Évente két-három alkalommal is megfertőződhetünk a különböző koronavírus-változatokkal. Minden egyes alkalommal 10 százalékkal nő a long (hosszú vagy poszt-) Covid kockázata.
Kathryn Hoffmann long Covid-szakértő, a Bécsi Orvosi Egyetem Alapellátási Orvosi Tanszékének vezetője nyilatkozott erről a heute.at-nek. A szakember a megelőzésre nagyobb hangsúlyt fektetne a koronavírus okozta hosszú távú károk tekintetében. Az ok: mára világossá vált, hogy a long Covid-fertőzés kockázata minden egyes fertőzéssel nő. Különösen akkor, ha már korábbi fertőzésekből származó károsodás is fennáll.
A long Covidban szenvedők 3 csoportja
Hoffmann a szenvedők 3 csoportját különbözteti meg:
1. Azok, akik a súlyos akut lefolyás következtében hosszan tartó károsodást szenvednek (tüdőgyulladás, szívizomgyulladás, tüdőfibrózis, vesekárosodás stb.).
2. azok, akiknél a Covid-19 fertőzés új betegségeket okoz, vagy a meglévőket súlyosbítja. Ide tartoznak az autoimmun, tüdő-, szív- és anyagcsere-betegségek, az immunrendszer működési zavarai és a demencia.
3. az újonnan kialakuló posztakut fertőzés utáni szindróma a Covid után.
Mindhárom csoportban közös, hogy „komolyabb védelemre van szükségük egy újbóli koronavírus fertőzéssel szemben” – hangsúlyozza Hoffmann. A második csoportot különösen érinti a megnövekedett kockázat. Ráadásul a Covid-19 több hónapig gyengíti az immunrendszert, ami a betegeket fogékonyabbá teszi más fertőzésekre is, amelyek súlyossága aztán szintén fokozódhat. A 3. csoportban viszont Hoffmann szerint az ellátási helyzet nem megfelelő. A betegek ezen csoportja (a fertőzöttek 2-4 százaléka) számára „sürgősen” szükség van speciális kezelőközpontokra, „amelyek jelenleg szinte egyáltalán nem léteznek az állami rendszerben”.
Illusztráció: pixabay.com
