Túl sokan vannak: korlátozná a külföldi munkavállalók számát Burgenland tartományi főnöke

Az építőiparban vezetné be a korlátozást Hans Niessl

 

Kevesebb kelet-európai munkaerőre lenne szükség Ausztriában, ez a kijelentés az elmúlt hetekben többször elhangzott. Ezt állapította meg az Arbeiterkammer (Munkáskamara – érdekvédelmi szervezet) igazgatója Werner Muhm is. Ehhez a mondáshoz azonban az egyik EU-s elvet, a személyek szabad mozgásáról szóló alapvetést kellene korlátozni, mégpedig az EU kivételes esetekre vonatkozó kitétele alapján.

Burgenland tartományi főnökének megtetszett az elképzelés, pártjának, a szocialistáknak (SPÖ) már nem annyira, ugyanis  – a fentiek miatt – az EU egyik alappillérét látják veszélyben bármilyen korlátozással. Az SPÖ így fogalmazta meg ezzel kapcsolatban az álláspontját: egyforma bért ugyanazon a helyen, ugyanazon munkáért. Azonban Werner Faymann, a párt vezetője, a szigorítás mellett van, első körben a gazdasági menekültként érkező migránsok miatt.

Niessl azonban mindez kevés, mondta a Kurier-nak adott interjújában, és emelné a tétet. Azt hangsúlyozta a tartományi főnök: „ Azokban az ágazatokban, ahol Ausztriában magas a munkanélküliség, ilyen például az építőipar, korlátozni kell a személyek szabad mozgását”  (és vele a munkavállalást).

Hans Niessl nekiment a visegrádi négyeknek, ezek az országok ugyanis konzekvensek elutasítják a menekültkvótát.

„ A külföldiek jó része olyan országokból érkezik Ausztriába, amelyek nem kérnek a menekültekből, de az EU előnyeire igényt tartanak.”

A tartományi főnök a megszorításról tárgyalna Faymann kancellárral és Reinhold Mitterlehner (ÖVP – Néppárt) alkancellárral. Niessl alaposan felvértezte magát érvekkel:

“A tartományok közül leginkább Burgenland van nyomás alatt, még pedig a földrajzi helyzete miatt: a határa Szlovákiától Magyarországon át egészen Szlovéniától húzódik. Ezekből az országból legalább 1 millió munkavállaló igyekszik bejutni  az osztrák, elsősorban burgenlandi munkaerőpiacra. Burgenlandban a foglalkoztatottak 16,6 százaléka külföldi ingázó, a többi tartományban ez a szám átlagosan öt százalék. Ehhez jönnek még a menedékjogot megkapó menekültek, akik szintén dolgozhatnak Ausztriában. Ezekkel a lépésekkel nem teszünk mást, mint munkanélküliséget importálunk – tekintet nélkül az 500 ezer osztrákra, akiknek nincsen munkájuk.”

A lap feltette a kérdést, hogy mindez meggyőzi a kancellárt és az alkancellárt?

“Amikor a határellenőrzésről beszéltem, a pártok abszurdnak találták az elképzelésemet. Azóta bevezették a kontrollt. Ami a munkavállalókat illeti,a kormányon lévők be kellene látniuk a tévedésüket. Sokkal több dolgozó érkezett Kelet-Európából, mint azt a tanulmányokban várták. És ha a körülmények változnak, akkor az azokra adott válaszoknak és döntéseknek is változniuk kell.”

Emellett – hasonlóan az Arbeiterkammer egyik vezetőjéhez – a tartományi főnök több adórendőrt szeretne. Burgenlandban jelenleg 18 rendőr ellenőrzi a vállalkozásokat. Ennek a duplájára lenne szükség. És ez nem csak a munkavállalóknak lenne előnyös, hanem az osztrák cégeknek is, amelyek gyakran azért esnek el a megbízásoktól, mert a külföldi cégek 25 százalékkal olcsóbban végzik el a munkát. „ 

A Kurier egy korábbi írásban összeszedte a külföldi munkavállalók 2015-ös adatait:

 

– A bécsi munkavállalók 28 százaléka külföldi (2011-ben 21 százalék volt).  A bécsi munkanélküliek között 40 százalék a külföldi, az osztrák munkanélküliségi ráta 2015-ben 9,1 százalék volt.

– Ausztriában összesen 615 ezer külföldi dolgozott 2015-ben (4,5 százalékkal több az előző évhez képest) és 2,919 millió osztrák (0,2 százalék plusz). A külföldiek körében 19 százalékos a munkanélküliség, az osztrákoknál 8 százalék.

– 2014-ben nyílt meg az osztrák munkaerőpiac román és bolgár munkavállalók előtt, 2015-ben 47 ezren vállaltak munkát Ausztriában ezekből az országokból.(A statisztikába nem számolták bele az otthoni ápolást végzőket, akik vállalkozói alapon dolgoznak)

– Magyar munkavállalóból 71 ezer dolgozott Ausztriában 2015-ben  (9 százalék plusz 2014-hez képest).

– A legnagyobb külföldi csoport a németeké: 90 ezren vannak jelen a munkaerőpiacon.

– A külföldi munkavállalók körében 13,5 százalékos volt a munkanélküliség (a szerbeké a legmagasabb, őket követik a törökök, a horvátok és bosnyákok, majd a többi nemzet). A németek és a magyarok munkanélküliségi mutatója az osztrák átlag alatt (9,1 százalék) alatt volt.

 

 

About the author

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük