A koronavírus elleni oltás nem kötelező Ausztriában, azonban egyre több munkaadó várja el az alkalmazottaitól, hogy kérjék a vakcinát. A kérdés komoly vitákat okoz, ráadásul a munkanélküliek ellátásában is felmerült, hogy mindenképpen el kell-e fogadni az olyan állást, amelyhez feltétel a beoltottság. Az ügyben miniszteri levél született – a Der Standard írása.
Levélben közölte Martin Koch osztrák munkaügyi miniszter a munkaügyi hivatallal (AMS), hogy a munkanélküliek nem utasíthatnak vissza egy állást csak azért, mert annak a betöltéséhez koronavírus elleni oltásra van szükség.
Az írás szerint a járványhelyzetre jó hatással volt az oltás, a felnőttek és a fiatalok többsége számára elérhető a hatásos vakcina. Ezzel párhuzamosan felizzottak Ausztriában a társadalmi viták arról, hogy a fentiek ellenére miért nem akarják sokan beoltatni magukat. Mindez komoly dilemmákat vetett fel: vajon legitim-e az oltatlanokra hivatalos nyomást gyakorolni? Vajon személyes döntés maradhat-e, hogy valaki kéri az oltást vagy sem.
A munkaerő-piacon is hasonló kérdésekről folyik a vita. Martin Kocher munkaügyi miniszter (ÖVP) az egyik részterületen döntést hozott. A Der Standard úgy értesült, hogy a tárcavezető arra a kötelezte az AMS-t, hogy álláskereső járadékát (Arbeitslosengeld) fagyassza be, ha az illető csak azért nem jelentkezik egy felkínált állásra (vagy nem fogadja el), mert ott oltást kérnek. (Ausztriában a járadék folyósításának ideje alatt a munkavállaló AMS rendelkezésére áll, azaz munkaképes és kész minden felajánlott állás elfogadására, a folyósítás időtartama 20-52 hét lehet, életkortól és munkaviszonyban töltött évektől függően.) A levél augusztus 25-én kelt, miután a hivatal állásfoglalást kért ebben az ügyben.
Ausztriában egyre több munkaadó arra a kéri a dolgozóit, hogy oltassák be magukat. Alsó-Ausztriában szeptember 1-től az újonnan belépő tartományi alkalmazottaknak kötelező az oltás, Bécs és Steiermark pedig az egészségügyi és szociális területen új dolgozóinak írta ugyanezt elő. Az AMS-tanácsadók szerint egyre több piaci vállalkozásoknál – főleg az iparban és a kereskedelemben – is kérik a vírus elleni oltást a munkaadók.
Aki oltatlan munkanélküliként már a felajánlott pozícióra való jelentkezést elutasítja, vagy az oltást nem fogadja el, kemény szankciók várnak. Meghiúsult munkába lépés miatt az AMS a munkanélküli járadék folyósítását akár hat hétig is letilthatja. A hivatal nem kérdezheti meg a munkakeresőktől, hogy beoltatták magukat vagy sem, csak a munkaadók visszajelzéséből értesül arról, hogy az oltás miatt nem fogadta el a felkínált a pozíciót. Az írás szerint az fordul elő, hogy a munkanélküliek nem jelentkeznek olyan állásra, amelyhez kötelező az oltás.
A szerző megjegyzi, az előírás biztosan vitákat vált majd ki. Ha a munkaadók az oltásról érdeklődnek, az minősített személyes adatnak számít, ráadásul mindenkinek a személyes döntése, hogy kéri a vakcinát vagy sem. Másfelől a munkanélküli járadék biztosítási szolgáltatás, tehát ha valaki nem fogadja el a felkínált állást, akkor a közösség (a befizetők) terheit növeli. Továbbá önmagában a munkára való jelentkezés nem jelenti azt, hogy később be is kell oltatni magát az illetőnek. Ha egy munkaadó azért nem vesz fel egy munkanélkülit, mert az nincs beoltva, akkor nem tiltják le a járadékot.
A munkaadók álláspontja is érthető, nyilván senki nem szeretné, hogy a munkahely járványgóccá váltna, ami még magasabb költségeket jelent nekik.
Az AMS-nél eddig nem volt egyértemű szabályozás az oltásra. Korábban csak elvétve találkoztak a problémával, például valakit óvodába közvetítettek ki, de az illetőnek nem volt védőoltása – neki másik állást ajánlottak.
A munkaügyi minisztérium a lapnak megerősítette, valóban van ilyen miniszteri levél. Hivatalosan nem rendeletnek számít, hanem előírásnak, de ettől még az AMs-nek követnie kell az abban foglaltakat. Az AMS senkit nem kényszeríthet oltásra, vagyis nem keletkezett új jogi helyzet. A minisztérium szerint azonban a munkanélküli járadékben részesülők csak azért nem utasíthatják vissza a felkínált állásra való jelentkezést, mert nincsenek beoltva. A minisztérium szerint a szankciók alkalmazása mindig az adott eset körülményeitől függ.
Jelenleg Ausztriában 347 312 munkanélkülit tart számon az AMS.
(Der Standard)