Illegális bevándorlók fekhelyüket igazítják a magyar-osztrák határ osztrák oldalán, Nickelsdorfnál (Miklóshalma) 2015. szeptember 5-én. MTI Fotó: Krizsán Csaba
Körülbelül 14 ezer menekült érkezett Ausztriába Magyarországról, a többségük vonatokkal és buszokkal tovább indult Németországba. Az ÖBB szerint 11 ezren keltek útra a menetrend szerinti illetve különvvonatokkal.
1000 menekült a bécs Westbahnhofon (Nyugati pályaudvar), 1500 pedig burgenlandi szállshelyeken töltötte az éjszakát.
Ausztriában rengeteg adomány gyűlt össze menekülteknek, sőt, egy autókonvoj is elindult Magyarországra az úton lévő menekültekért – lásd az MTI bővebb beszámolóját.
Werner Faymann osztrák kancellár: tárgyalás Orbánnal és Merkellel
Arra a kérdésre, hogy miként indult meg a menekültek rohama Magyarországról, és Ausztria miért fogadta be őket, Werner Faymann osztrák kancellár azt mondta: “Magyarország érdeklődött nálunk, hogy mit tegyen azzal a több ezer menekülttel, aki Németországba, illetve Ausztriába akar menni”, és “számomra kezdettől fogva világos volt, hogy a válasz csak egy közös megoldás lehet Németországgal, hiszen ezek a menekültek tovább akarnak menni Németországba”.
Az is világos volt, hogy az emberiesség jegyében kell eljárni, mert nem lehet megengedni, hogy “az üldözöttek lezárt határsorompók előtt álljanak a szakadó esőben” – tette hozzá Werner Faymann.
Arra a kérdésre, hogy valójában hány menekültről van szó, az osztrák kancellár úgy válaszolt: “Orbán azt mondta nekem és Merkelnek, garantálja, hogy nem több négyezernél. Ezt kezdettől fogva nem hittem el.”
Az oe24.at című hírportálon is ismertetett interjúban Werner Faymann egyebek mellett hozzátette: a Magyarországról elindult menekültek ügyében szombatra virradóra egész éjjel tárgyalt Angela Merkellel, és “nagyon hálás neki azért, hogy humánus megoldásra jutottak”.
Úgy vélte: “valójában Németország és Ausztria most először megmutatta, hogy a menekültproblémát csak közösen lehet megragadni”. Viszont a megoldáshoz nem elég két ország, valamennyi uniós tagállam közreműködése szükséges – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy az EU történetének “legnagyobb válságáról, kihívásáról” van szó, és hogy ő arra törekszik: a tagállamok minél gyorsabban megállapodásra jussanak a terhek megosztását szolgáló “igazságos menekültkvótákról”.
Arra a kérdésre, hogy miként reagál a magyarok magatartására, az osztrák kancellár kijelentette, hogy “a képek többet mondanak ezer szónál”, és a “menekültproblémát szögesdróttal” nem lehet megoldani.
A Magyarország elleni esetleges szankciókra utaló felvetésre azt mondta: valamennyi tagállamra vonatkozik, hogy “aki nem segít megoldani a menekültproblémát, annak a jövőben pénzügyi következményekkel kell számolnia”, hiszen “a szolidaritás nem egyirányú utca”. (MTI)
Elindult a menekültekért az autókonvoj Bécsből
Elindult az autókonvoj Bécsből, a Praterplatznál lévő parkolóból több mint 130 autó gördült ki vasárnap délelőtt, hogy a menedékkérő Magyarországról Ausztriába átszállítsák.
A szervezők tájékoztatása szerint az első állomás Miklóshalma (Nickelsdorf) lesz, ahol a dublini rendelet ellen tartanak rövid tiltakozó akciót. Innen indulnak tovább az osztrák-magyar határhoz és Magyarországra. Várhatóan Budapestig nem mennek el, az útközben vándorló migránsokat felveszik és az osztrák fővárosba szállítják, az autók akár többször is fordulnak. A menetet az osztrák-magyar határig az osztrák rendőrség biztosítja, a menet indulásakor nyolc rendőrségi autó volt a környéken. A járművek, közöttük több egyterű és furgon tele voltak adománnyal, ablakaikra Refugees welcome! (Üdvözöljük a menekülteket!) feliratú papírokat ragasztottak.
Sokan már többször voltak úton és autóval hoztak Bécsbe menekülteket, most szervezetten sokan megyünk értük, hiszen közösen nagyobb biztonságban tehetjük – mondta a szervező az MTI-nek. Az osztrák belügyminisztérium pénteken kiadott közleményében arra figyelmeztetett, hogy büntethető az a személy, aki részt vesz a migránsok Budapestről Ausztriába történő átszállítását célzó kezdeményezésben. Az MTI kérdésére a szervező elmondta: a most autóval indulók “nevetségesen kevesebbet” kockáztatnak annál, mint amennyi rizikót a bevándorlók vállalnak. Úgy vélte, a rendőrségnek inkább azokat az embereket kellene büntetnie, akik nem veszik fel autóikkal a migránsokat.
Az osztrák rendőrségi szóvivő tájékoztatása szerint a migránsok határon át való – ellenszolgáltatás nélküli – szállítása Magyarországon embercsempészetnek minősül, ezért itt letartóztathatják az autósokat és börtönbüntetéssel sújthatják őket. Azonban az osztrák törvények szerint szabálysértésnek minősül, ezer és ötezer euró (310 és másfél millió forint) közötti pénzbírság szabható ki.
A konvoj szervezői egyébként a Facebookon közzétettek egy útmutatást arról, hogy a résztvevők milyen jogi veszélyekkel néznek szembe. Így például azt tanácsolják, hogy ha Magyarországon őrizetbe veszik őket, akkor ne tegyenek tanúvallomást, ne írjanak alá semmit, s kérjék a kapcsolatfelvételt az osztrák nagykövetséggel.
Bajorországba 6780 Magyarországról indult menedékkérő érkezett szombaton
Bajorországba 6780 Magyarországról indult menedékkérő érkezett szombaton vonattal – közölték vasárnap a helyi hatóságok.A bajor hatóságok szerint vasárnap reggel további 1200 ember érkezett, és várható egy újabb vonat 450 emberrel. Egy másik kimutatás, a szövetségi rendőrség összesítése szerint szombaton 26 vonattal összesen 6900 menedéket kereső ember érkezett Németországba.
A szövetségi belügyminisztérium a szokásos eljárással, a tartományok közötti tehermegosztás rendszere alapján osztja el a menedékkérőket a 16 tartomány között. Az “elosztóközpont” szerepét a müncheni főpályaudvar tölti be, ahol sok önkéntes segíti a hatóságok munkáját, és helyszíni beszámolók szerint rendre tapssal fogadják az újabb csoportokat.
Az embereket a regisztráció és egy rövid pihenő után a városban kialakított ideiglenes szálláshelyekre szállítják, vagy pedig rögtön továbbindítják vonattal más tartományokba. Éjjel indult vonat nagyjából 500 emberrel a Türingia tartományi Saalfeldbe, ahonnan türingiai, szászországi vagy Szász-Anhalt tartománybeli befogadóállomásokra viszik tovább a Magyarországról érkezett menedékkérőket. Egy másik szerelvény 700 emberrel az Alsó-Szászország tartománybeli Braunschweigbe indult, nagyjából ezer menedékkérőt pedig az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Dortmundba szállítottak vonattal.
A Ruhr-vidéki nagyvárosban szombaton késő este A jobboldal (Die Rechte) nevű szélsőjobboldali szervezet tüntetést tartott a menedékkérők befogadása ellen a főpályaudvarnál. Nagyjából 20 tüntető összeverekedett körülbelül 30 ellentüntetővel, az összecsapást rohamrendőrök fékezték meg. Többen megsérültek, köztük három rendőr, és négy embert őrizetbe vettek. Éjjel aztán ismeretlenek a városban megpróbáltak felgyújtani egy menedékkérők befogadására kijelölt épületet, de tűz helyett csak füstöt sikerült előidézniük a helyi rendőrség közleménye szerint.
Dortmundba vasárnap délelőtt befutott a Münchenből indult vonat a Magyarországról indult menedékkérőkkel. A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap online kiadásában megjelent beszámoló szerint a főpályaudvaron összegyűlt emberek tapssal fogadták a menedékkérőket, akiket Ralf Jäger tartományi belügyminiszter és Ullrich Sierau dortmundi főpolgármester is a helyszínen üdvözölt.
Külföldi sajtó Magyarországról – Berlin, Bécs
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című német lap Mi van már ezzel a Magyarországgal? címmel közölte írást Stephan Löwensteintől, aki egyebek között kifejtette, hogy Orbán Viktorról gyakran mondják, hogy jól érzi, mit kíván a magyar nyilvánosság, de sok magyar választó már belefáradt az “állandó harci retorikába” és a “szakmailag gyakran nem megfelelő” eredményekkel járó “törvényhozási rögtönzésekbe”.
Az utóbbi időszak belpolitikai fejleményeit, köztük a parlamenti kétharmados többség elvesztését vázolva hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor “ebben a helyzetben a migrációt tette meg legfőbb kampánytémájává”. Ennek része a “sugalmazó kérdésekkel” operáló hangulatfelmérés, a plakátkampányok, beszédek, interjúk, és az “eléggé hatástalan”, de hatalmas jelképes jelentőséggel bíró “határkerítés” is. Ugyanakkor mindez nem azt jelenti, hogy Orbán nem gondolja valóban komolyan mindazt, amit a migráció témájában elmond – tette hozzá Löwenstein.
A szintén német Süddeutsche Zeitung Orbán dühöngése címmel közölte hétvégi számában Cathrin Kahlweit kommentárját, amely szerint “Orbán durva világképében Magyarország áldozat”. A miniszterelnök azon igyekszik, hogy “a kis országot mint szigetet az óceánban elzárja a nemzetközi válságoktól”, mert úgy gondolja, hogy Magyarország “egy nép, egy hit, egy eszme”, és ennek így is kell maradnia. Ez a politika “történelmietlen, nem keresztényi és embertelen”, és még csak nem is “realista” – vélekedett a Süddeutsche Zeitung szerzője.
A Spiegel Online hírportál Menekültkáosz Magyarországon: buta, elbizakodott, Orbán címmel Keno Verseck kommentárját, amely szerint Orbán Viktor “tudatosan engedte elmérgesedni a menekültválságot országában”, és számára “csak egy a fontos: a következő választási győzelme”. A szerző egyebek között úgy vélekedett, hogy Orbántól nem várható “emberséges, fenntartható hozzájárulás a válság megoldásához”, mert “szüksége van az eszkalálódásra és a polgárháborús helyzethez hasonlító körülményekre”.
Az ARD német televízió Uniós menekültpolitika – európai helyett önző címmel közölte Kai Küstner kommentárját, amely szerint a menekültválságban az egyes államok önző magatartása a meghatározó, aminek többnyire belpolitikai oka van, és az EU-nak szolidárisabban kell viszonyulnia a menedéket kereső emberekhez, “vagy szétesik”. Az egoista magatartás “leghangosabb” képviselője Orbán Viktor, aki “nyilvánvalóan tart attól, hogy országában a konkurencia jobbról megelőzi”, és “ezért félelmet gerjeszt” – írta az ARD szerzője, hozzátéve: “legfőbb ideje, hogy Merkel beszéljen párttársával”.
Bécs és Berlin gyorsan és helyesen cselekedtek. Nagy elismerés illeti az osztrák, és mindenekelőtt a burgenlandi hatósásokat, hogy néhány óra alatt megszervezték több ezer menekült átvételét. Ezt a “herkulesi” feladatot nehezítették a “minden másnak, csak éppen együttműködőnek nem nevezhető” magyar hatóságok is, amikor nem voltak hajlandóak a buszokkal még egy rövid szakaszon Ausztrián belül szállítani a menekülteket. Ez is része a “bosszantásoknak”, amit a magyar fél részéről az elmúlt napokban tapasztalni lehetett – írja a Der Standard című liberális osztrák napilap vasárnap.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilvánvalóan “zálogtárgyul” használta fel a menekülteket uniós szinten folytatott tárgyalásain annak érdekében, hogy több uniós támogatást kapjon – vélekedik vezércikkében Alexandra Föderl-Schmid, a lap főszerkesztője. “Ezt akár a menekültek rovására elkövetett politikai zsarolásnak is lehet nevezni, mindenesetre az emberi jogi normáknak nem felel meg ez az eljárás – és mindez Európa közepén” – fogalmaz. Az olyan viszonyok, mint amilyeneket Magyarországon lehetett tapasztalni, szégyent hoznak a nemrég Nobel-békedíjjal kitüntetett és világszerte az emberi jogokat számon kérő EU-ra. Az, hogy a visegrádi négyek pénteken megerősítették a menedékkérők befogadását szabályozó uniós kvóták elutasítását, ijesztő, ugyanis éppen ezek az országok voltak azok, amelyek évtizedekig a vasfüggöny mögé voltak száműzve és amelyek maguk is sok szolidaritásban részesültek – pénzügyileg is – az EU-ban – írta.. (MTI)
http://derstandard.at/2000021770417/Wien-und-Berlin-haben-rasch-und-richtig-gehandelt
– A magyar kormányfő nagy erővel végrehajtja az uniós jogot, amikor regisztrálni akarja és nem engedi tovább a menekülteket, s ezzel önkéntelenül is megmutatja, hogy az nem működik – írta a Die Presse című osztrák konzervatív napilap szombati számában. A lap szerint kettős mérce érvényesül, amikor sokan felháborodnak azon, hogy Orbán szögesdrót kerítést állíttat fel, mert csak kevesen reagáltak így arra, hogy Spanyolország észak-afrikai területein évek óta sokkal magasabb kerítést alkalmaz.
Az EU-nak azonnali intézkedéscsomagról kell határoznia végre, amely sokba, de annak csak egy töredékébe fog kerülni, amit a görög adósságválság kezelésére költöttek. Szükség van a menedékkérők igazságos elosztására, egységes uniós menekültjogra, közösen finanszírozott befogadóállomások felállítására a menedékkérelmet benyújtóknak. “De ha esetleg ezt Orbán elutasítja és az egészet német problémának tartja, akkor azt lehet neki javasolni – hasonlóan ahhoz, ami nemrég Görögország esetében történt – , hogy Vlagyimir Putyin eurázsiai uniójában talán amúgy is kényelmesebb” – írja a Die Presse.
A CSU bírálja Merkelt a Magyarországról indult menedékkérők beengedése miatt
A német kormánypártok egyike, a bajor konzervatív Keresztényszociális Unió (CSU) bírálja Angela Merkel kancellár döntését a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter már szombaton bírálta a szövetségi kormány döntését. A Magyarországról Ausztrián keresztül érkező menedékkérők beengedése “teljesen rossz jelzés”, és a döntést korrigálni kell – mondta a tartományt vezető CSU politikusa újságíróknak, amikor meglátogatta a passaui rendőrség központját.
Szombat este a CSU elnöksége telefonon megbeszélést tartott, amelyen a Bild am Sonntag című vasárnapi lap beszámolója szerint egyetértettek abban, hogy a szövetségi kormány rossz döntést hozott.
A lap értesülései szerint a CSU a koalíciós egyeztető tanács vasárnap esti berlini ülésén napirendre akarja venni “Németország befogadóképessége” ügyét és arra törekszik, hogy hozzanak döntéseket a menekültek beáramlásának korlátozásáról. Minderről a párt főtitkára, Andreas Scheuer a Bild am Sonntag című lapnak azt mondta, hogy az elnökségi megbeszélésen indokoltan fogalmaztak “nagyon határozottan”.
“Véget kell vetni a menekültek csak Németországba irányuló tömeges áradatának” – szögezte le az Angela Merkel vezette CDU testvérpártjának főtitkára. Ugyanakkor a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel nagykoalícióban kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) a védelmébe vette a szövetségi kormány döntését. A Magyarországról elindult menedékkérők beengedése volt “az egyetlen helyes lépés a rendkívüli humanitárius helyzetben” – mondta a Bild am Sonntagnak Yasmin Fahimi, az SPD főtitkára.
A koalíciós pártok vezetői vasárnap este Berlinben a menekültválság kezeléséről tárgyalnak. A témák között szerepel, hogy a szövetségi kormány miként enyhítheti a tartományok és a helyi önkormányzatok terheit a menekültek ellátásban, és hogyan lehet felgyorsítani a menedékjogi eljárásokat.
Több ügyben vita várható. Például a konzervatív pártok sürgetik, hogy csökkentsék a menedékkérők pénzbeli támogatását és növeljék a természetbeni juttatások arányát, amit az SPD elutasít. A konzervatívok pedig azt az SPD-s javaslatot utasítják el, hogy az egészbiztosításban alkalmazott chipkártyás rendszerhez hasonlóan a menedékkérők ellátásában vezessenek be kártyás rendszert.
Németországba az idén 800 ezer menedékkérő érkezhet a szövetségi kormány előrejelzése szerint. Ez a tavalyinak a négyszerese. Több tartományi vezető szerint az idő a már háromszor fölfelé módosított előrejelzést is felülírhatja, és így akár az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma.
A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lap szerint a menekültügyre az idén nagyjából 10 milliárd eurót kell fordítani. A helyi önkormányzatoknak egy év alatt fejenként 12-13 ezer eurót kell fordítaniuk a menedékkérők elhelyezésére, ellátására – a készpénzes és természetbeni juttatásokra -, valamint egészségügyi ellátására és a kapcsolódó közigazgatási feladatok elvégzésének költségeire. Mindehhez hozzájárulnak még a nem az önkormányzatoknál jelentkező személyzeti kiadások, köztük a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalnál (BAMF) elkezdett létszámfejlesztés költsége, valamint az integrációs kurzusokat – főleg német nyelvtanfolyamokat – vezető tanárok számának növekedéséből adódó bérköltség finanszírozása. (MTI)