Az eddigi legpontosabb elemzést készítette el a Központi Statisztikai Hivatal népességtudományi intézete arról, pontosan kik azok a magyarok, akik elhagyják az országot, és hosszabb-rövidebb ideig külföldön keresik a megélhetést. Blaskó Zsuzsa és Gödri Irén jegyzi a tanulmányt, mely három felmérés adatait összegezte annak érdekében, hogy valós, pontos képet kapjon a kivándorló magyarokról, írja a portál.
A kutatók tapasztalatai szerint a különböző iskolai végzettségű csoportok eltérő migrációs stratégiát követnek. A felsőfokú végzettségűekre a hosszabb távú, családdal együtt történő migráció a jellemzőbb, a szakmunkások pedig kiemelkedő arányban vannak jelen a rövidebb időtávra érkező, családjukat Magyarországon hagyók és az ingázók között.
A tükörstatisztikák összesített adatai szerint 2014 elején mintegy 330 ezer magyar állampolgár élt az európai célországokban. Három fő célországban koncentrálódott a huzamosabb ideje külföldön élő magyarok csoportja: 38 százalékuk Németországban, 23 százalékuk az Egyesült Királyságban és 14 százalékuk Ausztriában élt. A befogadó országok munkaügyi statisztikái szerint a náluk dolgozó magyarok a hazai népesség átlagéletkoránál fiatalabbak, és enyhe férfitöbblet (55 százalék) jellemző rájuk. Ugyanakkor az egyes célországok bevándorlói között nagy az eltérés. A Németországban élő magyarok között például sokkal több a férfi (62 százalék). Ezzel szemben az Olaszországban élők jelentős többsége nő (72 százalék), és ugyancsak kissé magasabb a nők aránya (53–55 százalék) Ausztriában, Hollandiában, Spanyolországban, valamint Belgiumban is. A fiatal korösszetétel mindenhol jellemző. (Magyar Nemzet)
