Korlátozná David Cameron, brit miniszterelnök az EU-tagországokból érkező munkavállalóknak nyújtott juttatásokat. A tervek szerint az EU-s bevándorlók négy évig nem részesülnének szociális ellátásban és csak annyi családi pótlékot folyósítanának nekik, amennyit szülőhazájukban kapnak. A a Nagy Britannia által kezdeményezett változásokról a tagországok a február 18-19-én esedékes EU-csúcson döntenek. (A további témák: a nem eurózóna tagoknak járó biztosítékok, a versenyképesség ösztönzése és a nemzeti parlamentek erősítés.)
Sebastian Kurz, oszták külügyminiszter a kérdésről úgy nyilatkozott, Werner Faymann kancellárnak nem csak el kell fogadni a tervezett reformokat, hanem Ausztriának át is kell vennie azokat új szabályokat amelyekre az EU rábólint.
A politikus szerint a családi pótlék kérdése a legfontosabb, ugyanis Ausztria évente 230 millió eurót fizet olyan gyermekek után, akik nem az országban élnek. A román családi pótlék 15 euró, mondta Kurz, egy Ausztriában dolgozó román állampolgár két gyermek után 300 euót kap – ami ugyanannyi, mint a romániai átlagbér. A külügyminiszter úgy nyilatkozott, az Unión belüli szabad mozgás harcosa, de de azt ellenzi, hogy valaki szabadon válassza meg a számára legjobb szociális rendszert. Ha valaki nem fizet be a rendszerbe, az kevesebb ellátást kap, vagy nem részesül benne. Ehhez szeretnénk tartani magunkat, hogy a szociális ellátórendszer finanszírozható maradjon és a befizetők is számára is vonzó maradjon.
A külügyminiszter azt reméli, hogy az Eu-csúcs után Ausztria is átveszi az új szabályozást, és meglesz az ehhez szükséges politikai támogatottság. (Krone, Kurier)
Brit EU-népszavazás – Közzétették az EU-reformokról szóló javaslatcsomagot
Közzétette kedden Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brit kormánnyal folytatott tárgyalássorozat nyomán eddig összeállt javaslatcsomagot az uniós szabályozási reformtervekről. Az ajánlásokról a tagországoknak először a február második felében esedékes EU-csúcson lesz alkalmuk dönteni.
A Brüsszelben ismertetett, a 28 EU-tagállam fővárosaiba megküldött javaslatcsomag több területen – így a külföldi EU-munkavállalók nagy-britanniai szociális ellátásának kérdésében – engedményeket tesz Londonnak. A brit kormány például – a szövegtervezetből következtethetően – a brit EU-tagságról tervezett népszavazás után haladéktalanul alkalmazhatná a “vészféknek” nevezett szigorításokat, amelyek alapján négyévi nagy-britanniai munkaviszony után lehetne csak igénybe venni a munkavállaláshoz kötődő brit szociális juttatások teljes körét.
Ezt azonban – a javaslat jelenlegi formája alapján – jóvá kellene hagynia a többi EU-társállamnak is, vagyis a döntés nem kerülne teljes egészében London hatáskörébe, ráadásul ezt az eszközt a jogi szövegből következtethetően csak átmenetileg lehetne alkalmazni.
A több részre bontott ajánláscsomagban viszont nem található utalás arra, hogy a “vészféket” mennyi ideig lehetne alkalmazni.
A jelentős engedmények közé tartozik ugyanakkor, hogy a javaslatcsomag megtiltana mindenféle diszkriminációt az Európai Unióban honos természetes és jogi személyekkel szemben annak alapján, hogy országuk milyen fizetőeszközt használ.
A külföldi EU-munkavállalók szociális ellátási szabályainak szigorítása mellett ez volt London egyik legsarkalatosabb követelése. David Cameron brit miniszterelnök tavaly novemberben ismertette hivatalosan azokat a reformokat, amelyekre a brit kormány szerint szükség van ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is az EU tagja maradhasson, és a reformköveteléseket ismertető beszédében először az euróövezeti és a valutaunión kívüli EU-tagállamok viszonyára tért ki. Kijelentette: London szerint semmi nem indokolja, hogy az egységes valuta és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek. Hangsúlyozta: a belső határellenőrzést lebontó schengeni mechanizmus és az egységes belső piac határai sem azonosak.
A brit kormányfő szerint törvényerejű határozatban ki kell mondani, hogy az Európai Unióban “egynél több” fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen EU-tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ. E diszkrimináció tilalma egyértelműen bekerült az Európai Tanács elnöke által kedden ismertetett javaslatcsomagba.
A tervezet kimondja: az euróövezet működését közvetlenül érintő jövőbeni jogalkotási aktusoknak, köztük a kormányközi egyezményeknek tiszteletben kell tartaniuk az EU teljes belső piacának gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, és nem szabad korlátozásokkal vagy diszkriminációval akadályozniuk a tagállamok közötti kereskedelmet.
E jogalkotási aktusoknak a tervezet megfogalmazása szerint tiszteletben kell tartaniuk az euróövezeten kívüli EU-tagállamok döntési hatásköreit, jogait és kötelezettségeit, viszont az euróövezeten kívüli uniós országok sem hozhatnak olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztetnék a valutaunió integrációs célkitűzéseinek megvalósítását.
Brit szempontból komoly eredménynek tűnik az is, hogy a Tusk által kedden ismertetett tervezet elismerné Nagy-Britannia kimaradását az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából, és ez szerepelne a jövőbeni EU-szerződésekben is. Ugyanakkor egyelőre nem található utalás a bonyolult és szerteágazó jogi szövegtervezetben arra, hogy ez a mentesség milyen formában kerülhetne be az uniós szerződésrendszerbe.
Cameron a tervezet jelenlegi állapota alapján féleredményt ért el a külföldi EU-munkavállalóknak járó családi pótlék ügyében. London eredeti követelése az volt, hogy ne vehessenek fel családi pótlékot olyan külföldi EU-munkavállalók, akiknek gyermekei nem élnek Nagy-Britanniában.
A szövegtervezet ezt a tilalmat nem tartalmazza, de annyit megenged, hogy Nagy-Britannia a külföldi igénylők hazájában honos megélhetési költségek alapján indexálhassa a családi pótlékot, vagyis adott esetben a nagy-britanniai szintnél kevesebbet juttathasson a külföldi jogosultaknak erre a célra.
A javaslatcsomagban szerepel annak lehetősége is, hogy a tagállami parlamentek bizonyos esetekben útját állhassák az EU-szintű jogszabályalkotásnak, de ehhez a tagállamok abszolút többségének teljesen egységes fellépésére lenne szükség.
A javaslattervezethez csatolt kísérőlevelében Donald Tusk is elismerte, hogy továbbra is nehéz tárgyalások várnak a felekre a megállapodásig. Az Európai Tanács elnöke egyenes utalást tett arra, hogy csak a teljes csomagról képzelhető el egyezség. Megfogalmazása szerint “semmiről nem lesz megállapodás mindaddig, amíg nem sikerül mindenről megegyezni”.
Hozzátette ugyanakkor: meggyőződése szerint a javaslatcsomag jó alapot kínál a kompromisszumra.
Nagy-Britanniában 2017 végéig népszavazást tartanak a brit EU-tagság jövőjéről, de London a referendum előtt át akarja alakítani viszonyrendszerét az Európai Unióval, és reformokat kíván elérni a döntéshozatali, szabályozási mechanizmusokban. E folyamat sarkalatos horderejű mozzanata a Tusk által kedden Brüsszelben ismertetett javaslatcsomag.
A népszavazás időpontja hivatalosan még nem ismert, de egybehangzó sajtóértesülések szerint ha a tervezetről sikerül egyezségre jutni a február 18-án kezdődő EU-csúcson, akkor a brit kormány a referendumot akár júniusra is kiírhatja.(MTI)
