Helyére tolják a magyar-szerb zöldhatárt lezáró műszaki akadály utolsó elemét, egy határkerítés-szakasszá átalakított tehervagont Röszkénél, a Szeged-Szabadka vasútvonalon 2015. szeptember 14-én. Szerbia felől már csak határátkelőn lehet Magyarország területére lépni szárazföldön, mert teljesen lezárták a magyar-szerb zöldhatár. MTI Fotó: Mohai Balázs
Kedden délelőtt ismét megindult az a forgalom az A4-es autópályán Bécs irányában, adta hírül az MTI. Ausztriában a Németország felé vezető A8-as autópályán kedd délelőttre 20 kilométeres kocsisor torlódott fel az autópályán a német határellenőrzés és egy építkezés miatt. Az A1 és A10-es sztrádák jól járhatóak, adta hírül a Kurier.
Hatezren töltötték a hétfő éjszakát Bécsben
Hétfőn csaknem hatezren, vasárnap ötezren, szombaton pedig háromezren töltötték az éjszakát Bécsben, ahol ideiglenes szálláshelyekkel készültek fel az emberek fogadására.
Hétfőn az osztrák fővárosban 150 menedékkérelmet nyújtottak be, ez a szám alig valamivel volt több, mint az előző napokban. A hatóságok kedden több ezer embert várnak, akik Burgenlandból az osztrák fővárosba érkeznek majd buszokkal és különvonatokkal.
A katonák Nickelsdorfnál (Miklóshalma) hétfőn éjszaka felállítottak csaknem 180 sátrat, amelyben összesen 800 ember fér el. Kedden éjszaka további 1500 ember érkezett a településre. Az osztrák autópálya-kezelő (Asfinag) hétfőn és kedden is több alkalommal biztonsági okokból lezárta a határátkelőnél lévő A4-es autópályát, minthogy ismét azon haladtak gyalog a menekültek.
A dél-burgenlandi Rábakeresztúrnál (Heiligenkreuz im Lafnitztal) hétfőn 4500, kedd hajnalban 500 menekült érkezett Ausztriába, őket buszokkal szállították tovább tartományi befogadóhelyekre. A településnél száz rendőr teljesít szolgálatot kedden.
Az alsó-ausztriai szükségszállásokon 1900-an éjszakáztak hétfőn, Schwechatnál 500, a tullni csarnoknál ezer embert tudtak fogadni, hétfőtől Sankt Pöltenben további háromszáz főnek alkalmas befogadóhelyet nyitottak meg. A tartomány további szálláshelyek után kutat.
A salzburgi pályaudvar közelében kialakított szükségszálláson 600-an éjszakáztak, akik már kedd reggel javarészt tovább is utaztak Németország irányába. A rendőrség tájékoztatása szerint kedden délelőtt nyugodt volt a helyzet a pályaudvaron. Az osztrák belügyminisztérium kedden azt közölte, hogy az ausztriai határellenőrzést “fokozatosan” vezetik be, azonban a konkrét lépések még előkészítés alatt állnak.
A tárca közlése szerint a benyújtott menekültkérelmek száma nagyjából az utóbbi hetek és hónapok átlagának megfelelő, nem nőtt drasztikusan. Akik nem nyújtottak be menekültkérelmet, de mégis Ausztriában tartózkodnak, mindenekelőtt ellátásban részesülnek, hiszen a minisztérium tájékoztatása szerint elsődleges szempont, hogy akik súlyos helyzet elől menekültek, ellátást kapjanak, a többi intézkedés ez után következik majd. Azok, akik érvényes utazási dokumentumok nélkül jöttek Ausztriába, kiutasíthatók az országból. (MTI)
Keddtől osztrák katonák a határon Burgenlandban
Johanna Mikl-Leitner Brüsszelben közvetlenül a belügyminiszterek tanácskozása előtt közölte, hogy országa Németország példáját fogja követni, ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést, ami hamarosan meg is kezdődhet, és erről hivatalosan értesítik az Európai Bizottságot.
Ugyancsak hétfőn az osztrák kancellár azt jelentette be, hogy Ausztria katonákat vezényel a határaihoz, feladatuk a menekültek humanitárius segítése lesz. Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) híradójának közlése szerint tevékenységük kedden kezdődik.
Gerald Klug védelmi miniszter szerint első lépésként a burgenlandi határrészre fognak összpontosítani, mert ez a mostani menekültáradat fő útvonala. Kitért arra is, hogy a menekültek útvonalától függően más régiókban is bevetnék a katonákat.
Klug elmondta: 72 órán belül a 2200 katona áll készen a szolgálatra, ötszáz már kedd kora reggel elkezdheti a munkát. Arra a kérdésre, hogy mind a 2200 katonát bevetik-e, a miniszter úgy nyilatkozott: az erről szóló döntés a belügyminisztérium hatásköre. Elmondta továbbá, hogy a katonák nem fognak járőrözni a zöld határon, és ellenőrizni sem fognak, hiszen a legtöbb menekült a határátkelőkhöz érkezik gyalog.
Csaknem négy kilométeres kocsisor torlódott fel a miklóshalmai (Nickelsdorf) határátkelőnél, miután hétfő délután bizonytalan ideig ismét lezárták a határátkelőnél lévő A4-es autópályát – közölte az osztrák autópálya-üzemeltető (Asfinag). A társaság szóvivője elmondta: az utakon ismét gyalogosan keltek át a menekültek, ezért döntöttek az útzár mellett.
A társaság kora reggel csaknem két órán át biztonsági okokból már lezárta a határátkelőt Bécstől Budapest felé, és közlése szerint a másik irányban sem volt járható a sztráda. Az érintett osztrák útszakaszon négy kilométeres torlódás alakult ki, amely a határzár feloldásával azonnal megszűnt. Hétfő estig 12 ezer menekült jött Miklóshalmára, az este folyamán még további ötezret várnak.
Kurier: Merkel-Faymann találkozó kedden
Kedden egyeztet és tárgyal egymással Angela Merkel német és Werner Faymann osztrák kancellár a menekültek kérdésérről.
A legfontosabb pontjai a megbeszélésének:
– a menekülteket úgynevezett Hotspots-okon (főleg Görögországban) azonosítják az EU-alkalmazottak
– a menekültek itt adhatják be a menedékkérelmeiket, így az illegális beutazásnak vége
– a gazdasági menekültek az EU határőrizeti szervezete, a Frontex kiutasítja
– a Hotspots-okról egyelőre vita van az Unióban, főleg finanszírozási kérdésekben, de ugyanígy vitatott az EU határőrizetének a kérdése is
– nem egységes a két ország vezetője Orbán Viktor ügyében. Az osztrák kancellár többször éles hangon bírálta a magyar miniszerelnököt, Merkel visszafogottabb hangot ütött meg. Berlin szerint a magyarok nélkül nem lehet egységes uniós megoldást találni a menekültek ügyére, és a menekültkvótákat elutasító ország megbüntetését sem tartják jó ötletnek Berlinben.
12:45 Hatályba lépett a válsághelyzetről szóló kormányrendelet két megyében
Kedd déltől életbe lépett a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetéséről szóló kormányrendelet, a dokumentum megjelent a Magyar Közlönyben. A rendelkezés Bács-Kiskun és Csongrád megyére érvényes, legfeljebb március 15-éig.
A rendelet az idegenrendészetért és menekültügyért is felelős belügyminiszter feladatául szabja, hogy haladéktalanul gondoskodjon a rendelet és a válsághelyzettel összefüggő jogszabályi rendelkezések tartalmáról való tájékoztatásról.
A tájékoztatást a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint – lehetőség szerint – a körzeti, helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap közreműködésével, a lehető legrövidebb időn belül közzé kell tenni. Az országos rendőr-főkapitány és a menekültügyi hatóság vezetője a válsághelyzet elrendelését követően legalább 15 naponként közösen tájékoztatja az idegenrendészetért és menekültügyért felelős minisztert a válsághelyzet elrendelését megalapozó feltételek fennállásáról – rendelkezett a kormány.
Kovács Zoltán kormányszóvivő kedden Szegeden jelentette be, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet hirdetett a kormány Bács-Kiskun és Csongrád megyére. A kormányszóvivő úgy fogalmazott, a válsághelyzet addig marad érvényben, amíg szükség van rá. Hangsúlyozta, mindenkinek – a valódi menekülteknek is – elemi érdeke, véget érjen az illegális migráció.
Kovács Zoltán úgy fogalmazott, az ideiglenes biztonsági határzár kialakítása, a jogszabályváltozások, illetve a határ őrizetének megerősítése minimalizálni fogja az illegális migrációt.
12:15 Sokan várakoznak Horgosnál, tüntettek is
Egyre több migráns várakozik a régi horgos-röszkei határátkelőhelynél, kedd délelőtt többször “freedom, freedom”, azaz “szabadság, szabadság” felkiáltásokkal tiltakoztak és azt követelték, a hatóságok engedjék be őket Magyarországra.
Reggel még csak néhány százan sátoroztak és várakoztak Horgoson, délelőtt azonban további csoportokat szállítottak ide a dél-szerbiai Presevóból, valamint Belgrádból, Szabadkáról és Magyarkanizsáról érkező autóbuszok.
A magyar hatóságok arabul többször is tájékoztatták a migránsokat – beszámolóik szerint – arról, hogy hiába várakoznak, nem engedik őket be, menjenek a másik horgosi átkelő felé, ott bejuthatnak Magyarországra. A szerb rendőrök viszont visszaterelték a határátkelőre azokat, akik az autópálya felé indulva megpróbáltak átmenni a másik átkelőre.
A migránsok között voltak szervezők, akik többeket arról próbáltak meggyőzni, hogy induljanak el Horvátország irányába. Egy ilyen szervező az MTI tudósítójának azt mondta, Horvátországon és Olaszországon keresztül is el lehet érni a kívánt célországokat, ha Horgoson nem tudnak átjutni, akkor érdemes lehet arra indulni. A többség azonban egyelőre kivár, arra számít, hogy a magyar hatóságok mégis megnyitják a Horgos 2 átkelőt, és átengedik azokat, akik már órák óta várakoznak.
A szerb-macedón határ mellett fekvő Presevóba az éjszaka folyamán a nem hivatalos adatok szerint körülbelül háromezren érkeztek, egyelőre nem lehet tudni, hogy ők a magyar határ felé indultak-e vagy már valamilyen alternatív útvonalat választottak.
11:15 Hétfőn 4500 menedékkérő érkezett Németországba vonattal
Hétfőn 4500 menedékkérő érkezett Németországba vonattal, szeptember eleje óta pedig csaknem 92 ezer – ismertette a szövetségi rendőrség kedd délelőtti összesítését a Spiegel Online hírportál.
A határvédelemért is felelős szövetségi rendőrség kimutatása alapján az utóbbi hetekben nagymértékben fölerősödött menekülthullám némileg enyhült a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása óta.
Az ellenőrzés súlypontja a bajor-osztrák határ, az intézkedést vasárnap 17.30-kor vezették be. A megelőző másfél nap alatt csaknem 20 ezer menedékkérő érkezett Bajorországba.
A menedékkérők nem ellenőrzött és nem irányított, tömeges beutazása különvonatokon megszűnt, a folyamat rendezetté vált. A szövetségi rendőrség munkatársai mindenkit ellenőriznek a határon, az utakon és a vonatokon is. A németországi tartózkodásra feljogosító dokumentummal nem rendelkező embereket feltartóztatják, és ha ezek az emberek azt mondják, hogy menedékjogot akarnak kérni Németországban, akkor helyben, már a határon regisztrálják, majd menedékkérőket befogadó állomásra szállítják őket.
Az intézkedés jelentős közlekedési fennakadásokat okozott a határ térségében, valamennyi fontosabb úton, autópályán torlódás keletkezett, és a vonatokat is megállítják a határon, hogy ellenőrizzék az utasokat és leszállítsák a Németországba belépéshez szükséges iratokkal nem rendelkező embereket.
A német rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Rainer Wendt a Bild című lapnak azt mondta, hogy a határellenőrzés hosszabb távú, hónapokig tartó fenntartására nincs elég rendőr. Akár az is előfordulhat, hogy el kell halasztani mérkőzéseket a labdarúgó-bajnokságban (Bundesliga), mert az erőket a határra összpontosítják, és ezért nem tudják biztosítani a jellemzően több tízezer szurkolót vonzó mérkőzéseket – mondta a szakszervezeti vezető a Bild keddi számában megjelent összeállításban.
Az Európai Bizottság német tagja, Günther Oettinger digitális gazdaságért és társadalomért felelős biztos a határellenőrzés ideiglenes visszaállításának gazdasági következményeire figyelmeztetett. Az ellenőrzés esetleges tartóssá válása zavart okozna a belső piac működésében és a munkaerőpiacon is, hiszen hátráltatja a határokon át ingázó munkavállalók mozgását – mondta a konzervatív CDU politikusa a Handelsblatt című üzleti lapnak.
Nem szorosan a határellenőrzés visszaállításához, de a menekültválsághoz kapcsolódó fejlemény, hogy a Bild szerint Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy 500 millió eurós “mini takarékossági csomagot” fontolgat, az elképzelés szerint a menekültválság kezelésére szánt plusz forrást a minisztériumok kiadásainak csökkentésével biztosítanák.
11:05 Német belügyminiszter: beszélni kell a nyomásgyakorlás eszközeiről
Beszélni kell a nyomásgyakorlás eszközeiről – jelentette ki Thomas de Maiziere német belügyminiszter kedden a menekültkvóták ügyével kapcsolatban a ZDF német országos köztelevízióban.
Az uniós tagállamok belügyminisztereinek hétfői brüsszeli üléséről szólva Thomas de Maiziere kiemelte: “messze van” a megállapodás a menekültek tagországok közötti elosztására szolgáló, nem szükséghelyzeti, hanem állandó, “tartós elosztási kvótáról”.
Hozzátette: az elképzelést elutasító országokkal “nem történik semmi, hiszen a menekültek elkerülik őket, és ezért beszélnünk kell a nyomásgyakorlás eszközeiről”.
Kiemelte: “gyakran olyan országokról van szó, amelyek sok strukturális támogatást kapnak az Európai Uniótól”. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének részéről szerinte helyes felvetés, hogy beszélni kell arról, hogy az érintett országok viszont “kevesebb strukturális támogatást” kapnak.
A konzervatív CDU politikusa elmondta: a menekültválság kezelése “Magyarországon, Ausztriában és Németországban természetesen már túl késő”, mert a “problémák a válságövezetekben, Törökországban és Görögországban vannak”.
Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a “görögök egyszerűen továbbterelik” a menekülteket Európa belseje felé – hangoztatta a német belügyminiszter.
Hozzátette: a görög kormány hétfőn jelezte az első alkalommal, hogy hajlandó “várakozási övezetek” – uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központok, úgynevezett hot spotok – kialakítására, az együttműködésre az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR), és első alkalommal kért segítséget is az EU-tól.
Leszögezte: Görögország a “döntő pont”, ahol a menekültválság kezelésével gyorsan enyhíteni lehet a terheket.
Hétfőn a brüsszeli ülés után a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége közölte, hogy az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi 40 ezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki.
9:00 Megrongálták Röszkénél a határkerítést
Migránsok megrongálták a műszaki határzárat kedden reggel, a röszkei átkelőhöz közel – hangzott el az M1 aktuális csatorna műsorában.
A 16 tagú csoport tagjai először a gyorstelepítésű drótakadályt, majd a három méter magas drótkerítést is átvágták, és átmásztak azon. Az ott járőröző rendőrök elfogták, majd előállították őket – hangzott el a műsorban, ahol arra is emlékeztettek: keddtől a korábbinál szigorúbb szabályok vonatkoznak a határzárat megrongálókra.
Az M1 tudósítása szerint néhány száz méterre a röszkei átkelőtől vágták át a kerítést, a gyorstelepítésű (NATO-)drótakadályra pedig rongyokat terítettek, hogy sérülés nélkül tudjanak átjutni azon. (MTI)
9:33 Szünetel a röszkei és az ásotthalmi határátkelőhelyek működése
Szünetelteti a röszkei és az ásotthalmi közúti határátkelő működését kedd reggel 7 órától a rendőrség – jelentette be Balázs László, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályvezetője keddi sajtótájékoztatóján.
A rendőr ezredes ismertette: erről az intézkedésről a szerb oldalon kialakult helyzet miatt döntöttek, mivel a határellenőrzés feltételei nem biztosítottak a határ túloldalán tartózkodó illegális bevándolók miatt. A határátkelőhelyek működésének szüneteltetéséről a szerb hatóságokat értesítették.
Balázs László elmondta: ha a működéshez szükséges feltételek biztosítottá válnak, az ORFK vezetője dönthet arról, hogy az átkelőhelyeket ismét megnyitják a forgalom előtt. Ismertette: idén januártól éjfélig 200 778 illegális bevándorlót regisztráltak, ebből a hétfői napon 9146-ot, akik közül 8850-et a szerb-magyar határszakaszon.
Beszámolt arról, hogy éjféltől 3 helyen fogtak el 3, illetve 16 fős csoportokat az ideiglenes biztonsági határzáron tiltott határátlépés miatt. Előállításuk folyamatban van – tette hozzá.
Szabó Csontos Stefánia, az ORFK Kommunikációs Szolgálatának vezetője bejelentette: a keddtől hatályba lépett jogszabályváltozáshoz kapcsolódóan a bűncselekmények nyomozására egy 100 fős nyomozó egységet állított fel a rendőrség. ők nem a határrendészeti kirendeltség állományába tartoznak, az ország különböző megyéiből vezényelték őket Szegedre, ahol a munkájukat végzik.
00:07 Asselborn: a tagállamok többsége támogatja 120 ezer menekült elosztását
Az uniós tagállamok többségének belügyminiszterei elvi megállapodásra jutottak az eddigi negyvenezren túl további 120 ezer menedékkérő elosztásáról a tagországok között, bár a tervet nem támogatta mindenki – tudatta hétfő este a miniszterek tanácsának soros elnökségét ellátó Luxemburg uniós nagykövetsége.
A tanácsülésen elnöklő Jean Asselborn luxemburgi miniszter közölte, hogy kétségkívül nem minden tagállam támogatja további 120 ezer menedékkérő szétosztását a tagállamok közül, de a lisszaboni szerződés értelmében erre nincs is feltétlenül szükség, a kérdésben minősített többséggel meg lehet hozni a döntést, az elvi egyetértés pedig mind a tagállamok számát, mind lakosságuk arányát tekintve nagyon széleskörű. A javaslatot hivatalosan az október 8-ai belügyi tanács alkalmával fogadhatják el.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy a 120 ezer menekült elosztásáról nem lett meg a remélt megállapodás.
“A tagállamok többsége kész továbblépni, de nem mind” – húzta alá.
Asselborn azt mondta, hogy egyes országoknak szerinte még egy kis időt kell hagyni. Mint mondta, az apró Luxemburg is képes arra, hogy néhány száz nem keresztény és eltérő bőrszínű embert befogadjon.
“Ezt a félelmet le kell győzni, és ez pár országban még nem sikerült” – hangoztatta.
A 120 ezer menekült áttelepítésére vonatkozó javaslatot a múlt héten jelentette be hivatalosan az Európai Bizottság elnöke. Asselborn emlékeztetett, hogy hiába sürgető a helyzet, az eljárási szabályokat tiszteletben kell tartani, a demokratikus eljárás pedig a javaslat alapos elemzését és az Európai Parlament álláspontjának kikérését is megköveteli.
“Korai lett volna, ha a tanács ma erről dönt, ugyanakkor a tagországok nagy többsége elvben elkötelezte magát további 120 ezer védelemre szoruló ember áttelepítése mellett a nagy migrációs beáramlásnak kitett tagállamokból” – húzta alá a luxemburgi miniszter.
Ismertette, hogy nagyobb támogatást kap majd az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, hogy elfogadható feltételeket tudjon biztosítani a Szíriával szomszédos országok menekülttáboraiban élőknek, Norvégia pedig nemzetközi donorkonferencia szervezését is vállalta.
Jean Asselborn arra is kitért, hogy a belügyminiszterek hivatalosan elfogadták az előző, negyvenezer menekült önkéntes felajánlások alapján való áttelepítésére vonatkozó javaslatot, és hiába nincs még meg mind a 40 ezer fő számára a felajánlás, a művelet a már elfogadott számokkal elindulhat. Júliusban valamivel több mint 32 ezer menekült áttelepítéséről sikerült megállapodniuk a tagállamoknak. A luxemburgi elnökség célja, hogy még az idén teljesüljön a negyvenezer fő befogadására vonatkozó felajánlás. Az áttelepítést 2017 nyaráig kell megvalósítani.
Asselborn leszögezte, hogy működniük kell a menekültstátusra jogosultakat kiválogatni hivatott, úgynevezett hotspotoknak Olaszországban és Görögországban is. Elmondása szerint Róma erre ígéretet is tett, Athén pedig segítséget kért az uniós intézményektől és a tagállamoktól, és meg is fogja kapni azt.
A biztonságos országok közös, uniós listájával kapcsolatban a luxemburgi politikus tudatta, hogy Törökországot nem fogják biztonságos országnak nyilvánítani az ottani, főleg a kurdokat érintő helyzet miatt.
A tagállamok között a miniszter beszámolója szerint közeledtek az álláspontok, hogy foglalkozni kell azoknak a hazajuttatásával, akik nem jogosultak menekültstátusra, és hogy az uniós határrendészeti ügynökségnek, a Frontexnek nagyobb szerepet kell kapnia.
A tanácsülésen elnöklő Asselborn külön kitért Görögország helyzetére, mondván: Athén európai kihívással néz szembe, a migránsok érkezésének közvetlen frontvonalában van, és támogatják, hogy javítani tudja külső határai védelmének hatékonyságát, valamint egész menekültrendszerét és befogadóképességét.
A luxemburgi bevándorlási miniszter arra is kitért, hogy aktívan támogatni kell a nyugat-balkáni államokat, valamint, hogy Törökország elsőrendű fontosságú partner ebben a kérdésben, és a többi érintett, unión kívüli országgal is meg kell erősíteni az együttműködést.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a szolidaritás és a felelősség egyensúlyának fontosságára emlékeztetett a válság kezelésében. Mint mondta: szolidárisnak kell lenni Görögországgal, Oroszországgal és Magyarországgal, javítani kell a határok ellenőrzését és a jogosulatlan menedékkérők hazajuttatását is.
“Ez közös európai cselekvést, fenntartható megoldást kíván” – mondta a migrációs válságról a volt holland külügyminiszter. Felhívta a figyelmet: arra is fel kell készülni, hogy közeleg a tél.
“Teljesítenünk kell kötelességünket azokkal szemben, akik háború és üldöztetés elől menekülnek, de azokkal szemben is, akik azt várják el, hogy jobban meg tudjuk védeni határainkat” – nyomatékosította Timmermans.
A politikus arra is kitért, hogy szerinte a menekültek befogadása is része kell legyen a megoldásnak, mert ennek révén kiiktathatók az embercsempészek, a menekültek nem adják el mindenüket, hogy kifizessék őket, és nem fulladnak bele a tengerbe vagy halnak meg úton Európa felé.
Dimitrisz Avramopulosz biztos úgy vélte, hogy a válság mindaddig tartani fog, amíg Európa szomszédsága lángokban áll. Mint mondta: ez a válság formálja történelmünket, kultúráink, társadalmaink jövőjét, és megmutatja, mennyire akarunk európaiak és egységesek lenni.
Arra reagálva, hogy több tagállam ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a schengeni övezetben, a biztos azt mondta: ez nem Schengen vége, mert ez a schengeni szabályok garantálta eszköztár egyik jogszerű eleme.
00:01 Hatályos a jogi határzár Magyarországon
Jogi határzár lépett hatályba kedd nulla órától Magyarországon, amely bűncselekménynek minősíti, ha valaki a már elkészült határkerítés illegális átlépésével jut az országba. Az Országgyűlés szeptember eleji döntése alapján a kormány keddtől válsághelyzetet rendelhet el a tömeges bevándorlás miatt. A tömeges bevándorlás kezelését célzó kormányzati törvénycsomagot szeptember 4-én fogadta el a parlament kivételes eljárásban.
A kedden életbe lépett tíz jogszabály-módosítás bevezeti a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet fogalmát, ezt az érintett megyei vagy fővárosi rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének kezdeményezésére, miniszteri javaslatra a kormány rendelheti el legfeljebb fél évre, ám utána meghosszabbíthatja. Az ilyen válsághelyzet kezeléséhez – kártalanítás ellenében – ideiglenesen igénybe lehet venni az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingó és ingatlanvagyont.
A sok kérelem megfelelő kezeléséért speciálisan lefolytatható eljárást is bevezetnek, ezzel összefüggésben változtattak a polgári perrendtartási törvényen is. A speciális eljárásban a menekültügyi hatóságnak soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított nyolc napon belül kell döntenie a kérelem elfogadhatóságáról. Fontos szabály, hogy a határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylőkre.
Az államhatártörvény módosításával úgynevezett tranzitzónák kialakítása is lehetővé vált azokon a határszakaszokon, amelyeket a leginkább érint a tömeges bevándorlás, ugyanakkor a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a közelmúltban úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem alakít majd ki ilyen létesítményeket, hiszen azok feleslegesek lennének.
Az életbe lépett jogszabály-módosítások szerint változás továbbá, hogy a menekültügyi eljárásban a bíróság a szakhatóság döntését nem változtathatja meg, de a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi, és új eljárást írhat elő.
Az útdíjtörvény módosításával biztosították, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésébe bevont – 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó, ezáltal útdíjköteles – járművek feladatuk ellátása során mentesüljenek a díjfizetés alól.
Jelentős tétel a törvénycsomagban a Btk., a büntetőeljárási és a büntetések végrehajtásáról szóló törvény módosítása. Ezek alapján önálló büntetőjogi tényállás lesz a Btk.-ban a határzár tiltott átlépése, megrongálása és a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása. Ezek elkövetése esetén a szabadságvesztés mellett – bizonyos esetekben halasztó hatállyal – a kiutasítás büntetését is mindenképpen ki kell szabni. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben ezekben az ügyekben minden mást megelőzően kell majd a büntetőeljárást lefolytatni.
Szigorodik az embercsempészet büntetése is, amiért akár húsz év is kiszabható lesz. Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel az embercsempészés szervezőit, irányítóit lehet majd büntetni. Az embercsempésztől a bűncselekmény elkövetésének ideje alatt szerzett vagyont el kell kobozni.
Ezeken felül változik a termőföld-, a környezetvédelmi és az építésügyi törvény is, utóbbi kiterjeszti az egyedi szabályozási lehetőséget válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények létesítésére. Így például ilyen válsághelyzetben építési tilalom alá eső területen is lehet nemzetbiztonsági célú építményt létesíteni. Szintén ez a jogszabály mondja ki, hogy tömeges bevándorlási válsághelyzetben a kormány rendeletben meghatározhatja a területfelhasználás és -beépítés feltételeit.
A parlament előtt van egy másik, szintén a tömeges bevándorlás kezelését célzó törvényjavaslat, amelyet a Fidesz-KDNP-frakció képviselői terjesztettek be egyebek mellett azzal a céllal, hogy új feladatokat adjanak a honvédségnek a migrációs válsághelyzet idejére. Ezt az előterjesztést várhatóan szeptember utolsó hetében fogadhatja el az Országgyűlés.
18:50 Orbán: Magyarországon nem jöhet létre menekülttábor
Magyarországon nem jöhet létre menekülttábor – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a TV2-nek adott interjújában, amelyből részleteket sugárzott a csatorna Tények című műsora hétfő este. A kormányfő szavai szerint Magyarországon “márpedig ilyen hotspot”, menekülttábor, elosztóhely, gyűjtőhely nem jöhet létre.
Mint a műsorban elhangzott, Orbán Viktor az interjúban elmondta, Görögország nem tudja megvédeni határait, ezért egy összeurópai határrendészeti erőnek kellene ebben segítenie, hogy ne legyen ennyi menekült, és főleg ne Magyarországon.
“A határt nem légmentesen zárjuk le, hanem egész egyszerűen kikényszerítjük azokat a törvényeket, amelyek egyébként eddig is hatályban voltak” – mondta Orbán Viktor hozzáfűzve, hogy eddig sem lehetett volna Magyarország határát a határátkelőhely pontokon kívül máshol átlépni.
A kormányfő szerint – mint elhangzott – az illegális határátlépőket letartóztatják majd a rendőrök, a büntetés több év börtön és kitiltás lehet. Azt mondta, ezért a kerítésen majd táblák jelzik majd, merre van a legközelebbi határátkelőhely, ott lehet majd menekültstátuszt kérni.
Orbán Viktor elmondta, ha valaki azt állítja magáról, hogy menekült, és nem adta be Szerbiában a menedékkérelmét, akkor el fogják utasítani, miután Szerbia biztonságos ország. Szerinte emiatt magas lesz a visszatoloncolási arány – hangzott el a műsorban.
A miniszterelnök, reagálva a német és az osztrák határellenőrzés visszaállítására, úgy fogalmazott: “most lehetne viccelődni valóban, hogy olyasmit tesznek az osztrákok, amiért ezt megelőzően folyamatosan bírálták Magyarországot, de szerintem most ennek nincs itt az ideje”.
Mint a műsorban elmondták, Orbán Viktor szerint az emberek akaratával egyszerűen nem lehet szembemenni, ha a mindennapi tapasztalat ugyanis az, hogy nem értik, mi történik körülöttük, és azt érzik, hogy az életformájuk van veszélyben.
A kormányfő azt mondta, a most érkező bevándorlók nagy része nem menekült – hangzott el.
“Ezek az emberek, akik itt átrontanak, átcsörtetnek Magyarországon”, Ausztriában sem állnak meg. Ezek az emberek nem a biztonságukért jönnek, nem az életükért futnak. Akinek nem jó a szerb, a magyar és az osztrák életszínvonal sem, “az nem a biztonságot tartja szem előtt, hanem az életszínvonalat, német életet akar élni” – fogalmazott Orbán Viktor.
Az elhangzottak szerint azt mondta, ezért a színvonalért megdolgoztak az európaiak, és nem lehet elvárni tőlük, hogy életveszélyben már nem lévő emberekkel osszák meg. A kormányfő szerint, ha Európa beengedi a migránsokat, akkor párhuzamos társadalmak jönnek majd létre. A két civilizáció közötti versenyt pedig a keresztény európaiak el fogják veszíteni – mondták a műsorban, amely szerint Orbán Viktor beszélt arról is, hogy már harmincmilliárd forintot költött a kormány a menekültekre, és idén még legalább ennyi pénzre van szükség.
“Ha fogad, akkor inkább az igennel fogadjon” – mondta Orbán Viktor azzal kapcsolatban, hogy a keddi kormányülésen vitatják meg, kihirdetik-e a válsághelyzetet. (MTI)