Gyorstelepítésű drótakadály és műszaki zár a magyar-szlovén határon, Tornyiszentmiklósnál, a háttérben a szlovéniai Pince település 2015. szeptember 24-én. MTI Fotó: Varga György
“Az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta, hogy ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket” – tudatta a miniszterelnök, hozzátéve: “ezt kell majd megfontolnunk”.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a hat pontból álló magyar elképzelések közül ötben sikerült dűlőre jutni a rendkívüli csúcstalálkozón. A kormányfő tudatta: arról nem sikerült megállapodni, hogy ha Görögország nem képes megvédeni a határait, akkor azt az Európai Unió közösen tegye meg.
“Kár, hogy ez a legfontosabb az összes javaslat közül. Ilyen értelemben tehát továbbra sincs védve Európa külső határa, és Görögországon keresztül továbbra is jönnek a nemzetközi egyezményeket megsértve illegális migránsok” – mutatott rá Orbán Viktor. A miniszterelnök elmondta, úgy érezte, hogy nem volt meg az ehhez szükséges elszántság, bátorság, határozott fellépés.
“Úgy éreztem, hogy ezt nem tartják olyan fontos dolognak, mint amennyire mi, magyarok annak tartjuk” – számolt be a csúcsértekezlet eseményeiről Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök által szerdán Bajorországban ismertetett javaslat a görög határ közösségi ellenőrzése mellett arra vonatkozott, hogy még a Schengeni Övezeten kívül külön kell választani a menekülteket a gazdasági bevándorlóktól, valamint fel kell állítani a biztonságosnak tekintett országok közös uniós listáját. Emellett a kormányfő új pénzügyi források megteremtése érdekében azt javasolta, hogy minden uniós tagállam növelje egy százalékkal uniós befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal, ami százalékonként hárommilliárd eurót jelent, és ezt annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez.
Indítványozta még a miniszterelnök kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítve Törökországot, és azt is javasolta, hogy “Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot”.
Hatodik pontként úgynevezett világkontingens létrehozására tett javaslatot annak érdekében, hogy a menekültválság kezelésében az egész világ részt vegyen. (MTI)
A szlovén határnál is készül a drótakadály
A magyar-szlovén határszakaszon is megkezdődött csütörtökön a gyorstelepítésű drótakadály elhelyezése – tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója.
A Tornyiszentmiklós-Pince határátkelőnél, az M70-es autóút és a szlovén A5-ös autópálya csatlakozásánál, illetve az attól néhány száz méterre lévő régi közúti átkelőhelynél a rendőrség és a honvédség is tevékenykedik. A helyszínen vannak az utak oldalára állítva a kerekeken mozgatható acélkapuk, a katonák a pengésdrótot húzzák ki a zöldterületen, háromsoros elrendezésben.
A forgalom mindkét határátlépési ponton zavartalanul folyik, a járművek a ki- és belépő oldalon egyaránt folyamatosan tudnak haladnak. (MTI)
Ausztria vezetőivel találkozik pénteken Bécsben Orbán Viktor
Pénteken Bécsbe utazik Orbán Viktor miniszterelnök, aki külön-külön megbeszélést folytat Werner Faymann osztrák kancellárral, Reinhold Mitterlehner alkancellárral és Heinz-Christian Strachevel, az Osztrák Szabadságpárt elnökével – tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön az MTI-t. A miniszterelnököt útjára elkíséri Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is.
Mint mondta, a tárgyalások legfőbb témája természetesen az illegális migráció okozta európai válsághelyzet, és a program végén a miniszterelnök nemzetközi sajtótájékoztatót tart a bécsi magyar nagykövetségen. (MTI)
Osztrák kancellár: be kell tartani a törvényeket
A törvényeket be kell tartani, ez egyaránt vonatkozik a dublini és a schengeni egyezményre, az emberi jogi és a menekültjogi előírásokra – reagált Werner Faymann osztrák kancellár csütörtökön kiadott közleményében Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ausztriára vonatkozó nyilatkozatára.
A magyar kormányfő csütörtökre virradóra, a brüsszeli uniós csúcstalálkozó után úgy nyilatkozott, hogy a találkozón az osztrák kancellár egyértelműen azt mondta a migránsokkal kapcsolatban, “ha csak kerítéssel tudjuk őket megállítani, akkor inkább engedjük őket”. A kormányfő hozzátette: “ezt kell majd megfontolnunk”.
Az osztrák kancellár közleményében egyúttal ismét bírálta a magyar-szerb határszakaszra épített kerítést, amely szerinte ugyan jogilag lehetséges, azonban nyilvánvalóan nem akadályozza meg a menekültek Magyarországra való bejutását. Mióta szeptember közepén elkészült a kerítés, 60 ezer ember érkezett Magyarországon keresztül Ausztriába – olvasható a közleményben, amelyben a kancellár kitért arra is, hogy a dublini egyezmény továbbfejlesztésére azért van szükség, hogy az országok a gyakorlatban is végre tudják azt hajtani.
Werner Faymann egyúttal nyomatékosan közös európai eljárást szorgalmazott, amelynek alapkövét megítélése szerint a szerda esti uniós csúcs eredményei jelentik. (MTI)
Zágráb nem enged a határzárból, amíg Szerbia a horvát határra irányítja a migránsokat
Napok óta azt kérjük Szerbiától, hogy ne árasszon el bennünket migránsokkal, amíg nem történik változás, Zágráb nem enged a szerb-horvát határzárból – közölte Zoran Milanovic horvát miniszterelnök csütörtöki rendkívüli sajtótájékoztatóján.
Kilencezer illegális bevándorló túl sok egy napra, ezen változtatni kell – mondta. “Vagy küldjék őket Magyarországra, vagy tartsák őket Szerbiában” – tette hozzá.
A horvát hatóságok még hétfőn lezárták a határt a Szerbiából érkező kamionforgalom előtt. Szerbia szerda éjfélig adott határidőt Horvátországnak a súlyos gazdasági károkat okozó határzár feloldására, az ultimátum lejárta után pedig válaszul megtiltotta a horvát teherautók és áruk belépését a területére. Viszontválaszként a horvát hatóságok éjfél óta egyetlen Szerbiában regisztrált gépjárművet sem engedtek be Horvátországba. Délelőtt azután a zágrábi kormány Twitter-üzenetben közölte, hogy Bosznia-Hercegovina és Magyarország felől beléphetnek a Szerbiában regisztrált járművek és a szerb állampolgárok is.
A szerbek az Európai Unióval nem egyeztetett intézkedéseket vezettek be Horvátország ellen, amelyek diszkriminálják a horvát kamionokat és termékeket – hangsúlyozta rendkívüli sajtótájékoztatóján a horvát kormányfő.
“Szerdán Brüsszelben még azt mondtam, hogy csütörtökön megnyitjuk a határt, és meglátjuk Szerbia hajlandó-e a továbbiakban együttműködni, mire ők éjfél után ellenintézkedéseket vezettek be” – mondta.
A miniszterelnök szerint maguk ellen dolgoznak. “Nem fogunk engedni, amíg ilyen nyomás nehezedik a horvát határra, ameddig Szerbia ellenőrizetlenül felénk irányítja a migránsokat” – szögezte le. Küldjék őket Horgosra vagy építsenek befogadóállomásokat Szerbiában és tartsák ott őket – tette hozzá.
Kiemelte, hogy Horvátországnak nem kötelessége fogadni a migránsokat, vissza is küldhetné őket Szerbiába, de nem teszi. Többször is megismételte, hogy Budapest és Belgrád összefogott Horvátország ellen.
Milanovic utalt arra, hogy Orbán Viktor szerdán Brüsszelben azt mondta neki, hogy azért épít falat, mert szerint ha ő nem tenné, megtenné Ausztria. “Ez fantázia, ez nem igaz. Erről kérdezzék meg az osztrákokat” – vélekedett.
Eközben a horvát ellenzék azzal vádolta meg a parlamentben a miniszterelnököt, hogy politikai pontokat próbál szerezni a választások előtt, amelyre feltehetően már novemberben sor kerül. És teszi ezt a horvát vállalkozók, fuvarozók és mezőgazdasági termelők kárára – hangzott el a parlamenti vita során.
Megakarja büntetni Szerbiát, miközben ő maga hívta a migránsokat Horvátországba – mondta Boro Grubisic, a Horvát Demokratikus Szövetség Szlavóniáért és Baranyáért (HDSSB) képviselője. “Úgy viselkedik Magyarországgal és Szerbiával mint valami Mad Max” – tette hozzá a képviselő, a világszerte ismert ausztrál akciófilm igazságosztó hősére utalva. (MTI)
A bajor CSU bírálja Ausztriát
Németországban a bajor konzervatív CSU több vezető politikusa élesen bírálta Ausztria menekültügyi tevékenységét a Bayerischer Rundfunk (BR) tartományi közszolgálati médiatársaság pénteki beszámolója szerint. A CSU bírálatát az váltja ki, hogy ellenőrizetlenül áramlanak Németországba a bajor-osztrák határon keresztül menedékkérők a kisebb határátkelőknél és a zöldhatáron, ami annak tulajdonítható, hogy Ausztria az utóbbi két héten a német hatóságokkal nem egyeztetett módon buszokkal szállított regisztrált menedékkérőket a határra – áll a BR hírportálján (br.de) azzal kapcsolatban megjelent összeállításban, hogy pénteken Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter a vendég a CSU tartományi törvényhozási frakciójának tanácskozásán.
A “Faymann utazási iroda” tevékenységét be kell szüntetni – hangoztatta nyilatkozatában Andreas Scheuer, a CSU főtitkára, utalva arra a vélekedésére, hogy Werner Faymann osztrák kancellár rendelhette el a menedékkérők elszállítását a bajor határra.
Teljesen nyilvánvaló, hogy anélkül lépnek be Ausztriában már regisztrált menedékkérők Németországba, hogy bárki is megpróbálná megakadályozni őket ebben – tette hozzá Thomas Kreuzer frakcióvezető.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter elmondta: az osztrákok sokáig azt tapasztalták, hogy Németországból arról érkeznek “jelzések”, hogy “mindenki jöhet”. Most már viszont “látjuk, hogy ez így nem mehet tovább Németországban” – tette hozzá Joachim Herrmann.
Kiemelte: az a bajor elvárás, hogy “aki beenged magához valakit, annak regisztrálnia is kell az illetőt a szabályoknak megfelelően, és nem teheti meg, hogy egyszerűen továbbítja” területéről az illetőt.
A bajor belügyminiszter hangsúlyozta: csak akkor lehet rendezett körülményeket teremteni a határokon, ha mindezen kérdésekben egységes magatartást tanúsít Magyarország, Ausztria és Németország. A br.de beszámolója szerint a határ menti térségek számos CSU-s képviselőjét is bosszantja, hogy az osztrákok tevékenysége abban merül ki, hogy némi úti élelmet adnak a menekülteknek és kirakják őket a határon.
Johanna Mikl-Leitner és Joachim Herrmann szűkszavú nyilatkozatot tett, miután az osztrák belügyminiszter fölkereste a Banz kolostorban (Kloster Banz) zajló tanácskozást. Német hírportálok beszámolói szerint Mikl-Leitner az uniós külső határok biztosításának fontosságát hangsúlyozta, és úgy vélte, elsősorban a görög-török határ ellenőrzésére kell összpontosítani. Ha ott nem sikerül úrrá lenni a helyzeten, akkor “tovább tart a káosz” – fogalmazott.
Arra a kérdésre, mikor állhat helyre a vasúti közlekedés rendje az osztrák-bajor határ térségében, azt mondta, hogy ezt majd kétoldalú, belső egyeztetéseken tisztázzák. Joachim Herrmann kiemelte: az osztrák félnek gondoskodnia kell arról, hogy a menetrend szerint közlekedő járatokon ne utazzanak menekültek, és olyan rendszert kell kialakítani, hogy “ne először a német határon kelljen összegyűjteni” mindenkit.
Bajor sajtójelentések szerint a menekültek beáramlása a határellenőrzés ellenére kevéssé rendezett körülmények között zajlik, és nem lehet tudni pontosan, hogy mennyi határsértő, illegális bevándorló, menedékkérő, menekült érkezik Németországba Ausztriából. A Münchner Merkur című lap szerint felmerül, hogy a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség “kozmetikázza” az adatokat. Erre utal, hogy kedden a szövetségi rendőrség müncheni igazgatóságán azt közölték, hogy előző nap 11 ezer menedékkérő érkezett Bajorországba, majd szerdán már azt közölték, hogy csupán 2300 ember érkezett hétfőn. Az első adatot ismertető munkatársról pedig kiderült, hogy megbetegedett.
Egy passaui rendőr az adatok eltéréséről azt mondta, hogy a szövetségi rendőrség számos különvonatot és buszt ellenőrzés nélkül enged be az országba. Utasaikat csak megszámolják, de adataikat nem rögzítik. Ezek a vonatok, buszok aztán tovább folytatják útjukat Németország belseje felé – mondta a rendőr a lap online kiadásában csütörtökön megjelent beszámoló szerint.
A br.de szerint a szövetségi rendőrség csak azt közli, hogy mennyi embert regisztrálnak és helyeznek el Bajorországban, azt pedig nem közli, hogy ezeken a menedékkérőkön kívül még mennyi ember lépte át a határt németországi tartózkodásra feljogosító engedély nélkül.
A szövetségi rendőrség szóvivője, Ivo Priebe visszautasította, hogy trükköznének a számokkal. A br.de-nek elmondta: a belépők száma ugyan nem egyenlő a regisztrált személyek számával, de csak azért, mert nincs elég munkatárs arra, hogy mindenkit regisztráljanak a határon. Hozzátette: megbecsülni is nehéz a beérkező emberek számát, mert sok engedély nélkül beutazó személy a regisztráció helyett csupán egy biztonsági ellenőrzésen esik át, és a gyerekek esetében még ezt sem végzik el. A férfiaktól viszont ujjlenyomatot vesznek, amelyet azonban nem rögzítenek, csak ellenőrzik a nyomat révén, hogy körözik-e az illetőt. (MTI)
