Kerítéssel és pengésdróttal zárják le 2015. október 17-én a magyar-horvát zöldhatár utolsó szakaszát Zákány közelében, ahol korábban a Horvátországon át érkezett illegális bevándorlók léptek be Magyarországra. Éjfélt követően Magyarország műszaki határzárral lezárta a magyar-horvát zöldhatárt. MTI fotó: Varga György
Ellenőrzések várhatók Lavamündnél, a Seebergsattel hegyszorosnál, Grablach bei Bleiburgnál és a Wurzen-hágónál. Karintiába ötven rendőrt vezényelnek át szombaton Bécsből, Tirolból és Vorarlbergből.
Hasonló intézkedéseket terveznek Ausztria stájerországi határátkelőinél, és több katonát, rendőrt vezényelhetnek át más tartományokból. Stájerország tartományban Bad Radkersburg, Murafigye (Mureck) és Spielfeld határátkelőknél lehet számítani ellenőrzésre szombaton.
Minderről a karintiai rendőrségi szóvivő azután beszélt, hogy Budapesten bejelentették, Magyarország szombat éjféltől lezárja a magyar-horvát zöldhatárt.
Milanovic: az EU-csúcson azt mondták, ne építsünk kerítést
Az EU-csúcson nyíltan megkérdeztem Németországot, Ausztriát és Svédországot, építsen-e Horvátország is falat a határán, és kifejeztem erre való készségünket is, de azt mondták, ne tegyük – hangsúlyozta Zoran Milanovic horvát miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva szombaton Zágrábban. “Elmondtam már, és most megismétlem, a kerítésépítés volna a legeslegutolsó megoldás” – jelentette ki.
A kormányfő arra reagált, hogy Magyarország pénteken éjfélkor lezárta a magyar-horvát zöldhatárt.
“Szlovéniával értjük meg leginkább egymást, mert természetes szövetségeseink, nem ők ott a zárt világukban, akik nem látnak túl a kerítésen” – hangoztatta Milanovic, Magyarországra utalva. Kijelentette: Németország még péntek este elítélte Magyarország intézkedését.
“Ha ezt Németország mondja, amely leginkább ki van téve a migrációs nyomásnak, akkor tudni való, ki áll a jó oldalon és kik a vesztesek Budapesten és Horvátországban is” – hangsúlyozta. A kormányfő Horvátországgal a jobbközép ellenzéki pártra, a Horvát Demokratikus Közösségre (HDZ) és Kolinda Grabar-Kitarovic államfőre utalt, akik azon az állásponton vannak, hogy Zágrábnak fizikai akadályt kellene felállítania a szerb-horvát határon.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a magyar kormánynak vannak Horvátországban szövetségesei, akik romboló tevékenységet folytatnak.
“Akár azt is mondhatnám, hogy szégyelljék magukat ezért, de így a gyerekekkel beszélnek, ők pedig felnőttek” – mondta, és hozzátette: “Magyarország káoszt akart okozni Horvátországban”.
“De ez nem fog megtörténni, mert a szlovénok mások” – fűzte hozzá Milanovic.
A miniszterelnök az INA horvát olajipari vállalatról is beszélt, amelynek a Mol Nyrt. az irányítási jogokat birtokló legnagyobb részvényese. Utalt arra, hogy korábban kérte Magyarországtól, szolgáltassa ki Hernádi Zsoltot, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatóját, aki rajta van az Interpol körözési listáján.
“Nem azért adtak ki ellene elfogatóparancsot, mert magyarul beszél, hanem azért, mert megalapozott a gyanú, hogy az Európai Unió egyik tagországában, nevezetesen Horvátországban bűncselekményt követett el” – hangsúlyozta, majd hozzátette: (Hernádi) nagyon jóban van a magyar miniszterelnökkel, Orbán Viktorral. Horvátországban a dolgok másképp működnek, az igazságszolgáltatás független, míg Magyarországon ez nem így van – mondta.
Horvátországban november 8-án parlamenti választások lesznek, Magyarország pedig kampánytémává vált. A hivatalban lévő szociáldemokrata kormány és annak miniszterelnöke már többször sérelmezte, hogy a magyar kormány jó kapcsolatot ápol a horvát ellenzékkel, a HDZ-vel és az államfővel.(MTI)
A szlovén oldalon megjelent migránsok indokolták a határellenőrzés visszaállítását
A magyar határ közvetlen közelében, Rédicsnél, a szlovén oldalon szombat délelőtt Horvátország által Szlovénia felé indított migránsok jelentek meg, ez indokolta a határellenőrzés schengeni szabályoknak megfelelő ideiglenes visszaállítását – jelentette be a szombaton Nagykanizsán tartott sajtótájékoztatóján a kormányszóvivő.
Kovács Zoltán emlékeztetett arra, hogy miután a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapcsolatba lépett a szlovén és a brüsszeli hatóságokkal, Magyarország “ideiglenes jelleggel, a schengeni szabályokkal összeegyeztethető formában” állítja vissza a határellenőrzést a magyar-szlovén határon.
A szombat délelőtt történtek miatt van erre szükség, “az intézkedések addig maradnak érvényben, amíg erre szükség van” – fogalmazott a kormányszóvivő.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó hozzáfűzte: szombat reggel három autóbusszal mintegy 150 illegális bevándorló érkezett a rédicsi határátkelő közelébe. A szlovén hatóságoktól kért és kapott információ szerint ott regisztrálják a migránsokat, közülük senki nem lépett magyar területre. A kormány úgy döntött, visszaállítja a schengeni megállapodásnak megfelelően a határellenőrzést a két ország határán, hogy a schengeni határon “illegális migránsok ne léphessenek Magyarország területére”.
Beszélt arról is, hogy szombatra virradóra a magyar-horvát határszakaszon “semmilyen rendkívüli esemény nem történt”, de emlékeztetett rá, hogy korábban is az volt a jellemző, hogy éjszaka sem illegálist, sem szervezett mozgást nem tapasztaltak. Az éjféltől megvalósított határzár törvényesen, “a szerb szakaszon kipróbáltaknak megfelelően működik”.
A főtanácsadó szólt arról is, hogy péntek éjfélig 6353 illegális bevándorló lépett magyar területre, közülük 23-an a szerb-magyar határszakaszon követett el tiltott határátlépést. Ebben az évben eddig 389 779 illegális migránst fogtak el, közülük 176 404-an nyújtottak be menekültkérelmet.
A szerb szakaszon 204 ezer, a horvát határon mintegy 185 ezer illegális migráns lépett Magyarország területére. Eddig 1166 embercsempész ellen indult büntetőeljárás – sorolta az adatokat Bakondi György.
Kovács Zoltán kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország határőrizettel kapcsolatos kiadásai folyamatosan nőnek, eddig több mint 200 millió eurót (60 milliárd forintot) költöttek erre a célra, ez tartalmazza a tranzitzónák kialakításának és a biztonsági határzár felállításának költségét is. Hangsúlyozta: a tranzitzónákkal az a cél, hogy mindenkinek, aki Magyarország vagy az Európai Unió területére akar lépni, biztosítsák ehhez a legális lehetőséget és itt menedékjogot kérvényezhessenek, “de látható, hogy erre kicsi az igény”.
Ez is azt mutatja, hogy “amivel szemben állunk, az nem menekülthullám, hanem egészen más természetű dolog”. Népvándorlás, mert “illegális migránsok más szándékoktól vezérelve érkeznek az Európai Unió területére” – fogalmazott a kormányszóvivő.
Bakondi György mindezt azzal egészítette ki, hogy a horvát szakaszon kialakított két tranzitzóna működik, Beremenden és Letenyén ott vannak a bevándorlási hivatal, a kormányhivatal munkatársai és egészségügyi személyzet is rendelkezésre áll.
A szlovén határszakaszon tervezett intézkedésekre vonatkozó kérdésre Kovács Zoltán felidézte: Magyarország folyamatosan figyeli a szomszédos országok eseményeit, rendkívül intenzív az egyeztetés minden érintett állammal. “A magyar rendőrség felkészült arra, hogy a teljes magyar határszakaszt a szükséges eszközökkel megvédje”, a schengeni határokon belül, a schengeni egyezmény adta lehetőségekkel élve.
A szlovén szakaszon kerítést, biztonsági határzárat építeni a fennálló jogszabályok alapján nem lehet, “de minden olyan lehetőséget vizsgálunk, amellyel az illegális, nem kívánatos és ellenőrizetlen határátlépést meg tudjuk akadályozni”. Teljesen egyértelmű a magyar kormány elszántsága, “a magyar határt, a schengeni, illetve európai uniós határokat minden eszközzel meg fogjuk védeni, véget kell vetni annak, hogy ellenőrizetlenül, azonosítatlanul emberek ezrei és százezrei érkezzenek Magyarországon keresztül az Európai Unióba” – jelentette ki Kovács Zoltán. (MTI)
Horvát belügyminiszter: a szlovén határra szállítják a migránsokat
Horvátország életbe lépteti a C-tervet, vagyis a szlovén határa szállítja a migránsokat, és nem irányít több menedékkérőt a magyar határa – jelentette be Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak pénteken Opatovacon, néhány órával az után, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten bejelentette a magyar-horvát zöldhatár éjféltől történő lezárását.
Ranko Ostojic kijelentette, hogy a Szerbia felől belépő migránsokat az észak-horvátországi Csáktornyára (Cakovec) szállítják. Három helyen – Macelj és Muraszerdahely (Mursko Sredisce) közúti átkelőn, valamint a muraszerdahelyi vasút vonalán – léphetnek be Szlovéniába.
Ostojic elismerte, hogy Szlovéniával nem kötöttek megállapodást a magyar határzár utáni időszakra, és a zágrábi sajtó által emlegetett C-terv nem közös horvát-szlovén, hanem csupán horvát terv.
A magyar határra nem irányítanak több menedékkérőt, mert ilyen körülmények között ez csak további “szenvedést” okozna nekik – mondta a belügyminiszter.
A tárcavezető elmondta: Zágráb megpróbált Magyarországgal tárgyalni arról, engedélyezze, hogy a horvát hatóságok a migránsokat az opatovaci befogadóállomásról vonattal egyenesen az osztrák határig szállítsák, továbbá garantálták volna azt is, hogy ugyanúgy egyetlen illegális bevándorló sem marad magyar területen, mint eddig, de ezt a magyar hatóságok elutasították.
Vesna Pusic horvát külügyminiszter a horvát közszolgálati televízió (HRT) híradójában péntek este elmondta: miután Magyarország határzárat rendelt el, logikus lépés, hogy a menedékkérőket Horvátország Szlovénia felé irányítja, és tárgyalni fog vele az átengedés üteméről. A miniszter arról is beszélt, hogy amennyiben Németország és Ausztria lezárja határait a migránsok előtt, ugyanazt Horvátországnak is meg kell tennie.
Horvátország eredeti, A-terve az volt, hogy regisztrálja, majd átengedi az országon a migránsokat, vagyis korridort nyit Ausztria és Németország felé. Ez azonban egy nap alatt káoszhoz vezetett. Politikai elemzők szerint a B-terv, miszerint a magyar határ felé irányítják a migránsokat, válasz volt a dugába dőlt A-tervre, amely voltaképpen nem is létezett.
A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 186 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt.
Lezárták a magyar-horvát zöldhatárt
Lezárták pénteken éjfélkor a magyar-horvát zöldhatárt, ugyanazt a határrendészeti módszert vezették be, mint a magyar-szerb szakaszon – jelentette be Kovács Zoltán kormányszóvivő a Somogy megyei Zákányban tartott sajtótájékoztatón.
Hozzátette, hogy két tranzitzónát alakítottak ki, ahol az országba belépőket regisztrálják majd. A legális belépés továbbra is lehetséges a magyar-horvát határon is – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Közölte: bár nem ez a legjobb, az első számú megoldás ma Európában, de a második számú legjobb megoldásra szükség volt a magyar, illetve az európai határok védelmében. Kifejtette: a mai nap nulla órától a horvát-magyar határszakaszon is bevezették a szerb-magyar határszakaszon már “értelmét és hasznosságát” bebizonyító határellenőrzési és határzárási mechanizmust.
“Ez azt jelenti, hogy a zöldhatárt, a természetes határokat lezártuk, a határátkelő helyek szigorított ellenőrzés mellett nyitva maradnak, tehát a törvényes belépés lehetősége mindenki számára rendelkezésre áll” – mondta Kovács Zoltán.
Kovács Zoltán kiemelte: “erre a lépésre azért is szükség volt, mert a brüsszeli uniós csúcs még mindig nem tudta eldönteni az első lépést, nevezetes az unió külső, elsődleges határainak a védelmét. Bár Magyarország és Horvátország határa is schengeni határ, de a valódi védelemre, illetve ellenőrzésre szoruló határszakasz az Görögországban húzódik – mutatott rá, hozzátéve: “ennek a késlekedése egyelőre nem teszi lehetővé, hogy az illegális migrációs hullám, illetve nyomás okait, forrását a lehető legközelebb próbáljuk eltorlaszolni”.
A magyar kormány megtette azokat a lépéseket, amelyekkel a magyar és az európai emberek biztonság, Európa érdekeit meg tudja védeni – hangsúlyozta Kovács Zoltán.
Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó arról számolt be, hogy a magyar-horvát határon pontosan ugyanazt a határrendészeti megoldást alkalmazták, mint a szerb határszakaszon. Közölte: a horvát határszakasz közel kétszerese a szerb szakasznak, ami nem kis logisztikai kihívást jelentett a határzár megépítésében résztvevőknek.
Ezzel a lépéssel a jogi státus is változik, a határzár illegális átlépése, megrongálása bűncselekmény – jelezte, hangsúlyozva: széleskörű nemzetközi egyeztetés, megfelelő előkészítés után vezették be a határzárat a horvát határszakaszon.
“Minden reményünk megvan arra, hogy ugyanolyan pozitív hatással jár a határzár bevezetése, mint amit a szerb szakaszon tapasztaltunk” – fogalmazott Bakondi György. Kitért arra is, hogy “kicsit ellentmondásosak” Horvátországból érkező hírek, megvárják a hiteles információkat, annak alapján döntenek arról, hogy kell-e valamilyen egyéb intézkedést hozni.
Kovács Zoltán kérdésre válaszolva, miszerint átengedik-e még a nem sokkal éjfél előtt a magyar-horvát határra érkezőket, azt mondta, őket még átengedik, azok számára, akik ezt követően érkeznek, “a zöldhatáron való átkelés lehetőségét megszüntetik”.
A kormányszóvivő a várható fejleményekre vonatkozó kérdésre azt mondta: többféle, egymásnak ellentmondó verziót hallottak a horvát fél részéről, a magyar kormánynak nem tiszte véleményezni ezeket a megnyilvánulásokat – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a csütörtök éjszakai uniós csúcs is megerősítette, hogy minden európai jogszabály továbbra is érvényben van, és mindenkinek kötelessége betartani azokat, különös tekintettel a schengeni eljárásra, amely “egyértelműen és határozattan elmondja, hogy mikor és hogyan lehet belépni az Európai Unió területére”.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntek délután, a nemzetbiztonsági kabinet ülése után jelentette be, hogy éjféltől Magyarország lezárja a magyar-horvát zöldhatárt. Egy hónap alatt több mint 80 ezer migráns érkezett Horvátországból a zöldhatáron Zákányba, ahonnan vonattal a nyugati határ melletti regisztrációs pontokra vitték az illegális határátlépőket.
Az első mintegy ezer fős csoport szeptember 18-án érkezett, azóta naponta több ezren gyalog, rendőrök kíséretében tették meg az utat a határtól nem messze lévő vasútállomásig. A migránsokat horvátországi Botovóból 1000-1500-as csoportokban vonattal hozták a magyar határhoz. Pénteken a korábbi napoknál többen, csaknem hatezren érkeztek Zákányba. Az utolsó csoport nem sokkal éjfél előtt jött át a határon. (MTI)
