Menekültek a magyar-osztrák határátkelőhely kamionparkolójában kialakított gyűjtőponton az ausztriai Nickelsdorfnál (Miklóshalma) 2015. szeptember 27-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Hétfőtől nem jár menekülteket szállító különvonat Ausztria és Németország között – Németország cáfolta
Heinz Schaden, Salzburg polgármestere, aki a helyzet kiéleződésétől tart, elmondta: a Vöröskereszt és a Caritas segélyszervezet humanitárius és egészségügyi katasztrófára figyelmeztetett.
Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) tájékoztatása szerint a különvonatok eddig mintegy 1200 és 2000 menekültet szállították át naponta Salzburgból Németországba, a többi menekült a freilassingi határátkelőnél próbált átjutni, azonban legutóbb itt is órákat kellett az esőben állni az embereknek, hogy kijussanak az országból. Szombat este Freilassingnál 800 menekült várta, hogy átléphesse a határt.
A salzburgi pályaudvarnál lévő mélygarázsban kialakított szükségszállás megtelt, itt 800 menekültet helyeztek el, 320-an a vasútállomás területén éjszakáztak, az éjszaka folyamán pedig további 110 ember érkezését várták. Szombat este 11 óra körül 300 főt szállító különvonat indult Németország felé Salzburgból, vasárnap két különjárat indítását tervezték.
Az elmúlt napokban Salzburg illetékesei már arra kérték a bécsi és a déli országrészben dolgozókat, hogy lassítsák a menekültek szállítását. Ekkor a pályaudvar melletti parkolóház befogadóképességét higiéniai és biztonsági okokból ezer helyett 800 főben határozták meg. (MTI)
Berlin cáfolta a menekülteket Ausztriából szállító különvonatok leállítását
A német belügyminisztérium vasárnap cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint hétfőtől nem járnak a menedékkérőket az ausztriai Salzburgból Németországba szállító különvonatok.A belügyminisztérium egy szóvivője a dpa német hírügynökségnek azt mondta, hogy egyelőre nincs ilyen döntés, de tárgyalnak az osztrák partnerekkel.
A Salzburg-München vasútvonalon szeptember 17. óta nem közlekednek a menetrend szerinti járatok, és még legalább október 4-ig szünetel a személyszállítás. A forgalom a német határon visszaállított ellenőrzés miatt bénult meg. Az utazók iratainak vizsgálata olyan sokáig tart a vonatokon, hogy nem lehetett tartani a menetrendet.
A bajor-osztrák határon megjelenő menedékkérők jelentős részét viszont különvonatokkal szállítja el a Deutsche Bahn (DB) német vasúttársaság. A DB igazgatóságának egyik tagja egy szombati lapinterjúban azt mondta, hogy az utóbbi három hétben száznál is több különvonatot indítottak, és ezekkel összesen 130 ezer menedékkérőt szállítottak.
A menekülthullám a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradó éjjel hozott döntés után erősödött fel. Alig néhány nap alatt több tízezer ember érkezett vonattal Bajorországba regisztráció és hatósági ellenőrzés nélkül. A német kormány szeptember 13-án állította vissza a határellenőrzést, hogy lassítsa és biztonságosabb, rendezettebb mederbe terelje a folyamatot.
A napokban a bajor konzervatív CSU több vezetője élesen bírálta Ausztria menekültügyi tevékenységét. A tartományt egyedül kormányzó párt bírálatát a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság beszámolója szerint az váltotta ki, hogy továbbra is ellenőrizetlenül áramlanak menedékkérők át a bajor-osztrák határon a kisebb átkelőknél és a zöldhatáron, ami annak tulajdonítható, hogy Ausztria az utóbbi két hétben a német hatóságokkal nem egyeztetett módon buszokkal szállított Ausztriában már regisztrált menedékkérőket a határra.
A “Faymann utazási iroda” tevékenységét be kell szüntetni – hangoztatta Andreas Scheuer, a CSU főtitkára, utalva arra a vélekedésére, hogy Werner Faymann osztrák kancellár rendelhette el a menedékkérők elszállítását a bajor határra. A BR hírportáljának (br.de) beszámolója szerint a határ menti térségek számos CSU-s képviselőjét is bosszantja, hogy az osztrákok tevékenysége abban merül ki, hogy némi úti élelmet adnak a menekülteknek és kirakják őket a határon.
A Der Spiegel című hírmagazin szombati számában a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi belügyminiszter egy telefonkonferenciájáról készült jegyzőkönyvre hivatkozva azt írta, hogy német megítélés szerint az osztrák kormány “eltávolodik a Németországgal egyeztetett irányvonaltól”, és sokkal több menedékkérőt engedett át, mint az a 7 ezer fő, amelynek átvételéről Berlin megállapodott Béccsel, amikor közösen döntöttek a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről. (MTI)
Csaknem 9500 migráns lépte át a magyar határt szombaton
Szombaton 9472 illegális bevándorlóval szemben intézkedetek a rendőrök – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata vasárnap reggel a rendőrség honlapján. A közlemény szerint a magyar-horvát határon 9268, a magyar-szerb szakaszon pedig 181 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök. Közokirat-hamisítás miatt egy, embercsempészés miatt szintén egy embert fogtak el.
Az M1 aktuális csatorna információi szerint vasárnap hajnalban már csaknem kétezer migráns érkezett Hegyeshalomra, hogy onnan Ausztria felé folytassa útját. (MTI)
Spiegel: nem csillapodik a menekülthullám, Berlin aggódik
Fokozódó aggodalommal szemlélik a berlini vezetésben, hogy továbbra sem mérséklődik jelentősen a Németországba áramló menekültek hulláma – írta szombati számában a Der Speiegel című hírmagazin. A Die Welt című lapnak pedig belügyekkel foglalkozó szakpolitikusok azt mondták, hogy hamarosan “drasztikus intézkedésekre” lehet szükség.
A Der Spiegel szerint a szövetségi belügyminisztérium adatai alapján a szeptember 13-án bevezetett határellenőrzés révén megindult enyhülés megállt, és az utóbbi napokban ismét fölerősödött a menekülthullám. A tartományok Berlinnek küldött jelentései szerint hétfőn csaknem 8500, kedden 6700, szerdán 7800 menedékkérő érkezett.
Azt nem látni, hogy a folyamat mikor érhet véget, és a kilátások nem biztatóak. A Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta Ausztria sokkal több embert engedett át, mint az a 7 ezer fő, amelynek átvételéről Berlin megállapodott Béccsel. Az osztrák kormány “eltávolodik a Németországgal egyeztetett irányvonaltól” – áll a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi belügyminiszter egy telefonkonferenciájáról készült jegyzőkönyvben.
Angela Merkel kancellár “mosolygó menekültekkel készített színes szelfijeinek fatális mellékhatása van” – írta a Der Spiegel, amely szerint a közösségi portálokon terjedő felvételeket sokan “felszólításként” értelmezik, hogy azonnal induljanak el Németország felé.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint az Afganisztánból naponta útnak induló emberek száma 2000 és 4000 között van. Hamarosan még többen lehetnek – áll egy belügyminisztériumi dokumentumban, miszerint a határőrizetért felelős szövetségi rendőrség Kabulban dolgozó összekötő csoportjának információi alapján valószínű, hogy az afgán kormány kiállított egymillió útlevelet, amelyekkel meg lehet indulni Európa felé Iránon és Törökországon keresztül.
A menedékkérők nem csillapodó hulláma erősen leterheli a menekültügyi ellátórendszert és a menekültügyi eljárásokat lefolytató szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt (BAMF). Ezért most a Der Spiegel szerint azt tervezik, hogy a szíriai állampolgárságú menedékkérőket mind “kiveszik” az eljárásból, külön vizsgálat nélkül három évre szóló tartózkodási engedélyt adnak nekik, azzal a megszorítással, hogy a családegyesítés nem lehetséges, vagyis nem kapnak engedélyt arra, hogy áttelepítsék Németországba házastársukat és gyermekeiket. A BAMF így a nagyjából 280 ezres ügyhátralék ledolgozására és a más állampolgárságú menedékkérők ügyeire összpontosíthat.
A belügyminisztérium szombaton cáfolta a hírmagazin értesüléseit, Stephan Mayer, a törvényhozás alsóháza, a Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa viszont közvetve megerősítette azt. A parlamenti képviselő a Der Spiegelnek elmondta: nem biztos abban, hogy a tervezett intézkedés nem lesz egy újabb “rossz ösztönző”, a Németországba vezető útra csábító újabb jelzés, és az is kérdéses, hogy miként lehet korlátozni a családegyesítést.
Stephan Mayer a Die Welt című lapnak is nyilatkozott, elmondta, hogy minél hamarabb be kell vezetni egy új szabályt, miszerint a szövetségi rendőrség munkatársai visszafordíthatják a határról mindazokat, akiknek nyilvánvalóan nincs esélyük a menekültstátus megszerzésére.
A politikus hangsúlyozta: “egyértelmű jelét” kell adni annak, hogy Németország nem tud mindenkit befogadni. Ilyen jelzés volna a szövetségi rendőrség felhatalmazása arra, hogy megtagadják a belépést például abban az esetben, ha a belépésre jelentkező ember biztonságos országból származik.
A Die Welt szerint a kormány egyelőre elutasítja ezt a kezdeményezést. Ugyanakkor nemcsak a konzervatívok soraiban, hanem a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) belügyi szakpolitikusai között is vannak, akik szerint többet kell tenni a folyamatok megfékezéséért.
“Meglehet, hogy újabb korlátozó intézkedésre lesz szükség” – fogalmazott Roger Lewentz, Rajna-vidék-Pfalz tartomány belügyminisztere, a belügyminiszteri konferencia SPD-s elnöke, aki szerint a határellenőrzés visszaállítása ugyan “jó tett” a tartományoknak, de az utóbbi napokban ismét emelkedik az újonnan érkező menedékkérők száma.
Thomas Oppermann, a Bundestag SPD-frakciójának vezetője csütörtökön egy parlamenti vitában kiemelte: pártja nyitott a befogadandó menekültek korlátozására irányuló, kontingenseken alapuló megoldásra, amelyet Thomas de Maiziere belügyminiszter vetett fel. Azt mondta, “nem rossz gondolat” a CDU-s politikus elképzelése.
Üdvözölte a felvetést a frakció belpolitikai szóvivője, Burkhard Lischka is, aki a Die Weltnek nyilatkozva hangsúlyozta: “a befogadási kapacitásnak akkor is van határa, ha minden erőnket beleadva dolgozunk” a menedékkérők befogadásán. “Ha a folyamatok dinamikája változatlan marad, hamarosan fel kell tennünk a kérdést, hogy elértük-e ezt a pontot” – mondta a szociáldemokrata képviselő.
Az állam jelölheti ki a befogadóhelyeket Ausztriában
Kétharmados többséggel elfogadta az osztrák parlament felsőháza pénteken az alkotmánymódosítást, ezzel lehetővé vált az állam számára, hogy saját hatáskörben jelöljön ki befogadóhelyeket a bevándorlóknak. Az erről szóló törvény október elsején lép életbe.
A döntés értelmében a jövőben az állam saját tartományi ingatlanain befogadóközpontokat létesíthet, akár a tartomány jóváhagyása nélkül is. A törvény akkor alkalmazható, ha a tartomány vagy a járások nem teljesítik az előírt menekültkvótát vagy a befogadott menekültek száma nem teszi ki a helyi lakosok 1,5 százalékát.
A kormány azért kezdeményezte az alkotmánymódosítást, amely 2018-ig lesz érvényben, hogy mostantól könnyebben tudjon majd reagálni a menekültügyi helyzetre és gyorsabban ki tudja jelölni a szálláshelyeket.
A parlamenti ülésen az embercsempészek elleni szigorúbb fellépésről is döntöttek. Az embercsempészek eddig tíz, most már akár három ember szállítása esetén is előzetes letartóztatásba kerülhetnek. (MTI)
