérek jelentős mértékû emelése, ami növelheti az elbocsátásokat, illetve a szürke és feketegazdaság felé terelhet egyes gazdasági szereplőket.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményben kifejti, hogy a foglalkoztatottak számának dinamikus emelkedése továbbra is leginkább a versenyszférához köthető, de kisebb mértékben az új közmunkaprogramok hatása is érezhető. Az iparban és a szolgáltató szektorban erősödött a foglalkoztatói szándék. A tárca megállapítása szerint “az a tény, hogy másfél éve kedvezőtlen külpiaci környezetben folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, már tendenciának tekinthető”.
(MTI)
