A péntek esti párizsi vérengzés két támadója a belga fővárosból érkezett – közölte ügyészségi tájékoztatásra hivatkozva vasárnap a francia nyelvű belga közszolgálati televízió és rádió, az RTBF.
A párizsi merénylethez használt fegyvereket, három Kalasnyikovokot találtak a terrorakciók során igénybe vett egyik gépkocsiban, amelyet vasárnap reggel találtak meg a francia főváros Montreuil nevű elővárosában, és őrizetbe vettek 15 embert a Bataclanban végrehajtott támadás egyik elkövetője környezetéből – közölték rendőrségi források.
Magyarországon keresztül érkezett Franciaországba annak a szír útlevélnek a tulajdonosa, amelyet a párizsi merényletek egyik helyszínén találtak – közölte Helena Biocic, a horvát belügyminisztérium szóvivője vasárnap a Hina horvát hírügynökséggel.
A Motörhead és a Coldplay is lemondta Párizsi fellépéseit a Foo Fighters és a U2 együttes után a francia fővárost ért merényletek miatt – számolt be róla vasárnap a BBC News.
Horvát belügyminisztérium: Magyarországon keresztül érkezett Franciaországba az egyik merénylő
Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti:
Zágráb, 2015. november 15., vasárnap (MTI) – Magyarországon keresztül érkezett Franciaországba annak a szír útlevélnek a tulajdonosa, amelyet a párizsi merényletek egyik helyszínén találtak – közölte Helena Biocic, a horvát belügyminisztérium szóvivője vasárnap a Hina horvát hírügynökséggel.
“A francia hatóságok által lekérdezett illető személyazonosságát megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy október 8-án az opatovaci sátortáborban nyilvántartásba vették. A biztonsági vizsgálatok megállapították, hogy nincs rendőrségi priusza és nem áll nemzetközi körözés alatt. A személyt Horvátországban regisztráltuk, majd folytatta útját a schengeni országok felé, elhagyta Opatovacot és Magyarországra, majd Ausztriába távozott” – mondta a szóvivő.
Biocic hozzátette: amennyiben nemzetközi körözés alatt állt volna, külön választják és a megfelelő eljárás alá vonják.
Korábban a horvát RTL televízió adta hírül, hogy Magyarországon keresztül érkezhetett Franciaországba a merényletek helyszínén talált szír útlevél tulajdonosa, aki Görögországon, Macedónián, Szerbián és Horvátországon át jutott Magyarországra, ahonnan Ausztria felé távozott.
A horvát RTL értesülései szerint az opatovaci sátortáborban történt regisztráció során ugyan nem vettek ujjlenyomatot a migránsoktól, de mindenkit lefotóztak. A horvát hatóságok azután bukkantak a férfi nyomára, hogy a francia rendőrségtől megkapták az egyik merénylet helyszínén talált szír útlevél másolatát.
Vasárnap Szerbia is bejelentette, hogy a férfit, aki hivatalosan menedékjogot kért, a dél-szerbiai presevói határátkelőn regisztrálták.
A regisztrációk alapján rekonstruálható adatok szerint a férfit október 3-án Görögországban, Lérosz szigetén, október 7-én Presevóban, október 8-án pedig Opatovacon is nyilvántartásba vették. Interpol-körözés nem volt ellene érvényben.
A szerb belügyminisztérium annyit közölt, hogy a férfi mindkét neve A betűvel kezdődik. A Blic című szerbiai napilap közzétette az útleveléről készült fényképet, és azon látszik, hogy egy 25 éves Ahmad Almohammad nevű férfiról van szó.
A vizsgálat során, amelyet minden migráns esetében elvégeznek, nem találtak nála fegyvert. A Blic szerint nem kizárható, hogy az útlevélben lévő név hamis, az azonban bizonyos, hogy a fényképen látható személy vett részt a párizsi merényletekben.
Október 16-áig, a horvát-magyar zöldhatár lezárásáig, a horvát hatóságok a Közel-Keletről érkező bevándorlókat a magyar határra szállították tovább.
Ranko Ostojic horvát belügyminiszter újságíróknak úgy nyilatkozott: ha a merénylőt nyilvántartották volna az Interpol adatbázisában, Görögország valószínűleg nem engedi tovább.
Horvátország minden olyan információt megoszt Franciaországgal, amely segíthet a merényletek körülményeinek kivizsgálásában – mondta.
Londoni elemzői vélemény: Európát veszélyes időszakban érte a merénylet
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2015. november 15., vasárnap (MTI) – A párizsi merényletsorozat “nagyon veszélyes pillanatban” érte Európát – állapította meg vasárnapi elemzésében az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai kutatóműhely, a Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – vezetője.
Robin Niblett professzor szerint már a párizsi terrortámadás előtt is “forrponthoz közelített” a feszült idegesség, a zavarodottság és a nézeteltérések elegye a példátlan menekülthullám kezeléséről folyó vitában.
Ráadásul Európa sok országában továbbra is vérszegény a gazdasági növekedés, és magas a munkanélküliség.
Mindebből a populista pártok húztak hasznot, és most a párizsi merénylet is e politikai erők kezére játszhat, éppen olyan időszakban, amikor szerte Európában kulcsfontosságú választásokra készülnek. Legközelebb, három hét múlva éppen Franciaországban tartanak regionális választásokat – hangsúlyozta a Chatham House igazgatója.
Niblett professzor szerint jóllehet a Charlie Hebdo című szatirikus lap párizsi szerkesztőségében januárban végrehajtott vérengzés után az európaiak még egy emberként álltak ki a szólásszabadság elvének védelme mellett, a mostani újabb terrortámadás után azonban már inkább azt fogják firtatni, hogy kormányaik képesek-e megvédeni őket fizikailag, és megőrizni életformájukat.
Ebben a hangulati környezetben az Európai Unió tagállamainak kormányaira “minimum” óriási nyomás fog nehezedni a közel-keleti és az afrikai menekültek beáramlásának megállítása végett.
Az érkezők zöme pontosan az olyan jellegű erőszakcselekmények elől menekül, amilyen Párizst is sújtotta. Azok a hírek azonban, amelyek szerint a merénylők közül legalább egy a menekültekkel együtt lépett európai területre Görögországban, rájátszanak azokra a lakossági félelmekre, hogy a menekülthullámmal terroristák is bejutnak Európába – vélekedett a Chatham House igazgatója.
Robin Niblett szerint a menekültválság máris súlyos mértékben megingatta a kormányokba vetett közbizalmat Európa sok országában, és olyan alapvető kérdéseket vet fel az önazonossággal és az integrációval kapcsolatban, amelyeket nem lehet rövid távon megoldani.
Ebben az összefüggésben, és a további esetleges terrortámadások lehetőségének árnyékában nehéz elképzelni, hogy a schengeni megállapodás aláírói miként tudják továbbra is nyitva tartani belső határaikat mindaddig, amíg nem bíznak jobban a felderítési és hírszerzési adatok megosztásának hatékonyságában, és amíg nem sikerül megerősíteni az EU külső hatásainak védelmét – fogalmaz vasárnapi elemzésében a Chatham House igazgatója.
Robin Niblett szerint az EU-kormányoknak ugyanakkor meg kell kétszerezniük erőfeszítéseiket a szíriai és az iraki konfliktus megoldására. Ehhez a katonai erő és a diplomácia “intelligensebb kombinációjára” lesz szükség.
Az EU-tagországok kormányai nem vettek tudomást azokról a már három éve elhangzott figyelmeztetésekről, hogy rengeteg veszéllyel járhat, ha hagyják a szíriai válságot kibontakozni. Ma már viszont egyszerre kellene elérni – Szíria mellett – Líbia, Jemen, valamint a térség és a Szahel-övezet más ingatag országainak stabilizálását – hangsúlyozza a Chatham House vezetője.
Robin Niblett szerint a párizsi merénylet elborzasztó módon igazolta, hogy Európának – tekintettel földrajzi helyzetére – nincs más választása, mint e válságövezetek tevőleges stabilizálása.
A Királyi Külügyi Intézet igazgatója hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez most sokkal nehezebb feladat, mint a 2001. szeptember 11-ei egyesült államokbeli merényletek utáni nemzetközi összefogás megteremtése volt.
Akkoriban széleskörű politikai és köztámogatottsága volt Londonban, Washingtonban és Párizsban annak, hogy a terrorizmus elleni harcot Afganisztánban, az al-Kaida terrorhálózat saját bázisországában kell megvívni.
Azóta azonban megtörtént az iraki beavatkozás is, amelynek következményei fájdalmas módon mutatták meg a katonai intervenció kockázatait és az általa elérhető célok korlátozottságát. A párizsi merényletekre adandó francia és szélesebb európai reakciók ebben a “poszt-iraki” hangulati környezetben formálódnak, és nyilván elhangzanak majd olyan érvek, hogy a katonai beavatkozás fokozásának nem csupán csekély a hatékonysága, de további terrortámadásokhoz vezethet az európai országokban.
Az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezetnek sokkal több potenciális támogatója van Európában, mint az al-Kaidának, amely kis létszámú – bár pusztító támadások kitervelésére és végrehajtására ugyancsak képes – terrorista sejtekkel dolgozott.
Ez a tényező is erősíti a katonai beavatkozások kiszélesítéséből eredő potenciális kockázatokat.
Mindez azt jelenti, hogy Európában és az Atlanti-óceán túlpartján rendkívül nehéz lesz egységes álláspontra jutni a jelenleginél erősebb válaszlépésekről – jósolta vasárnapi elemzésében a Chatham House igazgatója.
Két támadó Brüsszelből érkezett
Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 2015. november 15., vasárnap (MTI) – A péntek esti párizsi vérengzés két támadója a belga fővárosból érkezett – közölte ügyészségi tájékoztatásra hivatkozva vasárnap a francia nyelvű belga közszolgálati televízió és rádió, az RTBF.
A belga hatóságok tegnap délután és este is több műveletet hajtottak végre Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületében, a belga ügyészség pedig azt közölte, hogy hét embert állítottak elő. A hatóságok vizsgálják, hogy érintettek-e a terrortámadásban. A kerület polgármestere arról számolt be a csatornának, hogy a rendőri akció során összesen öt embert tartóztattak le.
Az ügyészség emellett azt közölte, hogy a francia hatóságok azonosították azt a két Brüsszelben élő francia állampolgárt, akik részt vehettek a párizsi támadásban, de a nyomozás érdekeire való tekintettel a brüsszeli vádhatóság sem a letartóztatott, sem az elhunyt személyekről nem ad több tájékoztatást.
Az RTBF úgy tudja: francia rendőrök is érkeztek, hogy segítsék a brüsszeli nyomozást és közös belga-francia nyomozócsoport is alakul, a szombati házkutatások során lefoglalt dolgokat pedig vizsgálják a hatósságok.
Az ügyészség vasárnapi tájékoztatásából az is kiderül, hogy két belga rendszámú autót találtak Párizsban. Az egyiket a Bataclannál, a másikat a Pere Lachaise temető közelében, mindkettőt a hét elején bérelték ki Brüsszelben. Az egyik kocsit kibérelő személyt szombat reggel igazoltatták a francia-belga határon, az autót pedig, amellyel akkor utazott, szombat délután le is foglalták a molenbeeki műveletek során.
Brüsszel Molenbeek nevű kerülete már több korábbi terrorcselekménnyel összefüggésben előkerült, miután több támadás elkövetőjéről kiderült, hogy megfordultak a jelentős muszlim közösségnek otthont adó brüsszeli városrészben. Jan Jambon belügyminiszter szombaton arról beszélt, hogy személyesen veszi készbe az ügyet és “kitakarítja” Molenbeeket.
Charles Michel belga miniszterelnök pedig vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a szövetségi kormány cselekvési tervet készít Molenbeek problémájának kezelésére és minden segítséget meg is ad ehhez. “Meg kell állapítani, hogy szinte mindig van kapcsolat Molenbeekkel, hogy óriási a probléma” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint jelenleg a kerületben uralkodó állapotok nem állnak ellenőrzés alatt.
Sarkozy új európai bevándorlási politikát sürget
Párizs, 2015. november 15., vasárnap (MTI) – A közbiztonságot illetően “drasztikus változtatásokat”, Európában pedig “új bevándorlási politikát” sürgetett Nicolas Sarkozy volt francia államfő vasárnap, miután egyórás megbeszélést folytatott utódával, Francois Hollande jelenlegi államfővel két nappal a 129 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek után.
A szocialista államfő a vasárnap kezdődött háromnapos nemzeti gyász első napján valamennyi parlamenti párt vezetőjével egyeztet, beleértve Jean-Luc Mélenchont, a radikális baloldal és Marine Le Pent, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökét is. Elsőként fogadta elődjét, Nicolas Sarkozyt, a jobbközép Köztársaságiak elnökét. Hétfőn pedig a parlament két házának együttes ülése, a kongresszus előtt Versailles-ban kívánja az államfő megerősíteni a nemzeti egységet és összefogást.
“Megmondtam Hollande elnöknek, hogy szerintem megfelelő válaszokat kell adnunk, amely a külpolitikánk módosítását, európai szintű döntéseket és a közbiztonságot illetően drasztikus változtatásokat jelent” – mondta az exelnök kritikust hangot ütve meg, jóllehet hivatalos források szerint az egyórás megbeszélés elődjével nagyon együttműködő hangnemben folyt.
“Európának össze kell fognia, és új bevándorlási politikát kell meghatároznia” – vélte Nicolas Sarkozy. “Nincs természetesen kapcsolat (a támadásokkal), de a probléma felmerül. A szíriai helyzetnek betudható migrációs hullámot közösen kell kezelni” – tette hozzá.
“Mindenkire szükségünk van az Iszlám Állammal való leszámoláshoz, beleértve az oroszokat is, nem lehet két külön koalíció Szíriában” – hangsúlyozta a volt államfő.
Jérome Sainte-Marie politológus szerint Francois Hollande most nem számíthat arra, hogy olyan feltétlen támogatást kap politikai ellenfeleitől, mint a januári párizsi merénysorozatot követően. Az elmúlt tíz hónapban ugyanis a kontextus megváltozott azzal, hogy nemzetközi koalíció katonai szerepvállalása az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet ellen Irakban és Szíriában kevés eredménnyel járt. Ezért a francia ellenzék jelentősebb fellépést követelt, beleértve az együttműködést Oroszországgal és Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akinek távozását eddig előfeltételnek tekintette a francia diplomácia a szíriai rendezéshez.
Az ellenzék azért sem lesz feltehetően kíméletes a szocialista hatalomhoz, mert a december elején esedékes regionális választásokon a felmérések a baloldal nagy vereségét vetítik elő.
A Motörhead és a Coldplay is lemondta koncertjeit
London, 2015. november 15., vasárnap (MTI) – A Motörhead és a Coldplay is lemondta Párizsi fellépéseit a Foo Fighters és a U2 együttes után a francia fővárost ért merényletek miatt – számolt be róla vasárnap a BBC News.
A Foo Fighters “az értelmetlen erőszak fényében” a hétfői párizsi koncertjét és európai turnéjának további állomásait is lemondta. A Motörhead rockegyüttes, amely vasárnap lépett volna fel a francia fővárosban, januárra halasztotta koncertjét. A Coldplay egy előadásának élő sugárzását vonta vissza “a párizsi szörnyű eseményekre való tekintettel”.
Párizsban egy koncerttermet, egy stadiont, éttermeket és bárokat támadtak meg terrorista merénylők pénteken este. A merényleteknek 129 halálos áldozata volt, 89-en akkor veszették életüket, amikor fegyveresek lövöldözni kezdtek az amerikai Eagles of Death Metal együttes koncertjén a Bataclan klubban.
A Foo Fighters Facebook-oldalán fejezte ki őszinte szomorúságát és együttérzését a párizsiakkal, az együttes egyúttal közölte, turnéjuk hátralevő előadásait lefújták.
“Az értelmetlen erőszak fényében, a határok lezárása, a nemzetközi gyász közepette most nem tudjuk folytatni. Együttérzésünk és imáink mindazokért, akik megsérültek vagy elveszették szeretteiket” – írták. A korábbi tervek szerint a banda vasárnap Torinóban, csütörtökön Barcelonában lépett volna fel, hétfőn és kedden pedig Franciaországban koncerteztek volna.
A Deftones amerikai metálbanda, amely vasárnap és hétfőn is játszott volna a Bataclan klubban és már Párizsban tartózkodott a merényletek idején, ugyancsak lemondta előadásait.
A Coldplay a Los Angeles-i Belasco Színházba meghirdetett koncertje sugárzásától állt el. A fellépést világszerte közvetítették volna, ám “az érintettek iránti tiszteletből” lefújták. A banda szombaton a színházban egy rövid fellépés erejéig megjelent a közönség előtt, ám ezt nem közvetítették.
Az ír U2 együttes szombaton zenélt volna Párizsban, ehelyett azonban tagjai a Bataclan klubhoz vitték virágaikat megemlékezésül. Bono, az együttes frontembere úgy fogalmazott: “ez az első közvetlen csapás a zenére ebben az úgynevezett terrorháborúban vagy akárhogy is hívják”.
A zenei élet számos sztárja fejezte ki Twitter-üzeneben szomorúságát és együttérzését a párizsi merényleteket követően. “Összetört szívvel veletek vagyunk” – írta Taylor Swift, Peter Gabriel pedig hangsúlyozta: “ma mind párizsiak vagyunk”.
Kalasnyikovokat találtak a támadásokhoz használt egyik gépkocsiban, már 15 embert vettek őrizetbe Franciaországban
Párizs, 2015. november 15., vasárnap (MTI) – A párizsi merénylethez használt fegyvereket, három Kalasnyikovokot találtak a terrorakciók során igénybe vett egyik gépkocsiban, amelyet vasárnap reggel találtak meg a francia főváros Montreuil nevű elővárosában, és őrizetbe vettek 15 embert a Bataclanban végrehajtott támadás egyik elkövetője környezetéből – közölték rendőrségi források.
Szemtanúk szerint egy fekete színű Seat gépkocsit használtak a merénylők péntek este az utcai lövöldözések három helyszínén, amikor bárok és éttermek teraszain ülő embereket öltek meg. Ezt a gépkocsit találták meg vasárnap a rendőrök.
A France2 francia közszolgálati televízió szerint a belga rendszámú fekete gépkocsiban egy hátizsákot és három Kalasnyikovot és hozzá tartozó hüvelyeket találtak a rendőrök, ami arra utal, hogy a gépkocsiból is dördültek el lövések. A nyomozók DNS-mintákat is vettek a gépkocsiból.
A televízió úgy tudja, hogy terrorkommandó tagjai a gépkocsiban töltötték az éjszaka egy részét, majd egy másik járművel a hajnali órákban a belga határ felé indultak, ahol ellenőrizték őket. A gépkocsit a rendőrök továbbengedték, de a benne ülők adatai rögzítésének köszönhetően tudták Belgiumban előállítani szombaton a kommandó tagjait. Az őrizetbe vett személyek számáról különböző információk ismeretesek, de a France2 értesülése szerint egy ember még szökésben van, őt nagy erőkkel keresik Belgiumban.
Francois Molins párizsi főügyész még szombaton azt közölte, hogy a belga hatóságok három embert vettek őrizetbe a párizsi merényletekkel kapcsolatban. Egyikük, egy Belgiumban élő francia állampolgár bérelte azt a fekete színű, belga rendszámú Volkswagen Polo típusú gépkocsit, amelyet a Bataclan rendezvényteremben előtt találtak, ahol legalább 89-en vesztették életüket a terrortámadásban.
A Bataclanban végrehajtott támadás egyik elkövetője, Ismail Omar Mostefai környezetéből már 15 embert vettek őrizetbe, valamennyien családja tagjai, amellyel állítólag nem tartotta a kapcsolatot.
A 29 éves francia állampolgárt az egyik ujja alapján azonosították, amelyet a helyszínen találtak meg a rendőrök a törmelékek között. A férfi a testére erősített robbanó szerkezettel felrobbantotta magát, amikor a rendőrök behatoltak a koncertterembe.
Ismail Omar Mostefai a Párizs közeli Courcouronnes-ban született, Chartres-ban élt, két gyermeke van. Kisebb köztörvényes bűncselekmények miatt ismert volt a hatóságok számára, ezért rendelkeztek tőle ujjlenyomattal. 2004 és 2010 között nyolcszor ítélték el, de egyszer sem kapott börtönbüntetést. A férfi 2010 óta hatósági megfigyelés alatt állt, de sosem találtak arra utaló jelet, hogy terrorista összeesküvésben vett volna részt. Azt viszont tudni lehetett róla, hogy az elmúlt időszakban gyorsan radikalizálódott, a Chartres melletti Luce mecsetjét látogatta. A hatóságok most azt a több hírportálon is megjelent feltételezést próbálják megerősíteni, hogy a férfi tavaly valóban járt-e Szíriában.
Hat helyszínen követtek el öngyilkos merényletet szombatra virradóra a francia fővárosban és környékén: a Párizstól északra fekvő Saint-Denis-ben lévő Stade de France stadionban, a francia fővárosban pedig a Bataclan rendezvényteremben tartott rockkoncerten, a Voltaire körúton, a Charonne körúton, az Alibert utcában és a Fontaine au Roi utcában éttermek és bárok szomszédságában. Nincsenek még végleges adatok a halottak és a sebesültek számát illetően sem. A vasárnapi délutáni hivatalos jelentések 129 halálos áldozatról és 350 sebesültről szóltak. A sebesültek közül soknak súlyos az állapota, így a halottak száma még emelkedhet.
Manuel Valls miniszterelnök vasárnap azt közölte, hogy 103 áldozatot már azonosítottak, az áldozatok közül még “20-30” embernek nem ismeretes a személyazonossága, de a következő órákban őket is azonosítani fogják.
Korábban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Stade de France stadion közelében elkövetett robbantások helyszínén találtak egy szíriai és egy egyiptomi útlevelet két öngyilkos merénylő maradványai mellett. A CNN hírtelevíziós nyomozati forrásokra hivatkozva közölte vasárnap, hogy az egyiptomi útlevél feltehetően hamis. A másik útlevélnek a tulajdonosát októberben regisztrálták Lérosz szigetén. Menekültként érkezett Törökországból, de a hatóságok egyelőre nem erősítették meg, hogy az illető azonos az egyik merénylővel.
Brit belügyminiszter: megerősítették a brit határőrizetet
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London, 2015. november 15., vasárnap (MTI) – A párizsi merényletsorozat óta a brit hatóságok megerősítették a határok őrizetét – mondta vasárnap a brit belügyminiszter.
Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában elmondta: a határőrizeti szervek az eddigieknél alaposabban ellenőrzik a Nagy-Britanniába belépő teherjárműveket, és azok is “fokozott rendőri és határőri jelenlétet” tapasztalhatnak, akik a személyforgalomban lépik át a brit határt.
A belügyminiszter nem cáfolta azokat a vasárnapi sajtóértesüléseket, amelyek szerint a brit utcákon a hadsereg elit kommandós alakulata, az SAS egységei kezdtek járőrözést a párizsi merényletek után. Az erre vonatkozó kérdésre Theresa May kitérően csak annyit mondott, hogy “vannak kipróbált módszerek” a biztonsági intézkedések “katonai támogatására”.
Hozzátette: a konkrét intézkedések részleteiről nem kíván nyilatkozni.
A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap kormányforrásokból származó értesülése szerint az SAS terrorelhárító egységének egy “hozzávetőleg 50 fős” alakulatát a párizsi merényletek után, katonai jelölést nem viselő helikopterekkel áttelepítették a brit királyi légierő (RAF) nyugat-londoni támaszpontjára.
A lap forrásai szerint David Cameron miniszterelnök tűzparancsot adott a biztonsági erőknek arra az esetre, ha Nagy-Britanniában is kísérlet történne a párizsihoz hasonló terrortámadás végrehajtására.
A The Sunday Times által név nélkül idézett egyik brit elhárítási tisztviselő azt mondta: az ilyen helyzetekben “nem cél a tárgyalásos életmentés (…) A cél a gyors beavatkozás és a terroristák megölése”.
A lapnak nyilatkozó illetékesek hangsúlyozták ugyanakkor, nincs olyan hírszerzési értesülés, amely küszöbönálló nagy-britanniai terrortámadásra utalna.
David Cameron a brit kormány rendkívüli események idején ülésező tanácskozó csoportjának (COBRA) szombati értekezlete után a Downing Streeten tett nyilatkozatában elmondta, hogy a testület döntése alapján nem módosul a brit terrorkészültségi szint.
Nagy-Britanniában tavaly nyár óta a második legmagasabb szintű – a hivatalos meghatározás szerint súlyos fenyegetettségnek megfelelő – készültség van érvényben.
Theresa May belügyminiszter a BBC vasárnapi műsorában hangsúlyozta: ez a készültségi szint is azt jelenti, hogy a biztonsági szolgálatok megítélése szerint “jelentős a valószínűsége” egy terrortámadási kísérletnek Nagy-Britanniában.
A legmagasabb készültségi szint a brit skálán a “kritikus”, amelyet akkor rendelnek el, ha a szolgálatok küszöbönálló terrortámadásról értesülnek.
Arra a kérdésre, hogy milyen biztonsági ellenőrzésnek vetik alá a Nagy-Britannia által befogadni tervezett szíriai menekülteket, Theresa May elmondta: a brit kormány az ENSZ menekültügyi szervezetével (UNHCR) együttműködésben ellenőrzi a befogadott menekülteket. Az UNHCR biometrikus adatokat vesz fel, dokumentumokat vizsgál, interjúkat készít a menekültekkel, ellenőrzi, hogy nem voltak-e részesei háborús vagy egyéb súlyos bűncselekményeknek.
Ezután a brit belügyminisztérium külön is elvégez hasonló biztonsági szűréseket – tette hozzá a miniszter.
A brit kormány a nemrégiben bejelentett hivatalos terv alapján a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába.
London azonban nem vesz részt az Európai Unió területén tartózkodó menekültek közös elosztását célzó uniós programban, hanem közvetlenül a Szíriával szomszédos országokban, Törökországban, Jordániában és Libanonban működő ENSZ-menekülttáborokból telepít Nagy-Britanniába menekülteket, más EU-tagállamokból nem. Álláspontja ugyanis az, hogy így a befogadott menekülők közvetlen, biztonságos úton juthatnak el Nagy-Britanniába, és nem kell segítség nélkül vállalkozniuk az Európába vezető veszélyes utazásra.
Az izraeli titkosszolgálat segíti a párizsi támadás szálainak felderítését
Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Jeruzsálem, 2015. november 15., vasárnap(MTI) – Izrael titkosszolgálati információkat adott át a párizsi támadás után Franciaországnak – jelentette be a zsidó állam miniszterelnöke a szombat ünnepének vége utáni nyilatkozatában.
“Izrael titkosszolgálati információkkal árasztotta el a franciákat az utóbbi huszonnégy órában” – hangsúlyozta Benjámin Netanjahu.
Egy magas rangú tisztviselő szerint a párizsi merényletekben érintett szervezetekről és emberekről osztotta meg információit Jeruzsálem Párizzsal.
“Izraelnek titkosszolgálati értesülései vannak. Nem vagyunk éppen jelentéktelenek ezen a területen, és a birtokunkban lévő tudást megosztjuk Franciaországgal és a többi érintett állammal” – mondta korábban Netanjahu a párizsi vérfürdő után, a külügyminisztériumban megrendezett eligazításon.
“Ez az Iszlám Állam és általában a szélsőséges iszlám terror elleni együttműködés fontos része. Több úton is együttműködünk, de ezeket most nem ajánlatos részletezni” – tette hozzá az izraeli kormányfő.
Az egyik rádiócsatorna szerint Jeruzsálem Szíriában és Irakban működő fegyveres csoportok megfigyeléséből származó titkos tudását adta át.
Izrael előzetes információval nem rendelkezett a péntek esti támadásról, de azt követően órákon belül megosztotta az akciót végrehajtó több fegyveresről szerzett információit – állította a helyi kettes kereskedelmi tévécsatorna egy meg nem nevezett magas rangú tisztviselőre hivatkozva.
A tévé hírei szerint az izraeli titkosszolgálat egyértelmű operatív kapcsolatot lát a francia fővárosban és a csütörtökön Bejrútban végrehajtott merényletek, valamint az október végi orosz gép Sínai-félsziget feletti felrobbantása között.
A katonai rádió úgy tudja, hogy az izraeli kémszolgálatok megfigyelés alatt tartják Szíriát és Irakot, az Iszlám Állam területeit, ami információk gyűjtését eredményezhette a Párizsban lecsapó szervezetről.
Egy nyugati diplomata tavaly azt állította, hogy Izrael olyan információkkal látja el az Egyesült Államokat és az Iszlám Állam ellen harcoló szövetségeseket, amelyeket nemzetközi utazási adatbázisokból szerez, ezek olyan nyugati polgárok útját rögzítik, akik gyaníthatóan az iszlamista felkelőkhöz csatlakoztak.
Szerb szociális ügyi miniszter: félmillió ember közül nehéz kiszúrni a rejtőzködő bűnözőt
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 2015. november 15., vasárnap (MTI) – Majdnem félmillió ember haladt át Szerbián a migránsválság kezdete óta, és naivitás lenne azt hinni, hogy ekkora embertömegből könnyű kiszúrni a rejtőzködő bűnözőt, terroristát vagy “beteg embert” – fogalmazott Aleksandar Vulin szerb szociális miniszter vasárnap a belgrádi Pink televízió reggeli műsorában.
A tárcavezető hangsúlyozta, hogy ennyi ember közül nehéz teljes bizonyossággal kideríteni, ki lehet veszélyes, de fontos az, hogy Szerbia nyilvántartásba veszi és lefényképezi az országba érkezőket, valamint ujjlenyomatot vesz tőlük. A miniszter szerint ennél többet nem lehet tenni, hiszen a legtöbben dokumentumok nélkül érkeznek, adataikat ők maguk adják meg.
Aleksandar Vulin elmondta, hogy szigorítanak a határellenőrzéseken, és a migránsok átvizsgálása is hosszabb ideig tart majd. Kiemelte ugyanakkor, hogy a párizsi merényletek nem adhatnak alapot semmilyen hisztériának, gyűlöletnek, vagy az iszlám vallást gyakorlók elleni támadásoknak.
Szerinte egy ilyen támadás a migránsválság előtt is megtörténhetett volna, hiszen “mindenhol a világon élnek beteg emberek, akik képesek arra, hogy embereket öljenek az utcán”.
A miniszter közölte, hogy jelenleg kisszámú migráns tartózkodik Szerbiában a görögországi sztrájk miatt, a macedón határ melletti Presevóban csupán százan várnak regisztrációra, míg a horvát határhoz közeli Sidnél körülbelül 600-an várják, hogy továbbmehessenek Horvátország felé.
Megtalálták a terrorakcióban használt egyik gépkocsit
Párizs, 2015. november 15., vasárnap (MTI/AFP/A) – Párizs Montreuil elővárosában megtalálták a pénteki terrorakció során használt egyik gépkocsit, és őrizetbe vettek hat embert a már azonosított merénylő környezetéből – közölte francia rendőrség vasárnap.
A Seat gépkocsiról feltételezik, hogy a merénylők a 10. kerületben lévő Le Petit Cambodge étterem és a Le Carillon bárnál végrehajtott terrorakcióban használták.
Francois Molins ügyész még szombaton közölte, hogy a terroristák egy Seat típusú személygépkocsin érkeztek a 10. kerületbe, ahol megöltek 15 embert, 10 másikat megsebesítettek.
A Bataclan rendezvényteremben végrehajtott terrorakció egyik elkövetője, Ismail Omar Mostefai környezetéből őrizetbe vettek hat embert, köztük a 29 éves francia férfi apját és testvérét, valamint egy nőt.
A rendőrség korábban közölte, hogy a férfi rokonságának tagjainál házkutatást tartanak.
Washingtonban összeült a Nemzetbiztonsági Tanács – FRISSÍTETT(új: amerikai áldozat, demokrata vita)
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 2015. november 15., vasárnap (MTI) – A párizsi terrortámadásokra vonatkozó hírszerzési információkról és a francia hatóságokkal való együttműködésről kapott tájékoztatást szombaton Barack Obama elnök az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács washingtoni ülésén, mielőtt elutazott volna a G20 csoport törökországi csúcstalálkozójára.
A Fehér Ház közleménye szerint a tanácskozás részvevőinek nem volt tudomásuk az Egyesült Államok elleni konkrét vagy hiteles fenyegetésről, amikor áttekintették a biztonsági készültség állapotát. Leszögezték, hogy mindent el fognak követni az amerikaiak megoltalmazása érdekében. Obama arra utasította munkatársait, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az amerikai nagykövetségek védelméért is.
Az elnök megerősítette, hogy továbbra is szoros kapcsolatban állnak majd francia partnereikkel és készek minden segítséget megadni a nyomozáshoz. A CBS televízió értesülése szerint a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) emberei hamarosan becsatlakoznak a francia nyomozásba.
Az elnök csapata a Fehér Házban folytatott eszmecsere során megállapította, hogy Washington nincs birtokában olyan információnak, amely ellentmondana annak az előzetes francia megállapításnak, miszerint a történtekért az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet a felelős.
Mark Toner, a külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatban erősítette meg azt a sajtóértesülést, miszerint a párizsi mészárlásnak a 23 éves Nohemi Gonzalez személyében amerikai halálos áldozata is van. Gonzalez, aki a Long Beach-i Kaliforniai Állami Egyetem hallgatója, a médiához eljutott információk szerint amerikai-mexikói kettős állampolgár. Az amerikai diplomáciai tárca a nap folyamán korábban közölte, hogy több amerikai is megsérült a merényletekben.
Szombat este a washingtoni Fehér Ház tőszomszédságában lévő Lafayette téren több ezren vettek részt egy Franciaországgal való szolidaritási megemlékezésen. A CNN televízió híroldala szerint amerikaiak százai ajánlották fel pénteken a közösségi portálokon, hogy otthonukba fogadják be a repterek lezárása miatt az Egyesült Államokban rekedt franciákat. Mások élelmiszert és személyszállítást ajánlottak fel.
A demokrata elnökjelölt-aspiránsok szombat esti, a CBS által közvetített vitájának részvevői néma tiszteletadással adóztak a párizsi áldozatok emlékének. Hillary Clinton volt külügyminiszter szerint gyökerestül ki kell irtani a dzsihadista radikális szervezeteket. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az IÁ legyőzése nem lehet “amerikai harc”, viszont támogatást ígért azoknak, akik (szárazföldi) támadást indítanak az IÁ ellen.
Clinton kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy vajon az Obama-kormány alábecsülte-e az IÁ jelentette veszélyt, és az üggyel kapcsolatos felelősséget alapvetően közel-keleti szereplőkre, Máliki volt iraki kormányfőre és Aszad szíriai elnökre hárította.
Az ugyancsak a Fehér Házra pályázó Bernie Sanders vermonti szenátor hangsúlyozta, hogy az IÁ elleni koalícióban kulcsszerepet kell játszaniuk a muszlim országoknak. Utalva egyebek között arra, hogy Clinton szenátorként az iraki beavatkozás mellett szavazott, hozzáfűzte, hogy “az invázióknak és rendszerváltozásoknak nem várt következményei voltak”.
Martin O'Malley, Maryland volt kormányzója, Clintonnak ellentmondva azt mondta, hogy az IÁ elleni küzdelem igenis amerikai harc, de azt nem vívhatja egyedül az ország.
A szíriai migránsok amerikai betelepítésével kapcsolatban Clinton és O'Malley egyaránt 65 ezer alaposan átvilágított ember befogadását szorgalmazta, Sanders szerint azonban a probléma teljes mélységében nem ismert, ezért konkrét számot nem mondott, de rámutatott, hogy az Egyesült Államoknak “erkölcsi felelőssége van Európával kapcsolatban”.
Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns úgy vélekedett, hogy “nagyon-nagyon más lett volna a helyzet”, ha az áldozatoknál fegyver lett volna. Trump szerint “esztelenség” lenne az Egyesült Államok részéről, ha a támadásokat követően szíriai migránsokat fogadna be. Mint mondta, az Egyesült Államoknak sokkal agresszívabban kellene fellépnie az Iszlám Állam ellen, mint ahogyan azt most teszi.
Hasonlóképpen erőteljesebb amerikai katonai szerepvállalást sürgetett Washingtontól több más, a republikánus hivatalos elnökjelöltségért versenybe szállt politikus is.
A merényletsorozat nyomán hallatták hangjukat az amerikai muszlim szervezetek. Nihad Awad, az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának ügyvezető igazgatója szombaton elítélte a polgári lakosság ellen intézett “szörnyű és aljas támadást” és kijelentette, hogy az IÁ “nem képviseli a muszlimokat”.
Oussama Jammal, az Egyesült Államok Muszlim Szervezeteinek Tanácsának vezetője arra szólította fel az amerikai mohamedánokat, hogy gyertyafényes virrasztással emlékezzenek meg az áldozatokról. Johari Abdul-Malik imám, az Észak-Amerikai Muzulmán Szövetség részéről arra szólította fel hittársait, hogy “kettőzzék meg erőfeszítéseiket a szélsőségesekkel szembeni éberség” terén.
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombaton részvétét fejezte ki a francia “unokatestvéreknek” és felajánlotta Párizsnak hazája segítségét és támogatását.
A párizsi terrortámadásokat szombaton elítélte és a tettesek felelősségre vonását sürgette az ENSZ főtitkára és Biztonsági Tanácsa is.
Újabb rendőri akció Brüsszelben
Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 2015. november 14., szombat (MTI) – A francia nyelvű belga közmédium, az RTBF értesülése szerint a délutáni után este újabb rendőri akció indult Brüsszel Molenbeek-Saint-Jean nevű kerületének több részén is, a belga belügyminiszter pedig egy flamand csatornának szombat este úgy nyilatkozott, hogy személyesen veszi kézbe a kerületet.
Az RTBF az újabb akcióról mindössze annyit közölt, hogy a rendőrség több utcát lezárt, egy esküvő vendégei például csak rendőri kísérettel közelíthetik meg az ünnepséget.
Közben Jan Jambon, a belga koalíciós szövetségi kormány flamand nacionalisták által delegált belügyminisztere a VTM nevű holland nyelvű adónak adott interjúban kijelentette: nem tesz jót az országnak, hogy Molenbeek révén folyamatosan ismételten terrorcselekményekkel hozzák összefüggésbe. Több korábbi terrorcselekmény elkövetőjéről derült már ki ugyanis, hogy megfordultak a jelentős muszlim közösségnek otthont adó brüsszeli városrészben.
A belügyminiszter rámutatott, hogy más városokban ugyanazt a politikát alkalmazzák a radikalizmus megfékezésére, és máshol ez eredményt hozott, sikerült megállítani, hogy fiatalok útnak induljanak Szíriába. Jambon tudatta, hogy személyesen fog utánanézni, hogy ugyanez a módszer Molenbeek esetében miért nem jár sikerrel.
“Hogy meg akarom-e tisztítani Molenbeeket? Azt mindenesetre meg fogjuk vizsgálni, hogy ez a kerület miért maradt problémás és mit lehet tenni. Egy dolog biztos: ez az állapot tarthatatlan” – húzta alá Jan Jambon.
“Személyesen veszem kézbe az ügyet, mert ez így nem maradhat. Ennek véget kell vetni. Mindent meg kell tennünk, hogy ez a probléma megszűnjön” – tette hozzá a belügyminiszter.
“Kitakarítom Molenbeeket. Hadban állunk az Iszlám Állammal” – idézte még a minisztert két belga hírportál is.
A délután folyamán a belga hatóságok három embert tartóztattak le Molenbeekben a péntek esti párizsi terrortámadásokkal összefüggésben.
A miniszter az interjúban a menekültválságra is kitért. Mint mondta: Belgium aligha tud két fronton harcot viselni; egyszerre kellene küzdenie a terrorizmus ellen, s közben a menekültválságot is kezelnie, ezért ez utóbbira sürgősen európai megoldást kell találni, amely a külső határok ellenőrzésével kell, hogy kezdődjön.
