Menekültek az osztrák-magyar határon Nickelsdorfnál Fotó: MTI
Miután az EP szerdán támogatásáról biztosította azt a javaslatot, hogy az uniós tagállamok önkéntes felajánlások alapján 40 ezer menedékkérőt fogadjanak be Olaszországból és Görögországból, a csütörtöki határozat előre üdvözli azt a tervet, hogy ezen túlmenően további 120 ezer menedékkérőt osszanak szét a tagállamok között, immár Magyarországról is, kötelező kvóták alapján.
Az EP szerint a jelenlegi dublini szabályokat egy olyan új, állandó mechanizmussal kellene felváltani, amely meghatározná, hogy melyik tagállam felel egy adott menedékkérelem elbírálásáért. A képviselők méltányos, kötelező elosztási kulcsokat szeretnének, valamint azt, hogy a menedékkérők elosztásánál az integrációs kilátásokat, az egyedi eseteket és a menedékkérők saját igényeit is vegyék figyelembe. Az uniós parlament sürgeti, hogy a közös európai menekültügyi rendszer előírásait minden részes állam ténylegesen hajtsa végre annak érdekében, hogy következetes és humánus normák legyenek érvényben az EU egész területén.
Az állásfoglalás emellett arra kéri a tagállamokat, hogy kötelező érvényű letelepítési program keretében vállalják az unión kívüli országokból származó menekültek befogadását.
A képviselők a biztonságos és jogszerű belépés lehetőségét megteremtő eszközök, például humanitárius vízumok vagy humanitárius folyosók megteremtésének lehetőségét is fontosnak tekintik. A tagállamoknak emellett gondoskodniuk kellene arról, hogy nagykövetségeiken és konzulátusaikon is lehessen menekültstátusért folyamodni.
A biztonságos országokat tartalmazó, tervezett – közös uniós – listával összefüggésben az állásfoglalás leszögezi: nem áshatja alá azt az elvet, hogy senkit sem lehet olyan helyre visszaküldeni, ahol veszélyben lenne, emellett nem korlátozhatja azt a jogot, hogy mindenkinek jogában áll menedéket kérni. Az utóbbit a lista összeállítására javaslatot tevő Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is hangsúlyozta évértékelő beszédében, az előbbi pedig a nemzetközi jog egyik alapelve.
A politikai állásfoglalás a határőrizetről is említést tesz. Az EP elkötelezett a schengeni övezeten belüli nyitott határok mellett, s az unió külső határainak hatékony védelme mellett foglal állást.
A dokumentum szerint a menekültáradatot kiváltó okokkal is foglalkozni kell, ezért ezt kellene megtenni a november 11-12-én, a máltai Vallettában tartandó nemzetközi migrációs csúcstalálkozó fő témájának. Kiemeli a határozat, hogy az embercsempészet és emberkereskedelem ellen kemény büntetőjogi szankciókkal kell fellépni.
Mindemellett az Európai Parlament állásfoglalásában arra kéri az Európai Bizottságot és Federica Mogherini uniós külügyi főképviselőt, hogy hívjon össze egy, a menekültválsággal foglalkozó nemzetközi konferenciát az uniós intézmények és tagállamok, ENSZ-szervezetek, az Egyesült Államok, az érintett civil szervezetek és az arab államok részvételével, melynek célja egy globális humanitárius segítségnyújtási stratégia kidolgozása kellene, hogy legyen.
A zöldpárti frakcióban ülő Jávor Benedek, a dokumentum előterjesztőinek egyike, a PM EP-képviselője közleményben ismertette a döntéssel kapcsolatos álláspontját, miszerint a magyar kormánynak nem embertelen különutas megoldásokat kellene keresnie, nem kell tovább szítania a feszültségeket, táplálnia az ellenséges érzéseket, hanem az unióval szorosan együttműködve kellene megtalálnia a rövid- és hosszú távú megoldásokat a menekültválság megoldására.
Jávor szerint a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak is “ideje lenne belátnia, hogy a magyarországi helyzetet csak úgy lehet megoldani, hogy szolidáris és együttműködő az unióval.” A képviselő szerint ez az alapja minden méltányos eljárásnak és a közös fellépésnek. “Tarthatatlan az a humanitárius válsághelyzet, ami ma Magyarországon van. Elfogadhatatlan, hogy a magyar állam helyett a menekülteknek a legalapvetőbb ellátását kizárólag elkötelezett állampolgárok biztosítják” – hangsúlyozta a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője.
Horvát belügyminiszter: Zágráb annyi menekültet fogad, amennyit meghatároznak számára
Horvátország annyi menekültet fogad, amennyit az Európai Bizottság meghatároz számára – közölte Branko Ostojic belügyminiszter csütörtökön a kormányülés után megtartott sajtókonferencián.
A miniszter emlékeztetett: a kormány korábban már kinyilvánította azt a szándékát, hogy önkéntes alapon 550 menekültet vesz át más uniós tagállamoktól. Észtország mellett Horvátország volt az az ország, amely több menekült befogadása mellett döntött, mint amennyire az Európai Bizottság májusban javaslatot tett – hangsúlyozta.
“A horvátok szolidaritást demonstráltak akkor is, és a jövőben is ezt teszik” – mondta.
Az Európai Bizottság legújabb javaslata szerint Horvátországnak további 1064 menekültet kellene átvállalnia a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagállamtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól. A miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy azok a menekültek, akik ily módon kerülnek Horvátországba, már nemzetközi védelemre való jogosultságot nyertek. Számukra szállást, nyelvtanulási lehetőséget, munkalehetőséget és egészségügyi ellátást is biztosítanak.
“Jelenleg két befogadóállomással rendelkezünk: Kutinán, amely száz ember, továbbá Zágrábban, amely összesen 600 ember befogadására alkalmas” – húzta alá.
Újságírói kérdésre, hogy felkészült-e kormány arra a lehetőségre is, hogy a menekülthullám Horvátország felé veszi az irányt, és azok, akik ide jönnek, nem szeretnének itt maradni, valamint regisztrálni sem akarnak, a belügyminiszter azt válaszolta: az teljesen más helyzet.
Az állam, amennyiben sor kerülne egy ilyen rendkívüli állapotra, aktiválja a “válság kezelésére fenntartott forrásait”. Az ország rendelkezik elég férőhellyel, hogy ideiglenesen, de akár hosszabb időre is szállást biztosítson a menekülteknek, amíg konkrét intézkedések nem születnek.
A horvát politikusok és a sajtó képviselői is szívesen hivatkoznak arra, hogy Horvátországnak nagy tapasztalata van a menekültek befogadását illetően. Ugyanis a délszláv háborúban félmillió embert kellett elszállásolniuk és ellátniuk az ország háború sújtotta területiről és Boszniából a fővárosban és tengerparti szállodákban. A jelen esetben pedig, ha szükség van rá, a volt laktanyákat is üzemképessé tennék az országba érkező menekülteknek.
Iohannis: Románia ellenzi a kötelező befogadási kvótákat
Románia elégedetlen azzal a “bürokratikus” megoldással, amelyet az Európai Bizottság elnöke javasolt a migrációs válságra, és továbbra is elutasítja a kötelező befogadási kvótákat – jelentette ki csütörtökön Klaus Iohannis román államfő.
A román elnök bírálta az Európai Bizottságot, amiért a tagországok megkérdezése nélkül tett közzé “kötelezőnek szánt” kvótákat, vagyis olyan részleteket közölt a különböző tagországoknak szánt menekültek számáról, amelyekre megítélése szerint “ebben a szakaszban nem lett volna szükség”.
Arra a kérdésre, hogy azt kívánja-e ezzel megüzenni: Románia semmiképpen nem hajlandó 1785 menedékkérőnél többet befogadni (amennyit júliusban felajánlott), Iohannis azt mondta: nem puszta számokról van szó. “Nem alkatrészekről beszélünk, amelyeket meg kell számolni, hanem emberekről, az Európába érkező bevándorlókról” – jegyezte meg Iohannis.
Rámutatott: Románia kinyilvánította már szolidaritását, felajánlotta, hogy lehetőségeihez mérten viszonylag nagyszámú menekültet befogad, de nem tartja megoldásnak, hogy “bürokratikus módon kiszámított” kötelező kvóták alapján, “könyvelői stílusban” osszák szét a menedékkérőket.
Hozzátette: az unió igazságügyi és belügyminisztereinek hétfői rendkívüli tanácskozásán Romániát a belügyi tárcát is vezető Gabriel Oprea fogja képviselni, azzal a mandátummal, hogy ne támogassa bizottság kötelező kvótákra vonatkozó javaslatát.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plénuma előtt mondott évértékelő beszédében szerdán azt javasolta: az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól. Az áthelyezés kötelező elosztási kulcs alapján történne, amelynél a tagállam lakosságát, GDP-jét, a már befogadott menekültek számát és a munkanélküliségi rátát vették figyelembe.
Romániának, a júliusban vállalt 1785 menedékkérő mellett 4646 Európába érkezett bevándorlóról kellene gondoskodnia.
Olaszország eritreai és szíriai bevándorlókat akar átadni a többi EU-tagországnak
A római kormány tervei szerint az Európai Unió tagállamai között szétosztandó mintegy 40 ezer olaszországi illegális bevándorló kizárólag eritreai és szíriai lesz. Ezzel egy időben további több tízezer bevándorlót osztanak szét országon belül is, az egyes tartományok között.
A Corriere della Sera című napilap csütörtöki számának értesülései szerint az olasz kormány már tudja, hogy az utóbbi időszakban érkezett migránsok közül mely csoportokat kívánja átadni az őket befogadó európai tagállamoknak. Az EU által bejelentett kvótarendszer értelmében mintegy 40 ezer bevándorló áthelyezésével csökkentenék Itália migrációs terheit.
A migránsok “átadása” két év alatt zajlana le, és Itáliában kizárólag az eritreai és szíriai bevándorlókat érintené. Az idén az olasz partokra érkezett több mint száztízezer bevándorló között az eritreaiak képviselik a legnépesebb csoportot.
Továbbra is problémát jelent azonban az országban maradó többi illegális bevándorló elhelyezése, miközben ezek többsége még regisztrálásra vagy menekültkérelmének elbírálására vár. Az olaszországi befogadópontokon több mint 115 ezren szoronganak. További 10 ezer – szülői kíséret nélkül érkezett – kiskorú bevándorlót úgynevezett védett intézményekben szállásoltak el.
Az olasz belügyminisztérium az első fázisban húszezer bevándorlót akar szétosztani a tartományok között – azok népessége és az egy főre eső bruttó jövedelem (GDP) arányában. Ennek alapján ötezer bevándorlót az észak-olaszországi, gazdagabb Lombardia és Veneto tartománynak kell befogadnia. A tízmillió lakosú Lombardiában jelenleg valamivel több mint 12 ezer bevándorlót látnak el, kétezerrel kevesebbet az előírtnál.
Az északnyugati Valle d'Aosta eddig egyetlenegy bevándorlót fogadott a Rómából sürgetett több mint négyszáz helyett. Mindhárom tartomány elnöke már nyár elején jelezte, hogy nem kíván több bevándorlót befogadni. Luca Zaia, Veneto elnöke, az Északi Liga párt politikusa korábban úgy fogalmazott, hogy tartománya megtelt.
A Corriere beszámolója szerint a bevándorlás gazdasági serkentőerőként is hathat. Calabriában, az olasz csizma orrában levő Vibo Valentiába, Olaszország negyedik legszegényebb megyéjébe az utóbbi hetekben több mint 4 ezren érkeztek. A bevándorlók ellátásának szükségessége újraindította a helyi kereskedelmi és szolgáltatási hálózatot. A korábban bezárt üzletek megrendeléseket kaptak, az üresen álló kempingek megnyitották kapuikat, és a bevándorlás munkahelyeket teremtett. A helyi gazdaság számára a bevándorlók fejenként 35-40 euró napi bevételt jelentenek. Vibo Valentia olasz és EU-forrásokkal együtt négymillió euró (1,2 milliárd forint) támogatásban részesül a migránsok ellátására.
Times: súlyos hiba a migránsok befogadása
Súlyos hibának nevezi a The Times szemleírója az Európába érkező menekültek befogadását.Melanie Phillips a tekintélyes konzervatív brit napilap csütörtöki kiadásának véleményrovatában közölt öthasábos cikkében azt írta: Orbán Viktor miniszterelnököt már “nácinak” is bélyegezték a menekültek befogadásával kapcsolatos álláspontja miatt, ám éppen az ilyen megbélyegzésekkel lehet elérni, hogy Európában a fasizmus realitássá váljék.
Ha ugyanis a “liberális uralkodó osztály” nácinak bélyegez mindenkit, aki kultúráját akarja megvédeni, azzal az embereket az igazi rasszisták és fasiszták karjaiba hajtja. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője ki fogja aknázni a jelenlegi folyamatok táplálta dühöt, csakúgy, mint Magyarországon “az ultranacionalista Jobbik”, Görögországban az Arany Hajnal, vagy Belgiumban a Vlaams Belang – olvasható a The Times kommentárjában.
A szemleíró szerint a válság mibenlétének megjelölése is hibás. Nem humanitárius menekültválságról, hanem politikai migránsválságról van szó, hatalmas, példátlan méretű népvándorlásról a fejlődő térségből a fejlett világ felé, amely elöntéssel fenyegeti Európát.
A szerző úgy véli: a migránsok többsége nem felel meg a menekültek jogállását meghatározó 1951-es konvenciónak sem, mivel zömük nem az életét féltve menekül.
Melanie Phillips ugyanakkor érthetőnek nevezi, hogy a migránsok ott akarják hagyni hazájukat, mivel tudják, hogy ott nincs jövőjük. Az arab és a szélesebb muszlim világ káosz, háború és terror közepette esik éppen darabjaira, a Nyugat által exportált nemzetállami modellt törzsi háborúskodás söpri el; egy haldokló kultúra fordult gyilkos módon saját maga ellen, miközben egyidejűleg a világot is meg akarja hódítani – fogalmaz csütörtöki cikkében a The Times szemleírója.
Ebben a helyzetben “látványos tévedés” az az álláspont, hogy Nagy-Britanniának és Európának “erkölcsi kötelezettsége” befogadni a konfliktustól érintett százezreket.
“Először is miért a mi felelősségünk ez, amikor az Öböl menti (arab) országok egyetlen menekült befogadását sem vállalták. (…) A jelenlegi migráció nem tekinthető-e elsődlegesen az arab és a muszlim világ felelősségének?” – teszi fel a kérdést a The Times szemleírója.
Hozzáteszi: néhány kelet-európai ország kivételével Európa keresztény országai nem törődnek az iszlám terror elől menekülő keresztényekkel, miközben megnyitják határaikat több százezer muszlim előtt.
Sarkozy újfajta háborús menekültstátust hozna létre az iraki és szíriai menekültek számára
Az Európai Bizottság által javasolt kvótarendszert a migránsok befogadására továbbra is elutasítja Nicolas Sarkozy volt francia államfő, aki egyúttal új európai migrációs politikára tett javaslatot a politikai menekültstátustól megkülönböztetett háborús menekültstátus bevezetésével.
A Le Figaro című francia napilapban csütörtökön megjelent interjúban az exelnök élesen bírálta utódát, Francois Hollande-ot a kvótarendszerre vonatkozó álláspontjának megváltoztatásáért. Párizs júniusban még nem támogatta a javaslatot, de a hét elején jelezte, hogy befogadja a brüsszeli kvóta alapján neki jutó 24 ezer menekültet. Nicolas Sarkozy szerint ez annak jele, hogy a jelenlegi francia vezetésnek “nincs stratégiája és víziója”, Francois Hollande államfő “elvesztette az események felett az irányítást”.
A kvótarendszer Nicolas Sarkozy szerint “nem lehet egy új európai bevándorlási politika következménye, és semmiképpen sem az előfeltétele”.
“Miután annyifajta bevándorlási politika létezik, mint ahány tagállama van Schengennek, a kvóták meghatározása azt jelentené, hogy olyan külföldieket kellene befogadnunk, akik nem felelnek meg az általunk meghatározott kritériumoknak” – hangsúlyozta.
Az exelnök szerint a francia ellátórendszer nagyvonalúbb más schengeni tagállamok juttatásainál, ezért azok a menekültek is, akiket a többi tagállam fogadna be, előbb-utóbb Franciaországban kötnének ki. Az exelnök szerint háromfajta migráció létezik és mindhárom más választ igényel.
A gazdasági migránsokat Franciaországnak “csak nagyon korlátozott formában áll módjában befogadnia”, a politikai menekülteket illetően, akiket “humanista hagyományunk nevében mindig is befogadtunk, elfogadhatatlan lenne módosítani” a francia politikát, a “háborús menekülteket, akik kénytelenek a szétesőben lévő hazájukból átmenetileg elmenekülni, ez a helyzet Irakkal és Szíriával” – pedig a konfliktusok idejére kellene csak befogadni, és a béke helyreálltával ezeknek az embereknek haza kellene térniük – fejtette ki a legnagyobb ellenzéki párt vezetője.
Sarkozy szerint ez utóbbiakat meg kellene különböztetni azoktól a politikai menekültektől, akik tízéves tartózkodási engedélyre jogosultak, és “átmeneti háborús menekültstátust” kell létrehozni számukra, amely jelenleg hivatalosan nem létezik.
A volt elnök szerint az Európai Uniónak a schengeni övezeten kívül, kelet-európai és afrikai országokban kellene létrehoznia befogadóállomásokat, és ott eldönteni, hogy ki jogosult ilyen speciális menedékjogra, mert “elviselhetetlen emberi tragédiákat” élnek át azok, akik átkelnek a Földközi-tengeren. Ha viszont a kérelmekről még a bevándorlók útnak indulása előtt döntenek az európai országok, “megóvjuk ezeknek a szerencsétleneknek a testi épségét”.
Az exelnök úgy véli, hogy “Schengen nem működik”, ezért új alapokra kell helyezni az európai migrációs politikát. Annak pedig előfeltétele szerinte a nem európai állampolgárok számára a szabad áramlás felfüggesztése a schengeni övezeten belül egészen addig, amíg nem születik meg egyfajta “Schengen 2”. Nicolas Sarkozy átmenetileg visszaállítaná a nemzeti határok ellenőrzését.
“Tudtommal még léteznek határok, szerencsére. Arról is tudok, hogy létezik még határrendészet és vámszervek. Vagyis nem túl bonyolult megkérni őket, hogy végezzék el ezt a munkát a nem európai állampolgárok esetében” – fogalmazott. Szerinte mindehhez nem az eszközök, hanem “a politikai akarat” hiányzik Európában.
Ismét járnak a vonatok Németország és Dánia között
Ismét megindult a vasúti forgalom csütörtök reggel a német-dán határon, Flensburg és Padborg között, de a német Fehmarn és a dán Lolland-sziget között a vonatokat szállító kompok nem járnak. A közlekedést szerdán állították le a Svédországba igyekvő menedékkérők miatt.
Az ARD országos köztelevízió összeállítása szerint továbbra is korlátozott a vasúti forgalom Németország és Dánia között, csak regionális járatok közlekednek a flensburgi határátkelőn, és egyelőre nem tudni, hogy mikor áll helyre a szokásos menetrend.
A Flensburgból csütörtök reggel elindult első vonaton nagyjából 50 menedékkérő utazott. őket a dán határvárosban, Padborgban több tucat rendőr fogadta, az ellenőrzés után a vonat továbbindult Koppenhága felé.
A flensburgi pályaudvaron körülbelül 120 migráns éjszakázott, az NDR regionális közszolgálati médiatársaság szerint helyi lakosok takarókat, ennivalót, ruhákat vittek nekik.
A dán hatóságok továbbengedik a Lollandon fekvő kikötővárosba, Rodbybe az utóbbi napokban érkezett menedékkérőket is. Csütörtökre virradó éjszaka 240-en indultak el vonattal észak felé. Egy szálláshelyen még 300-an tartózkodnak, közülük többen már csütörtök délelőtt útra kelnek.
Vasárnap óta körülbelül 3 ezer menedékkérő érkezett Padborgba és Rodbybe. Sokan nem akarják regisztráltatni magukat Dániában, hanem szeretnének továbbutazni Svédországba, hogy ott kérjenek menedékjogot.Befogadásukra a dán kormány egy eseti megállapodást javasol a svéd kormánynak, amely azonban az uniós menekültügyi szabályokra hivatkozva ezt elutasította.
Flensburg és Fehrmarn a két legfontosabb átkelőhely a német-dán határon. A vasúti összeköttetést szerda délután állították le a dán rendőrség kezdeményezésére.
Padborgban szerdán nagyjából 300 menedékkérő elhagyta a számukra kijelölt szálláshelyet és egy autópályán elindult észak felé, hogy megtegye a több mint 200 kilométert Svédország határáig. Emiatt a hatóságok kénytelenek voltak egyes szakaszokon időlegesen lezárni a forgalmat. Az NDR beszámolója szerint buszokat küldtek értük, de nem akartak felszállni és éjszakára behúzódtak az autópálya melletti erdős területre.
FT: Juncker terve teljes támogatást érdemel
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által szerdán bejelentett terv, amely 160 ezer menekült kötelező kvóták alapján történő elosztását célozza az európai uniós tagállamok között, teljes támogatást érdemel – írta csütörtökön megjelent szerkesztőségi állásfoglalásában a Financial Times (FT) című brit gazdasági-politikai napilap európai kiadása.
A lap szerint ez semmiképpen nem tekinthető átfogó megoldásnak, de létfontosságú lépés, amelyet Európának meg kell tennie. A Financial Times úgy véli, hogy az uniós tagállamok megosztottsága “siralmas”: Olaszország, Görögország és Magyarország van kitéve a legnagyobb nyomásnak a menekültáradat frontvonalában, de eddig kevés európai szövetséges volt hajlandó enyhíteni terheiken.
A cikk szerint Németország “nemesen” jár el azzal, hogy idén 200 ezer migránsnak kínált menedéket. Lengyelország, az egyik legnagyobb EU-tagállam viszont vonakodik pár ezer menekültnél többet befogadni, és az Egyesült Királyság is csak öt év alatt vállalja 20 ezer ember fogadását a szíriai határnál lévő menekülttáborokból.
A brit miniszterelnök, “David Cameron továbbra is rosszul ítéli meg a menekültválság méreteit, amellyel Európa szembesül” – vélekedik a Financial Times. Emlékeztetett: London jelezte, Juncker javaslatának megvalósításában nem vesz részt. Az EU többi tagjának azonban a lap szerint fel kell sorakoznia a terv mögött.
Százhatvanezer menekült áttelepítése elegendő, hogy csökkentse a nyomást a többi között Magyarországon, de eltörpül ahhoz képest, hogy mekkora nyomást viselnek el Szíria szomszédjai a Közel-Keleten – áll a cikkben, amelynek szerzője emlékeztet, hogy a 160 ezer ember az unió lakosságának 0,11 százalékát jelenti, míg az ötször szegényebb Libanonban az ottani állampolgárok 25 százalékának megfelelő menekült van.
A lap méltatja Juncker javaslatában, hogy megerősítené az uniós határőrizetet, azokat pedig visszaküldené hazájukba, akik nem jogosultak menekültstátusra.
“A tömeges hazaküldés politikája mindig kemény. Ugyanakkor az EU-nak meg kell mutatnia, hogy az Európába vándorlás nem garantált egyirányú belépőjegy, hanem egy szabályozott eljárás” – írja a brit lap.
A szerző úgy értékeli, hogy Juncker terve “hűvösen pragmatikus, de emberséges”, amelynek alapján az unió elismeri, nem képes jobb életre vágyó gazdasági bevándorlók millióinak otthont adni, de humanitárius hagyományaihoz hűen befogadja azokat, akik a háború és az erőszak elől menekülnek.
“Juncker a helyes utat jelölte ki Európa számára” – summázza véleményét a Financial Times. (MTI)
