Szakácsként Ausztriában: egy év küzdelem és tanulás után indult be a kinti karrier

 

Ekkor határozta el, hogy fodrász lesz, de a sors végül közbeszólt.  Gábor elmondta: Szombathelyen nem tudott labdába rúgni az étterem erős emberei mellett. Váltani akart. Mivel érdekelte a divat, elhatározta, hogy fodrász lesz. El is kezdett tanulni egy fodrász barátjánál, és fodrásziskolába is járt Budapesten munka mellett. Végül aztán egyetlen napot sem dolgozott fodrászként, mert amikor végzett az iskolával, éppen jött egy ausztriai munkalehetőség, úgy döntött, inkább megpróbálja visszaszerezni Ausztriában a szakácsként elvesztett motivációját.

Az első hely, ahová elhívták, egy ötcsillagos szálloda volt, amitől eleinte egy kicsit tartott is, ráadásul úgy érezte, a német nyelvből is van lemaradása. Egy év alatt aztán rengeteget küzdött és rengeteget tanult. A lehető legminimálisabb bérért a lehető legtöbbet követelték tőle, a túlórákat csak elvárták, de nem fizették. Egy év után úgy érezte, váltania kell, irány egy másik ötcsillagos szálloda, ahol már komolyabb feladat és komolyabb fizetés várta. Másfél év után aztán jött egy újabb lehetőség. A ranglétrán egy nagyot ugorva Bécsben találta magát egy nyitásra váró étteremben, ahol nem csak az étlapba volt beleszólása, de még azt is ők mondhatták meg a barátjával, hogy hol legyen a konyhában az előkészítő pult és hol a mosogató. ők végezték a próbafőzéseket, ők tárgyaltak a beszállítókkal, ők választották ki, honnan rendelnek, és ők beszélték meg a minőségi elvárásokat a hentessel. Miután az éttermet felfuttatták és beindították, eltelt egy kis idő és Gábor ismét továbbállt.

Gábor jelenleg a határ közelében vállal munkát, beosztása Chef de Partie – ami egy adott konyhai részleg csoportvezetőjét jelenti, valójában ő a Joker a konyhában, aki bárhol megállja a helyét. Mert bizony a konyhában – főleg a szállodák konyháiban –  komoly hierarchia van. Annak idején, mint Commis de Cuisine (kezdő szakács) indított ő is. Azt fontos tudni, hogy hatalmas a különbség egy a la carte étterem és egy hotel konyhája között. Míg egy hotelben van külön reggeliztető, előételes, cukrász, szószos-húsos és köretes placc, külön vezetővel, addig egy étteremben gyakran még a hagymát is a szakács vágja fel. Egy étterem konyhája minden szempontból stresszesebb, hiszen egy vendéglő váratlanul megtelhet pillanatok alatt is, és erre nem lehet felkészülni.  Ha hibák előfordulnak, az mindig a túlterheltség miatt van, és nem a szakmai hozzáértés hiánya miatt, hiszen Gábor eddig csak olyan helyeken dolgozott, amelyeket már nem sok választott el a Michelin-csillagtól.

 Gábor az eddigi négy osztrák munkahelyén folyamatosan fejlődött szakmailag is és a fizetésében is. Igaz ugyan, hogy Bécsben volt a legmagasabb a keresete, de ott a pénz jó részét felemésztette a nagyváros. Bécsben egy kisméretû lakás bérleti díja hatszáz euró körül van, egy szoba 300-350 euró. A szállás költségeibe viszont a munkáltatók nem szállnak be. Külön megállapodásban lehet róla szó, de ez nem jellemző, és maguktól sosem ajánlják fel, szezonális munkák esetében persze előfordul. Az útiköltséget azonban vissza lehet igényelni, igaz, nem a munkáltatótól, hanem magától az államtól. Ez még a legminimálisabb kereset esetén is négy-ötszáz euró lehet évente.

A cikk a Vas Népe Online-on megjelent írás szerkesztett változata, szerző és fotós: Budai Dávid.

 

 

About the author

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük