Rendőrök őrzik a sátrakban várakozó migránsokat Röszkén, a Dugonyi úton kialakított rendőrségi gyűjtőpontnál 2015. szeptember 8-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Merkel: sikerül megállapodni az uniós menekültpolitikáról
Elmondta, hogy Németország és Svédország egyetért az európai menekültválsággal összefüggő kérdésekben. A közös álláspont alapja, hogy az érvényes előírásoknak “nem csak papíron” kell létezniük, különösen ami a menekültek elhelyezésének “minimális követelményeit” és regisztrációját illeti. Ugyanakkor a területet szabályozó Dublin III. rendelet nem illeszkedik a mindenekelőtt a szíriai polgárháború révén megváltozott helyzethez, ezért egy új, “módosított” menekültpolitikát kell kidolgozni.
Németország és Svédország szerint a védelemre jogosult emberek elosztására egy kötelező és méltányos rendszert kell bevezetni, a védelemre nem szoruló embereknek pedig távozniuk kell – tette hozzá Angela Merkel. Az Európai Bizottság szerdán bemutatandó javaslatcsomagja – benne a terhek méltányos elosztását szolgáló, valamennyi tagállam számára kötelezettséget előíró kvótarendszerrel – jelenti az “első fontos lépést”. A második lépés pedig az, hogy hosszabb távon egy “nyitott”, vagyis határozatlan számú menekült elosztását irányító rendszert kell elindítani, mert senki nem látja előre, hogy pontosan mennyi védelemre szoruló ember érkezik az EU-ba – fejtette ki a német kancellár.
Angela Merkel elmondta, szerinte az egyetértés az új menekültpolitikáról “nem holnap, és nem is a jövő héten”, de “gyorsan” kialakul majd. Hangsúlyozta: nagyon erős meggyőződése, hogy a menekültválság Európa jövőjét meghatározó ügy.
“Az egész világ Európára figyel, és ebben a helyzetben nem mondhatja senki azt, hogy figyelj, Szíria nagyon messze van tőlünk, egyszerűen nem foglalkozunk a problémával” – fogalmazott a kancellár. Az ilyen hozzáállás “súlyos károkat okozna”, ezért végül vállalnia kell a válság kezeléséért viselt felelősséget mindenkinek, aki elfogadja az Európa alapját jelentő értékeket – szögezte le Angela Merkel. Aláhúzta, hogy Németország és Svédország mindazon “univerzális értékekre” hivatkozva érvel, amelyek iránt valamennyi uniós tagállam elkötelezte magát, és rámutatott, hogy a genfi menekültügyi egyezményhez az összes tagország csatlakozott.
Arra az újságírói kérdésre, hogy miként biztosítható, hogy a menekültek ott maradjanak abban a tagországban, amelybe a kvótarendszer révén kerülnek, Angela Merkel kifejtette, hogy minden tagország megfelel a menekültek befogadásával kapcsolatban támasztott követelményeknek, “különben nem is vehetnének részt a közös menekültpolitikában”, így országtól függetlenül mindenhol el lehet helyezni elfogadható körülmények között háború, elnyomás elől menekülő embereket.
Amikor pedig egy menekültet elhelyeznek egy bizonyos országban, “a szociális támogatás csak abban az országban jár, és más országokban nem jár” – mondta a német kancellár. Angela Merkel kitért az elől, hogy számszerűsítse Németország befogadóképességét: arra a kérdésre, hogy osztja-e Sigmar Gabriel alkancellár véleményét, miszerint Németország hosszabb távon évente félmillió ember befogadásával, integrálásával tud megbirkózni, azt mondta, hogy “senki nem lát a jövőbe”, és ha bajban lévő emberek segítséget kérnek, akkor “meg kell oldani a feladatot.”
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.
EP-állásfoglalás a menedékkérők elrettentésének következményeiről
A menedékkérőket fogadó központokban uralkodó állapotok, az azonnali kiutasítás gyakorlata, a szögesdrótkerítés és egyéb elrettentési módszerek sérthetik az Európai Unióba érkező migránsok alapvető jogait – állapította meg az Európai Parlament (EP) kedden elfogadott, jogi kötelező erővel nem bíró állásfoglalásában.
A 369 szavazattal, 291 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum az alapvető jogok 2013-2014-es helyzetét vizsgálta az Európai Unióban.Az EP szerint az uniónak és a tagállamoknak a szolidaritást, valamint a menekültek és más bevándorlók alapvető jogainak tiszteletben tartását kellene az uniós migrációs politika középpontjába állítaniuk, emellett pedig a tagállamoknak többet kellene tenniük a további tengeri tragédiák megelőzése és az eredményes, összehangolt uniós menekültügyi rendszer kialakítása érdekében.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők aggodalmuknak adtak hangot az azonnali kiutasítási eljárás gyakorlata, a menedékkérők fogadására és fogva tartására szolgáló központok színvonala, illetve a menekültekre és más bevándorlókra vonatkozó negatív sztereotípiák, a migránsokat minősítő félretájékoztatás miatt. Elítélték “az akár fal vagy szögesdrót formáját öltő biztonsági védelmet az EU határain”, és “az alapvető jogokat szem előtt tartó határellenőrzést” kértek.
Az állásfoglalás szerint az Európai Bizottságnak objektív mutatók alapján olyan eredménytáblát kellene felállítania, amely a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok értékelését szolgálja. Az eredménytábla így a folyamatos ellenőrzés és évenkénti országértékelési rendszer alapjává válna – olvasható a dokumentumban.
Az EP-állásfoglalás emellett foglalkozott még a gyermekek, az LMBT-közösség, a vallási és etnikai kisebbségek, valamint a hajléktalanok helyzetével, továbbá a szólásszabadsággal, a sajtó szabadságával, a terrorizmus elleni fellépést szolgáló intézkedésekkel, a magánélethez való jog megsértésével, a megfigyeléssel és a gyűlölet-bűncselekményekkel.
Weber kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz
Kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmazott kedd délutáni sajtótájékoztatóján a migrációs válság kezelésében Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben (EP).
A német politikus szerint a konfliktusok, polgárháborúk elől menekülők befogadása mellett a határok ellenőrzése is fontos, az unió külső határait ellenőrizni kell. “Segítenünk kell a szükséget szenvedőkön” – húzta alá ugyanakkor Weber.
A néppárti frakcióvezető egy olasz lapinterjúra hivatkozva arra is kitért, hogy tíz éve nem sikerült létrehozni a biztonságos országok közös, uniós listáját, amit a tagállami önközpontúság kudarcaként értékelt, melyen reményei szerint túl lehet lépni.
Újságírók arról is kérdezték Webert, hogy beszélt-e mostanában személyesen Orbán Viktor miniszterelnökkel, mire válaszul a frakcióvezető tudatta, hogy az elmúlt pár napban nem, de egyébként folyamatos az egyeztetés a néppárti pártcsalád tagjai között. Megemlítette: a lengyel miniszterelnök nyitottságát fejezte ki, hogy tárgyaljon a kvótarendszerről, holott korábban közismerten ellenezte.
Weber szerint nem pártpolitikai kérdés, hogy ki támogatja a kvótákat, például Robert Fico szociáldemokrata szlovák miniszterelnök is ellenzi a rendszert. Ficóval szemben Weber éles bírálatot is megfogalmazott, kijelentéseit elfogadhatatlannak nevezte. “Egyszerűn elfogadhatatlan, hogy valaki azt mondja, nem akar muszlimokat Európában. Ezen a földrészen nem keresztény jogok vannak, hanem az emberi jogokat kell tiszteletben tartani” – szögezte le Manfred Weber.
A bajor politikus úgy vélte, most arra van szükség, hogy a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által szerdán ismertetendő javaslathoz mindenki gyakorlatias és konstruktív módon álljon hozzá. Ez a kérésem Orbán Viktorhoz és Robert Ficóhoz egyaránt – fogalmazott Weber.
“Európa olyan földrész, amely segíteni akar. Ebben 100 százalékig biztos vagyok” – szögezte le a néppárti frakció első embere, aláhúzva ugyanakkor azt is, hogy a polgárháborús menekülteknek a kvótáktól függetlenül ideiglenes oltalmat kell nyújtani, “mert Európa így működik”.
A képviselőcsoport elnöke annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy a gazdasági bevándorlókat semmiképpen nem szabad összemosni a menekültekkel, mert ők teljesen más jogi eljárás alá is esnek. Ezenkívül Weber azt is kiemelte, hogy azokat, akik nem kapnak menekültstátust, mielőbb haza kell küldeni, a menekültrendszerrel való visszaéléseket pedig fel kell számolni.
A frakcióvezető az unió partnerországait is felszólította, hogy teljesítsék jogi kötelezettségeiket. Külön kiemelte Törökországot, ahol szerinte az embercsempészek nyilvánvalóan jelen vannak, hogy a hatóságok lépjenek fel ellenük, véget vetve ezáltal az illegális bevándorlásnak.
Hollande: csak széles körű fellépéssel állítható meg a szíriai és iraki exodus
Csak széles körű fellépéssel és a menedékkérőket eddig befogadó szomszédos államok támogatásával állítható meg a szíriai és iraki lakossága elvándorlása – hangsúlyozta kedden Francois Hollande francia államfő a Közel-Keleten üldözött kisebbségek megsegítése érdekében Párizsba összehívott nemzetközi konferencián elmondott beszédében.
“A legsürgősebb a humanitárius segítség” – hangsúlyozta a francia elnök, megemlítve a törökországi, a libanoni, az iraki és a jordániai menekülttáborokban élők helyzetét. Ha nem támogatjuk tovább azokat az országokat, amelyek befogadnak, és ha nem támogatjuk jobban azokat a családokat, amelyek a menekülttáborokban vagy a régióbeli országokban élnek szétszóródva, akkor nemcsak tragédiák történnek, hanem exodus lesz, és ez az exodus nem fog véget érni, csak egy széles körű fellépésnek köszönhetően – tette hozzá.
A találkozóra – amely megrendezéséről az ENSZ Biztonsági Tanácsának márciusi ülésén született döntés – mintegy hatvan ország delegációja hivatalos. Magyarországot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviseli.
A konferencia célja a tavaszi tárgyalások következményeinek levonása, valamint egy akcióterv kidolgozása, mégpedig a francia diplomácia szerint “konkrét intézkedések megalkotásával annak érdekében, hogy a közel-keleti vallási és etnikai erőszak áldozatai helyzetének minden szempontjára válasz szülessen”.
Laurent Fabius francia külügyminiszter a Le Parisien című napilapnak azt mondta, hogy Franciaország újabb pénzügyi felajánlást fog tenni Libanonnak, Törökországnak, Jordániának és Iraknak, amelyek “sokkal inkább viselik, mint mi, a menekültek terheit”. Párizs közel 100 millió euró felajánlására készül – árulta el a lapnak.
A francia diplomácia szerint elő kell készíteni és meg kell könnyíteni az elvándoroltak önkéntes és tartós visszatérését hazájukba.
“Ez nagyon nehéz, de egyrészt, ha minden menekült, és azok akiket kisebbségeknek hívunk, Európába jön vagy máshova, azt jelenti, hogy az Iszlám Állam megnyerte a csatát” – mondta a külügyminiszter az RTL kereskedelmi televízióban. A francia elnökhöz hasonlóan azt hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy megmaradhasson a vallási és etnikai sokszínűség a Közel-Keleten.
Brüsszel sürgősségi segítséget hagyott jóvá Magyarországnak
Négymillió euró (nagyjából 1,26 milliárd forint) rendkívüli segítséget hagyott jóvá kedden Magyarország számára az Európai Bizottság a menekültválság kezeléséhez. A pénzt a brüsszeli testület szerint a menedékkérők fogadására szolgáló létesítmények továbbfejlesztésére, újak létrehozására, a hozzájuk szükséges eszközök és felszerelések beszerzésére, a humán erőforrások és a szállítási lehetőségek bővítésére fordítják majd.
A bizottság a döntést ismertető közleményében emlékeztetett, hogy a migrációs ügyekért felelős uniós biztos, Dimitrisz Avramopulosz június végén járt Budapesten, és még ebben a hónapban ismét Magyarországra látogat.
“A menekültválság nem valahol távol történik, hanem itt, a szemünk előtt. Egyik tagállam ajtaja után a másikén kopogtat. Ezt az Európai Unió egyetlen tagállama sem tudja egyedül megoldani. Csak akkor gyűrhetjük le a krízist, ha valódi unióként, felelősen és szolidárisan cselekszünk” – idézte a közlemény a görög politikust.
A kommüniké tanúsága szerint a bizottság hétfőn ugyanabból az alapból, amelyből Magyarországnak is pénzt utal ki – a menekültügyi, migrációs és integrációs alapból -, Ausztriának ötmillió eurót hagyott jóvá a fogadókapacitás és az újonnan érkező menedékkérők beadványainak feldolgozásához szükséges adminisztratív feltételek megteremtéséhez.
Spanyol lap: a Perzsa(Arab)-öböl országainak erkölcsi kötelessége segíteni a szír menekülteken
A Perzsa-öböl országainak erkölcsi kötelessége segíteni a szír menekülteken – írta keddi véleménycikkében a La Vanguardia katalán napilap. Az újság szerint a krízis Európában már bizonyította, hogy szükség van a koordinált együttműködésre, de a helyzet súlyosságát tekintve még szélesebb összefogás lenne kívánatos. Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Omán és Bahrein mind olyan országok, amelyeknek segíteniük kell, egyrészt földrajzi közelségük miatt, másrészt mert lakosaik többsége a menekülőkhöz hasonlóan szunnita muzulmán, továbbá ezeknek az államoknak egészséges a gazdasága, ahol igen nagy az egy főre jutó jövedelem – sorolja az érveket a lap.
Példaként említi, hogy míg Katarban az egy főre jutó éves jövedelem 143 ezer dollár (40 millió forint), Törökországban pedig 15 ezer 500 dollár (4,3 millió forint), ez utóbbi mégis mintegy kétmillió menekültet fogadott be.
A La Vanguardia szerint az Európában növekvő empátia mindinkább felhívja a figyelmet a Perzsa-öböl országainak visszás hozzáállására. A pénzügyi hozzájárulás, amelyet ezek az államok nyújtanak a törökországi, jordániai és iraki menekülttáboroknak, csak arra szolgál, hogy távol tartsák a határaiktól a konfliktust – jegyzi meg az újság.
Kitér arra is, hogy Szaúd-Arábiában mintegy félmillió szíriai él, ám ők nem rendelkeznek menekültstátussal, így ha tartózkodási engedélyük lejár, arra kényszerülhetnek, hogy elhagyják az országot.
Bundestag-elnök: Németország büszke lehet magára
Tekintettel a német történelemre, bámulatos és bátorító, hogy bajban lévő emberek Németországot szabad és biztonságos helyként tartják számon, ahol védelmet és segítséget kapnak, a Németországban élő emberek segítőkészsége pedig büszkeségre ad okot – mondta a német törvényhozás alsóházának (Bundestag) elnöke kedden Berlinben.
Norbert Lammert a Bundestag őszi ülésszakát megnyitó beszédében valamennyi képviselő nevében köszönetét és tiszteletét fejezte ki a menekülteket munkával és pénzzel segítő polgárok iránt.
Az önkéntesek elkötelezettsége “a legmeggyőzőbb válasz a dohos előítéletekre és a nyílt idegengyűlöletre, amely sajnos ugyancsak hozzátartozik országunk valóságához” – tette hozzá a konzervatív CDU tekintélyes politikusa.
A “szégyenletes” támadásokat a menekültek szállásai és rendőrök ellen “egy apró, de nagyon hangos kisebbség” követi el, amely “a félelem és a megfélemlítés légkörét akarja kialakítani” – mondta Norbert Lammert.
A menekültválság nagy humanitárius, politikai és kulturális kihívás, amely megváltoztatja Németországot. “Biztos vagyok benne, hogy ez a változás az országunk javára szolgál, ha azzal a bátorsággal és határozottsággal cselekszünk, mint legutóbb a pénzügyi- és bankválság idején” – mondta a Bundestag elnöke.
Hangsúlyozta: “Európa nem tudja mindenki számára megnyitni határait, de hermetikusan lezárni sem tudja azokat”. A “tisztesség” pedig azt is megköveteli, hogy “világosan elmondjuk: nem tud mindenki Németországba jönni, vagy Németországban maradni, aki a szükség és a szegénység elől megy el a hazájából”, és azt is ki kell mondani, hogy a menekültválság jelentette “humanitárius kihívás” nem gyorsan megoldható feladat – húzta alá Norbert Lammert.
Rámutatott: a Németországban tartósan maradó menekültek sikeres integrációjához nemcsak az állami, önkormányzati intézmények és a polgárok részéről van szükség erőfeszítésekre, hanem a menekültek részéről is.
A válság európai dimenziójáról szólva kiemelte, hogy “kötelező” érvényű uniós megoldásra van szükség.
“Az Európai Unió összes tagállamától, kivétel nélkül valamennyitől el kell várni, hogy ebben lehetőségeihez mérten részt vegyen, nem nagyobb, de nem is kisebb mértékben” – jelentette ki a Bundestag elnöke.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese, és német becslések szerint az Európai Unióba érkező menedékkérők 40 százaléka.
Harms: a kormányok vegyenek példát a polgáraikról
Az uniós tagállamok kormányainak példát kellene venniük saját állampolgáraikról a menekültválság kezelésében – foglalt állást Rebecca Harms, az Európai Parlament zöldpárti frakciójának német társelnöke keddi sajtótájékoztatóján.
“A magyarok és mások is komolyan veszik a helyzetet, és személyesen is hozzá akarnak járulni értékeink védelméhez” – vélekedett Harms.
Bírálta viszont a zöldpárti politikus a magyar miniszterelnököt, aki szerinte szembehelyezkedik az idegenekkel, és a saját maga teremtette helyzetről készült felvételekkel igyekszik igazolni saját álláspontját. A politikus a múlt héten Magyarországon járt, mert – mint mondta – megdöbbentették a tudósítások, és a saját szemével szerette volna felmérni a helyzetet.
“Az az állapot, amelyet Orbán (Viktor) ott a menekültek számára teremtett, elviselhetetlen. Elfogadhatatlan, tarthatatlan, hogy egy uniós kormány a saját fővárosa közepén megtagadhat olyan szolgáltatásokat, mint a higiénia” – vélekedett a zöldpárti német politikus, aki egyúttal kiemelte, hogy Ausztriában, Németországban és Magyarországon is sok állampolgár kezébe vette a kezdeményezést, önként segítenek több ezer embernek túlélni ebben a nehéz helyzetben.
Az EP-képviselő pozitív példaként említette Ausztriát és Németországot, figyelmeztetett ugyanakkor, hogy a magyar-szerb határnál szerinte sokkal rosszabb a helyzet, mint a Keleti Pályaudvaron, és először a vészhelyzetet kell megoldani.
Verhofstadt csalódott a visegrádiak álláspontja miatt
Csalódottságát hangoztatta a visegrádi országok többségének menekültügyi álláspontja miatt Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakcióvezetője kedden Strasbourgban tartott sajtótájékoztatóján. A flamand politikus, Belgium korábbi miniszterelnöke szerint “többük – Magyarország bizonyosan – elfelejtette, hogy 1956-ban több mint 200 ezren menekültek az orosz tankok elől Nyugat-Európába. (…) Ugyanez történt, kisebb létszámban az 1968-as Prágai tavasz után”.
“Az európai vezetők reagálása inkább a lapok címoldalának híreihez igazodik, mintsem a menekültválság koherens, átfogó, globális megközelítéséhez” – vélekedett Verhofstadt. A sajtótájékoztatót a következő napi strasbourgi menekültügyi EP-vita beharangozásaként tartották. Szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ismerteti az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének újabb javaslatait. Ezek közt – az előzetes jelzések szerint – azt indítványozza majd, hogy a korábban kért 40 ezer helyett 160 ezer menekültet vállaljanak át az uniós tagállamok a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól, amelyek közé Görögország és Olaszország mellé immár Magyarországot is besorolták.
Verhofstadt szerint azonban – a globális megközelítés hiánya miatt – ezek nagyon korlátozott számok, hiszen a valóság azt mutatja, hogy mintegy 10 millió szíriai lakos volt kénytelen elhagyni otthonát, közülük 2 millióan Törökországban tartózkodnak, és ez utóbbiak több mint 10 százaléka – 250 ezer ember – Európába tart. Ehhez képest a bizottság által felvetett 160 ezres létszám túl alacsony, különösen akkor – jegyezte meg a liberális politikus -, hogy ez az 500 millió lakosú EU lélekszámának mindössze 0,03 százaléka.
Ferenc pápa felszólítására az olasz plébániák befogadják a bevándorlókat
Egymás után nyitják meg kapuikat az olaszországi plébániák a bevándorlók előtt, miután a katolikus egyházfő a migránsok befogadására szólította fel őket. A befogadás azonban nem tömeges, és van, ahol a hívők ellenállásába ütközik.
Aki nemet mond a befogadásra, nem nevezheti magát kereszténynek – jelentette ki Francesco Moraglia velencei pátriárka, az északkelet-olaszországi Triveneto régió püspökeinek vezetője kedden a La Repubblica olasz napilapban közölt nyilatkozatában. A püspök mindenekelőtt az anyagilag erősebb plébániáktól várja el a bevándorlók befogadását.
Az egyházi vezető megemlítette, hogy a térséget politikailag vezető Északi Liga pártja ellenzi az illegális bevándorlók befogadását. Matteo Salvini, az Északi Liga vezetője korábban azt mondta, reméli, hogy a részben az olasz adófizetők pénzéből fenntartott egyház a rászoruló olaszokat is befogadja majd.
Ferenc pápa a bevándorlók befogadására szólította fel vasárnap egyházát. Az olasz püspöki kar az elsők között válaszolt: Angelo Bagnasco, az olasz püspöki kar (Cei) elnöke rámutatott, ha a több mint 27 ezer olasz plébánia mindegyike befogad egy-egy bevándorló családot, több mint százezer embernek tudnának segíteni.
A csatlakozás folyamatos: a délolasz Taranto érseke egy elhagyott kolostor épületét bocsátotta a menekültek rendelkezésre, Firenzében két egyházi intézményben száz helyet biztosítottak. Milánó érseke szerint a plébániákon elszállásolt menekültek az ellátásért cserébe kisebb munkák elvégzésével segíthetnek a parókiáknak.
Van, ahol a hívők jelzik a plébánosnak, hogy szívesen vendégül látnának egy vagy több bevándorlót. A venetói Vicenza egyik plébánosának viszont le kellett mondania a bevándorlók befogadásáról a hívők tiltakozása miatt, akik nemet mondtak a muzulmán bevándorlók befogadására.
A püspökök és plébániák egyelőre önálló kezdeményezéseit a Cei szeptember végi ülésén foglalják országos egyházi programba. A Cei adatai szerint jelenleg 15 ezer bevándorlónak adnak szállást az olasz plébániák, akinek többségét még Ferenc pápa felszólítása előtt fogadták be.
A Vatikán két menekültcsaládot fogad be – mondta Angelo Comastri, a pápa vatikánvárosi helynöke. A bevándorlókat Konrad Krajewski pápai főalamizsnás “választja ki” a Lampedusára az utóbbi időben érkezett bevándorlók közül. A Vatikán tulajdonában levő lakásokban helyezik el őket, egészségügyi ellátást és anyagi támogatást is kapnak, valamint munkát is próbálnak nekik keresni.
Pittella: Dublinon túlmutató szolidaritási rendszerre van szükség
Kötelező erejű és az uniós menedékjogot szabályozó dublini szabályokon túlmutató szolidaritási rendszerre van szükség a migrációs válságban – jelentette ki kedden Gianni Pittella, az Európai Parlament (EP) szociáldemokrata frakciójának vezetője.
Az olasz politikus elmondta, hogy több ország kormányával egyeztettek, és bizony vannak nézetkülönbségek. Pittella arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EP és az Európai Bizottság pozitív lépést tett, de a haladás elakadt a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.
“Ezen túl kell lépni” – szögezte le Pittella, aki szerint Dublin nem működik, és nem lehet azokra az államokra hárítani minden terhet, ahová a menedékkérők megérkeznek. A politikus sérelmezte, hogy az ügyre fordítható uniós források sem elegendőek. A szociáldemokrata frakcióvezető említést tett Orbán Viktor miniszterelnökről is, aki szerinte másokkal egyetemben “önző és embertelen módon” áll a helyzethez.
“Tízezrek tragédiája után fel kell ismerni, hogy valóságos válsággal nézünk szembe, és megannyian csak a saját egoista nézeteikkel foglalkoznak, és embertelen módon kezelik a helyzetet” – húzta alá Gianni Pittella.
Hétfőn 4400 Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe
Az első előrejelzésekben szereplő 10 ezernél jóval kevesebb, 4400 Magyarországról indult menedékkérő érkezett hétfőn Ausztrián keresztül vonattal Münchenbe a helyi hatóságok kedden megjelent összesítése szerint.
Kedd 5 óráig egyetlen menedékkérő sem érkezett a müncheni főpályaudvarra, amire az utóbbi napokban nem volt példa – jelentette az ARD országos köztelevízió.
A hét végén nagyjából 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe. Az embereket a tartományok közötti tehermegosztást szabályozó úgynevezett königsteini képlet alapján osztják el a 16 tartomány között. Az elosztóközpont szerepét az első napokban a müncheni főpályaudvar töltötte be, keddtől pedig a bajor főváros mellett már Lipcse is fogad Magyarországról érkező menedékkérőket szállító vonatokat, akiket aztán a szászországi nagyvárosból szállítanak tovább befogadóállomásokra.
A tervek szerint Németország északi, illetve nyugati régiójában is kijelölnek két-két várost a Magyarországról indult menedékkérők elosztására. A königsteini képlet (Königsteiner Schlüssel) a közös finanszírozású ügyekből adódó költségek és egyéb terhek, feladatok megosztását szabályozza. Az elnevezés onnan származik, hogy 1949-ben a Hessen tartományi Königsteinben kötöttek megállapodást a tudományos kutatóintézetek közös finanszírozásáról. Az erre a célra kialakított eljárást aztán egy sor további területen is elkezdték alkalmazni, így a menekültügyben is.
A képlet a tartományok lakossága és gazdasági teljesítőképessége alapján határozza meg, hogy az egyes tartományoknak mekkora részt kell vállalniuk a közös feladatokból. A gazdasági teljesítőképesség mutatója az adóbevétel, amely kétharmados súlyozással szerepel a képletben, míg a lakosság létszámát egyharmados súlyozással számítják.
A 2015-re érvényes tehermegosztási arányok a 2013-as népességi és adóbevételi adatokon alapulnak. A tartományok sorában Észak-Rajna-Vesztfália az első, 21,21 százalékos aránnyal, a második Bajorország 15,51 százalékos aránnyal, a harmadik Baden-Württemberg 12,86 százalékkal. A többi tartomány rendre 10 százalék alatti részt köteles vállalni a közös feladatokból, a menekültügy esetében a menedékkérők, menekültek elhelyezéséből és ellátásából. Az utolsó helyen Bréma áll, a Németország északi részén fekvő, tartományi rangú város részaránya 0,95 százalék. (MTI)
