A magáncsőd eljárás célja a parlament által június 30-án elfogadott törvény szerint az adós fizetőképességének helyreállítása úgy, hogy közben az adós hitelezői teljes vagy részleges megtérüléshez jussanak. A csődeljárás megindulásával az adós és az adóstárs csődvédelem alatt áll, nem kezdeményezhető, illetve nem folytatható velük szemben végrehajtási eljárás és zálogtárgy értékesítésére sincs lehetőség.
Magáncsődvédelmet az kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég adóssága törlesztésére, A lehetőséggel azok élhetnek, akiknek az összes tartozása legalább 2 millió, de legfeljebb 60 millió forint, tartozásuk meghaladja vagyonuk értékét, de nem több annak duplájánál, és van legalább egy olyan tartozásuk, amely három hónapja lejárt, és összege meghaladja a félmillió forintot. A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad.
A csődeljárás bíróságon kívüli szakaszában 120 nap áll a felek rendelkezésére, hogy a főhitelező (ez jellemzően olyan bank, amelynek jelzálogjoga van az adós ingatlanán) közreműködésével kényszeregyezséget kössenek. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, például az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat fizetése alól, sőt tartozásának egy részét is elengedhetik. Ez a szakasz akkor eredményes, ha az adósságrendezésről szóló egyezséget minden kötelezett és hitelező elfogadja.
Ha a bíróságon kívüli egyezkedés nem vezetett eredményre, következik a bírósági adósságrendezési eljárás. Az egyezségre vonatkozó javaslatot ez esetben nem a főhitelező, hanem az adós mellé kirendelt családi vagyonfelügyelő dolgozza ki. A vagyonfelügyelő felügyeli az adós gazdálkodását, kezeli az adós és az adóstárs közös, készpénzfelvételi limittel korlátozott bankszámláját és osztja fel az értékesítési bevételt a hitelezők között. Ha a felek ebben a szakaszban sem tudnak egyezséget kötni az adósság rendezéséről, a bíróság határozza meg annak feltételeit.
Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat, és nincs hozzá szükség a hitelezők jóváhagyására. Ha az adós az ötéves adósságtörlesztési időszak alatt fegyelmezetten törleszt – és ha a hitelezők hozzájutottak a meghatározott minimális megtérüléshez -, a bíróság mentesítheti őt fennmaradó adósságai megfizetése alól. Az adós bármikor megszüntetheti az adósságrendezési eljárást, ez azonban a törvény szerint meghiúsításnak minősül, ugyanúgy, mint a jövedelem, illetve vagyon eltitkolása, és következménye az, hogy utána tíz évig nem vehet részt adósságrendezési eljárásban.
A kormány augusztusban külön rendeletben szabályozta, hogy mely vagyon és mely bevételek nem tartoznak az adósságrendezési eljárásba. Így többek között nem tartozik az adósságrendezésbe a mindennapi élet szokásos használati tárgyai körébe eső háztartási és lakásfelszerelés, berendezés, mosógép, hűtőszekrény, haszonállat, kedvtelésből tartott állat, tankönyv, tanszer, játék, alapvető élelmiszer vagy egyéb, az alapvető létfenntartáshoz szükséges egyéb vagyontárgy meghatározott forgalmi értékig. Hasonlóképpen nem kell bevonni az egy naptári évre elegendő szilárd tüzelőanyagot, a fűtőberendezést, a gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket sem az eljárásba.
Az adósságrendezési feltételek vizsgálatát követően szerzett, a rendeletben felsorolt vagyontárgyak vagy egyszeri pénzbevétel esetén az egy eladótól, ajándékozótól, adományozótól, kifizetőtől stb. származó juttatás értékét vagyontárgy típusonként egy naptári éven belül össze kell adni, és a juttatásnak az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszeresét meghaladó részét az adósságrendezésbe be kell vonni.
A rendelet szerint nem tartozik az adósságrendezési eljárásba egyebek mellett a szociális ellátás és a munkáltató vagy közhasznú civil szervezet által nyújtott szociális segély sem, havonta legfeljebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70 százalékáig, ahogy a gyermekvédelmi törvény szerinti pénzbeli támogatás és természetbeni ellátás, pótlék, nevelőszülők részére fizetett nevelési díj és ellátmány, a családtámogatási célú pénzbeli ellátásoknak az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meg nem haladó havi összege sem.
Kivételt képez továbbá az árvaellátás és a házastársi pótlék az öregségi nyugdíj legkisebb összege kétszereséig, a szépkorúak jubileumi juttatása, a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, a mozgáskorlátozottak számára vásárolt, átalakított, fenntartott személygépkocsi meghatározott feltételek mellett, a vakok személyi járadéka, a fogyatékossági támogatás, a rokkantsági járadék, a bányászok egészségkárosodási járadékának az öregségi nyugdíj legkisebb összege másfélszeresét meg nem haladó havi összege.
Nem kell egyebek mellett bevonni az adósságrendezési eljárásba az adós, adótárs egyéni vállalkozásához szükséges pénztárgépet, irodaszert, informatikai eszközt sem, összességében az öregségi nyugdíj legkisebb összege négyszereséig vagy például az adósságrendezési eljárás kezdeményezését követően keletkezett bevételnek azt a részét, amelyet köztartozásként be kell fizetni. Az adósságrendezés időtartama alatt megszerzett örökség csak a hagyatéki tartozások kielégítését követően vonható be az adósságrendezésbe. (MTI)
Bankszövetség: hosszabb távon 40 ezren is beléphetnek a rendszerbe
A Magyar Bankszövetség, bár elsietettnek tartja a magáncsőd bevezetését, hisz a koncepcióban, és hosszabb távon akár 40 ezer belépőt is elképzelhetőnek tart – mondta Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára és Becsei András, a szövetség alelnöke hétfőn Budapesten, háttérbeszélgetésen.
A magáncsődről az alelnök elmondta: a bankszövetség támogatja a magáncsőd koncepcióját, több sikeres nemzetközi példa is van az ügyfél és a hitelező együttműködésére. A bankszövetség 25 ezer belépő ügyféllel számol, hosszabb távon pedig 40 ezer családot is érinthet a konstrukció. Felhívta a figyelmet arra, hogy több év is szükséges lehet, hogy kiforrja magát ez a rendszer, és ők arra számítanak, hogy Magyarországon is el kell telnie bizonyos időnek, míg az ügyfeleknek is teljesen átlátható lesz a koncepció.
Becsei András szerint a magáncsőd jó lehet az ügyfélnek, hiszen vagyonfelügyelő és a hitelező bank is segít abban, hogy a többi hitelezővel – adóhatóság, parkolási társaság, közműszolgáltató – folyamatosan egyeztessen; a rendszer a felek kölcsönös együttműködésére épül.
Kiemelte, hogy az állam támogatást is nyújt a résztvevő ügyfeleknek, illetve a kidolgozott törlesztési terv teljesítése esetén az ötödik évben a hitelek nem törlesztett, fedezetlen részét elengedik. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a jogalkotó szigorú feltételeket támaszt az ügyfeleknek.
Becsei András elsődlegesen a tájékozódást javasolja az ügyfeleknek, miközben a bankszektor is mindent megtesz, hogy felkészüljön a konstrukcióra. Ezt kissé nehezíti, hogy egyes rendeletek még nem jelentek meg, pedig szeptember elsején indul a rendszer.
Kovács Levente szerint “elsietett és nem kellően megalapozott” ugyan a magáncsőd bevezetése, de a bankszövetség elkötelezett a kormánnyal való folyamatos együttműködésben, ezért aktívan részt vett a magáncsőd keretrendszerének kidolgozásban. Hozzátette: az időnyomás óriási volt, így csak reménykedni lehet abban, hogy jól működő rendszert sikerült létrehozni. A jövőben további módosításokra lesz szükség – vélekedett Kovács Levente.
A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a bankszövetség szerint a rászoruló – és csak a rászoruló – családoknak kell megkapniuk a szükséges támogatásokat, a “60 milliós lakáshitel és az ötszobás lakás messze túlmutat a rászorultsági szinteken”.
A gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosításáról Kovács Levente elmondta, hogy abban valamennyi bank és lízingcég részt fog venni, de az ügyfeleknek nem lesz kötelező. Úgy vélte, hogy a támogatott forintosítással minden ügyfél jól jár: a havonta változó törlesztő részletekkel, illetve a fixált törlesztő részletekkel számított összesített terhek 10-15 százalékkal biztosan csökkennek a jelenlegi árfolyamszint esetén.
Kovács Levente elmondta: a nemzetgazdasági tárca ígérete szerint szeptemberben a parlament elé terjesztik a gépjármű- és fogyasztási hitelek forintosításáról szóló jogszabályt, az MNB pedig biztosította a forintosításhoz szükséges devizát piaci áron. Elmondta, hogy a bankok a velük kapcsolatban álló lízingcégek számára is megvásárolták a forintosításhoz szükséges devizát. Az érintett ügyfelektől türelmet kért a főtitkár, azt javasolva, hogy várják meg a tértivevényes értesítő leveleket, ezeket karácsonyig mindenki megkapja. Felhívta a figyelmet arra, hogy akinek a lakcíme vagy levelezési címe megváltozott, a bankjánál mielőbb jelezze.
A főtitkár kiemelte: a kamatszerkezet nem változik, a kamat sem emelkedik a forintosítás után, ez megfelel a fair banki előírásoknak. Kitért arra is, hogy speciális szabályozásra van szükség a forintban fixált törlesztő részletek esetén, ezen törlesztő részletek az elmúlt években nem változtak, vagyis reálértéken folyamatosan csökkentek, a futamidő pedig egyre inkább kitolódott. A túlzott futamidő-hosszabbodást elkerülendő, olyan megoldást javasolnak majd ezeknek az ügyfeleknek, amely egy nagyon jelentős futamidő-mérséklés érdekében törlesztőrészlet-emelkedéssel járhat majd.
Bár a forintosítás jelentős anyagi és operatív terhet ró a bankokra, a Magyar Bankszövetség támogatja azt a megkötött megállapodásokkal összhangban – emelte ki Kovács Levente.
Becsei András, a bankszövetség alelnöke a forinthitelesekkel történő elszámolással kapcsolatban elmondta: több millió ügyféllevelet küld ki a bankszektor. Az augusztus elsején indult elszámolás szeptember 30-ig tart a 2010. november 26-a előtti hitelügyleteknél. A későbbieknél az MNB egyenként tekintette át a vonatkozó üzletszabályzatokat, és az általa indokoltnak vélt esetekben közérdekű kereseteket indított, ennek lezárulta után legkésőbb 60 nappal kapják meg az ügyfelek az elszámolást, tehát annak sem kell feltétlenül aggódnia, aki szeptember 30-ig nem kap értesítést – mondta. (MTI)
