Menekültek a magyar-osztrák határ osztrák oldalán, Nickelsdorfnál (Miklóshalma) 2015. szeptember 5-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba
A német kormány további 3 milliárd eurót fordít a migrációs helyzet kezelésére
A kormánykoalíció megegyezett abban is, hogy gyorsítani kell a menedékkérelmek ügyintézését és a bevándorlóknak készülő menhelyek építését. A 3 milliárd eurón kívül a kormány tervbe vette további 3 milliárd euró felszabadítását saját kiadásai fedezésére, egyebek közt a menedékkérők pénzbeli támogatására – áll a közleményben.
A koalíciós megállapodásba bekerült az is, hogy Berlin Koszovóval, Albániával és Montenegróval szélesíti a biztonságosnak ítélt országok körét, amelyek polgárainak zöme nem remélhet menekültstátust. A Balkánt illetően eddig Szerbia, Macedónia és Bosznia minősült biztonságosnak. A kiszélesítés révén az ügyintézés a valóban nem biztonságos – belháborúk, vagy legalábbis belviszályok – sújtotta országokból érkezőkre összpontosíthat, a Szíriából, Irakból, Afganisztánból Németországba vándorlókra, akik számára gyorsabbá válhat státusuk megítélése, dokumentumaik rendezése.
Hétfő délelőtt újabb részletek váltak ismertté a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) vezetőinek megállapodásából. Ezek szerint a biztonságos származási országból származó menedékkérőket kizárólag a tartományi központi befogadóállomásokon helyezik el, és nem költöztetik át őket az önkormányzati fenntartású szállásokra, kérelmeik elutasítása után pedig az eddiginél gyorsabban, következetesebben végrehajtják az ország elhagyását előíró hatósági határozatot.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap online kiadásában megjelent összeállítás szerint a biztonságos származási országból érkező menedékkérők nem kapnak készpénzt, hanem csak természetbeni juttatást. Ezzel azt kívánják megakadályozni, hogy a menedékkérők készpénzt gyűjtsenek vagy utaljanak haza a menedékjogi eljárás ideje alatt.
Egyben bővítik a munkavállalási célú, legális bevándorlás lehetőségeit a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia) állampolgárai számára. A koalíciós pártok abban is megegyeztek, hogy javítják a menedékkérők munkaerő-piaci integrációját.
A szövetségi rendőrségnél 3 ezer új állást hoznak létre, a munkahelyeket három évre szóló szerződésekkel töltik be.
Az önkéntes, társadalmi munkát szervező szövetségi önkéntes szolgálat (Bundesfreiwilligendienst) révén 10 ezer segítőt vonnak be a menekültügyi ellátórendszerbe. A kormány támogatja a tartományokat egy 10 ezer lakóingatlan felépítését célzó lakásépítési program összeállításában, végrehajtásában. A külügyminisztérium további 400 millió eurót kap a nemzetközi vagy országokon belüli válságok kezelését, enyhítését, rendezését célzó munkája folytatására.
Merkel: a dublini szabályokat mindenkinek be kell tartania
A dublini szabályokat valamennyi uniós tagállamnak be kell tartania, az európai menekültválságot pedig közösen kell megoldani – jelentette ki a német kancellár hétfőn Berlinben.
Angela Merkel a koalíciós pártok vezetőinek hétfőre virradó éjjel tartott egyeztetése után az alkancellárral, Sigmar Gabriellel tartott sajtótájékoztatóján a Magyarországról indult menedékkérők érkezésére utalva azt mondta, hogy “mozgalmas, részben lélegzetelállító hétvégén vagyunk túl”, és köszönet jár a hatóságoknak és az önkénteseknek a rendkívüli helyzetben végzett munkáért.
Hangsúlyozta, hogy a menedékkérők fogadása olyan “képet” alkotott Németországról, amelyre mindenki büszke lehet. Hozzátette: “a hétvégén hozott döntés ellenére Dublin III. érvényes”.
“Erről a magyar miniszterelnökkel is beszéltem” – mondta Angela Merkel.
A menekültválságot csak “európai szolidaritással” lehet megoldani, Németország nem hajlandó egyedül fogadni az összes menekültet. “Németország hajlandó befogadni embereket, de az Európai Unió minden országa képes fogadni menekülteket úgy, hogy ők ott menedéket találjanak a polgárháborúk és az üldöztetés elől” – szögezte le. Merkel közölte: Németország gondoskodni fog arról, hogy akinek védelemre van szüksége az érkezők közül, az megkapja, de akinek nincs esélye a menedékjogra, annak gyorsan vissza kell térnie hazájába.
A koalíciós pártok vezetői abban is megállapodtak, hogy törvényi intézkedésekkel egyszerűbbé teszik azoknak a menedékkérőknek a kiutasítását Németországból, akiknek hazáját “biztonságos államnak” tekintik, mint például Montenegrót, Koszovót vagy Albániát.
Ezen kívül a menedékkérők a jövőben kevesebb pénzbeli és több nem pénzbeli támogatást kapnak majd, és a kormány javítja a menekültek lakhatási körülményeit, növeli a számunkra indítandó nyelvórák és a szövetségi rendőrök számát.
Németországot meg fogja változtatni a migránsok tömeges bevándorlása, de a kormány azon lesz, hogy ezek a változások pozitívak legyenek az ország számára – mondta a kancellár. Sigmar Gabriel hozzátette: a migránsoknak a német társadalomba való integrálásához le kell győzni a lakosság félelmeit.
“Nyíltan kimondom, hogy lesznek konfliktusok. Minél nyíltabban beszélünk arról, hogy az emberek nyugtalanok, hogy félelem van bennük, és hogy lehetnek majd konfliktusok, annál inkább azt gondolom, hogy a realista megközelítés, a valósággal való szembenézés segíteni fog” – mondta a szociáldemokrata alkancellár.
Német kormányszóvivő: tárgyalni kell a tagállamok támogatásáról a szabályok jobb betartása érdekében
Sürgősen le kell folytatni a vitát az Európai Unióban arról, hogy miként lehet az egyes tagállamokat hozzásegíteni az uniós előírások eddiginél is jobb érvényesítéséhez – mondta Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfőn Berlinben.
Németország “természetesen” abból indul ki, hogy valamennyi tagállam betartja a szabályokat, és Németország a szabálykövetés további erősítésének lehetőségeiről szóló diskurzusban is részt vesz – mondta a szóvivő arra az újságírói kérdésre, tart-e a német kormány attól, hogy a magyar kabinet állandósítja a menedékkérőkkel kapcsolatban az előző héten kialakult helyzetet azzal a céllal, hogy a beengedésükről szóló pénteki döntéshez hasonló segítségre kényszerítse Németországot.
Steffen Seibert kiemelte, hogy a pénteki döntés egy “humanitárius szükséghelyzet” következménye, hiszen menekültek ezrei számára “elviselhetetlenné vált a helyzet” Magyarországon. Ezért “kivételes esetről” van szó, és a körülmények miatt gyors döntésre volt szükség. A történtek azonban nem változtatnak azon, hogy valamennyi tagországnak be kell tartania az uniós előírásokat. A szóvivő rámutatott, hogy ebben egyetértett Angela Merkel kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök szombaton telefonon folytatott megbeszélésükön.
Harald Neymanns, a belügyminisztérium szóvivője a Magyarországról elindult menedékkérők számának alakulására vonatkozó kérdésre elmondta: a német kormány számára az a kiindulási alap, hogy a “magyar és az osztrák fél továbbra is teljesíti kötelezettségeit”.
Ugyanakkor “intenzív megbeszélésekre” lenne szükség, ha nem történik változás a Magyarországról érkező menedékkérők “alapvető számában” – tette hozzá Harald Neymanns.
A hét végén 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe
A hét végén nagyjából 20 ezer Magyarországról indult menedékkérő érkezett Münchenbe, hétfőn pedig több mint 10 ezren érkezhetnek a felső-bajorországi közigazgatási régió vezetője szerint.
Christoph Hillenbrand az ARD német országos közszolgálati televízió hírportálján hétfőn megjelent összeállítás szerint elmondta, hogy a nap folyamán “11 ezren, vagy még többen” érkezhetnek. Pontosabb becslést később lehet adni.
“A helyzet nagyon feszült” – mondta.
A felső-bajorországi közigazgatási régió vezetésének (Regierung von Oberbayern) szóvivője, Simone Hilgers azt mondta, hogy a hatóságok közelednek teljesítőképességük határához, “méghozzá nagyon jelentősen”. Hozzátette, hogy az önkéntesek is panaszkodnak a növekvő terhelésre. A müncheni rendőrség a Twitter közösségi portálon közölte, hogy “sürgősen” további önkéntesekre van szükség a főpályaudvaron.
Az ARD beszámolója szerint vasárnap a hatóságokat “meglepte” a Magyarországról Ausztrián keresztül érkező, menedéket kereső emberek hulláma. Eredetileg 7 ezer emberre számítottak, de 13 ezren érkeztek egy nap alatt.A szövetségi belügyminisztérium terve szerint a menedékkérőket a szokásos rendben osztják el a tartományok között, az úgynevezett königsteini képlet alapján, amely a lakosság nagysága és az adóbevétel figyelembevételével határozza meg a terhek megosztását a 16 tartomány között.
Az “elosztóközpont” szerepét a müncheni főpályaudvar tölti be. Sok menedékkérőt rögtön továbbszállítanak vonatokkal vagy buszokkal. Berlinbenpéldául hétfő hajnalban több százan érkeztek buszokkal. A Der Tagesspiegel című berlini lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint őket a Spandau nevű kerületben helyezik el egy régi laktanyában, illetve a laktanya területén sátrakban, az első buszokat több tucat ember várta a helyszínen, a buszokból kiszálló menedékkérőket tapssal fogadták.
Magyarország terheit 54 ezer fővel enyhítenék
Neve mellőzését kérő uniós forrás hétfői közlése megerősítette azokat a korábbi értesüléseket, miszerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt fogja javasolni, hogy a tagországok 54 ezer menekültet vegyenek át Magyarországtól. Juncker szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén vázolja a drámaivá vált európai menekülthelyzet kezelését célzó legújabb elgondolásait.
Májusban a brüsszeli bizottság még azt indítványozta, hogy Olaszországot és Görögországot összesen 40 ezer fővel tehermentesítsék a többiek, országonként meghatározott, kötelező kvótarendszer alapján. A kötelező kvóták gondolata a tagállamok képviselői között nem kapta meg a szükséges mértékű támogatottságot, de a legtöbb tagállam önként vállalta több-kevesebb menekült átvételét.
Időközben az illegális bevándorlók száma rohamosan nőtt, és az EU immár a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országok között ismeri el – Olaszország és Görögország mellett – Magyarországot is.
Az uniós forrás hétfői tájékoztatása szerint Juncker azt fogja javasolni, hogy a 40 ezret fejeljék meg további 120 ezerrel, és ebből a 120 ezer emberből 54 ezret a magyaroktól vegyenek át a többiek. Görögország terhei – az első, 40 ezer fős létszámon belül előre vetített 16 ezer főn felül – további 50 400 fővel, Olaszországé pedig – a 40 ezres létszámon belül kilátásba helyezett 24 ezer főn felül – további 15 600 fővel csökkennének.
A 120 ezres létszámból a legtöbbet – 31 és fél ezer embert – Németország vállalna, Franciaország pedig 24 ezret. Natasha Bertaud, az Európai Bizottság szóvivője az intézmény hétfői brüsszeli sajtótájékoztatóján nem ismertetett konkrét számadatokat. Közölte ugyanakkor: Dimitrisz Avramopulosz, a migrációs ügyekért felelős EU-biztos még a hónap vége előtt Magyarországra utazik.
Avramopulosz a korábbi tervek szerint – amelyről Bertaud is említést tett a múlt héten – hétfőn tárgyalt volna Budapesten, és közölte volna az Európai Bizottság válaszát a nyolc millió eurós magyar támogatási kérelemre.
Avramopulosz jelenleg Ausztriában tartózkodik, ahol délután sajtótájékoztatót tart. Natasha Bertaud megfogalmazása szerint nem sikerült megszervezni, hogy az EU-biztos ugyanazon a napon mindkét tagországban – Ausztriában és Magyarországon is – látogatást tegyen. Az ezzel kapcsolatos újságírói érdeklődésre azt válaszolta, hogy Dimitrisz Avramopulosz magyarországi útját még e hónapban le akarják bonyolítani, valamint a brüsszeli bizottság nem kíván késlekedni a magyar támogatáskérésre adandó válasszal.
Egy másik riporter azt kérdezte, támogatni akarja-e a bizottság Magyarországot a menekültek egy részének átvállalásával annak nyomán is, hogy “Orbán Viktor kemény irányvonalat követ”. Natasha Bertaud válasza szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény tisztában van azzal, milyen szükséghelyzet állt elő Magyarországon menekültügyben: az ország a második EU-ország lett a beáramló menekültek számát illetően.
“Ezért Magyarország melletti szolidaritásunkat juttatjuk kifejezésre, miként tennénk azt bármely más EU-tagállam esetében is” – fogalmazott a brüsszeli szóvivő. (MTI)
