Áder: a vitás kérdések nem befolyásolhatják a jó magyar-osztrák kapcsolatokat
Budapest, 2014. október 15., szerda (MTI) – A vitás kérdések nem befolyásolhatják a jó magyar-osztrák politikai és gazdasági kapcsolatokat – mondta Áder János köztársasági elnök szerdán Budapesten.
Az államfő ezt a földkérdéssel kapcsolatos újságírói érdeklődésre jelentette ki, miután délelőtt megbeszélést folytatott osztrák kollégájával, Heinz Fischerrel a Sándor-palotában.
A két államfő sajtótájékoztatóján Heinz Fischer ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: nem az elnökök feladata, hogy tárgyaljanak egy konkrét törvényről, hiszen erről a mezőgazdasági és az igazságügyi miniszterek egyeztetnek, de abban egyetértenek, hogy az ügyben az Európai Bizottság döntése vált szükségessé, és azt tiszteletben kell tartani.
Áder János hozzátette: meg kell várni a remélhetőleg hamar megszülető döntést, és annak korrekt végrehajtása mindkét ország érdeke.
A magyar köztársasági elnök a megbeszélés témái között említette a két ország közötti gazdasági együttmûködést. Ezzel kapcsolatban kifejtette: Ausztria a második legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, és az osztrák mûködő tőke érdeklődése a 2013-as megtorpanás után idén ismét erősödni látszik Magyarország iránt. Két évvel ezelőtti találkozójukon, amikor a magyar gazdaság helyzetéről beszéltek, még a válságkezelés időszakában volt Magyarország, de mostanra már sikerrel teljesítette azt a célt, hogy “ne váljon Európa újabb beteg emberévé” az ország – vélekedett. Hozzáfûzte: sikerült leszorítani az inflációt, csökkenteni a munkanélküliséget, két éve 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, megállították az államadósság növekedését, és az elmúlt fél évben beindult gazdasági növekedés.
Az osztrák elnök azt mondta, örömmel hallottak a gazdasági eredményekről. Egyúttal megjegyezte: Ausztriában a legalacsonyabb a munkanélküliség az európai országok közül, és az egy főre eső jövedelem is nagyon jól alakul.
Áder János kitért az energetikai kérdésekre is. Kiemelte: mindkét országnak érdeke, hogy a Déli Áramlat megépüljön, ahogyan az is fontos, hogy mindkét ország állampolgárainak és vállalkozásainak a gázellátását megfelelően biztosíthassák.
Az uniós kérdéseket illetően a magyar államfő arról beszélt: mindkét országnak érdekében áll, hogy az új Európai Bizottság mielőbb elkezdje a munkáját, és a személyi kérdéseket meghaladva az EU legfontosabb érdemi kérdéseivel kezdjen el foglalkozni.
Áder János kérdésre emlékeztetett arra, hogy 2011-ben Ausztriában is bevezették a bankadót. A devizahitelesek helyzetéről pedig azt mondta, hogy több százezer magyar család került nehéz helyzetbe az elmúlt években, és a magyar kormány arra törekedett, hogy ez a probléma ne terebélyesedjen szociális gonddá. Ezért született egy jogi megoldás, amelyet az Alkotmánybíróság alkotmányosnak talált, most a vita a bíróságokon zajlik a bankok és a kormány között, és amint a jogerős döntések megszületnek, a kormány továbbléphet a családok problémáinak megoldására – magyarázta.
Heinz Fischer arról beszélt, hogy az osztrák törvényhozásban a kormánypártoknak 99, az ellenzéknek 84 mandátuma van, ami erősíti azt a demokráciafelfogást, hogy egyenrangú feleknek kell lenniük. A kormány és az ellenzék feladatai ugyan eltérőek, de fontos az ellenzék kontrolljoga – vélekedett.
Az osztrák elnök azt is megjegyezte, hogy a két ország Ukrajnát illetően egyetért abban, hogy el kell utasítani a fekete-fehér megközelítést. Remélhetőleg a mostani fegyverszünet meghosszabbodhat, és rendben lebonyolítható lesz a választás azokon a területeken, amelyeket a kormány az ellenőrzése alatt tart – közölte. Hozzáfûzte: olyan megoldásra van szükség, amelynek révén Ukrajna mind Európával, mind Oroszországgal jó kapcsolatokat ápolhat.
A sajtótájékoztatón Áder János emlékeztetett arra, hogy első hivatalos útja 2012-ben Bécsbe vezetett, és azóta is gyakran találkozik osztrák kollégájával.
Heinz Fischer is felidézte, hogy 2004-ben, első elnöki mandátuma kezdetén Budapestre látogatott el először, mivel a magyar-osztrák kapcsolatokat szívügyének tekinti.
Szijjártó: az osztrák-magyar együttmûködés a régió legfontosabb láncszeme
Gräf Szilvia, az MTI tudósítója jelenti:
Bécs, 2014. október 15., szerda (MTI) – A világban végbement változások felértékelik a közép-európai országok kapcsolatát, ennek legfontosabb láncszeme Ausztria és Magyarország együttmûködése – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter osztrák kollégájával tartott bemutatkozó találkozóját követően szerdán Bécsben.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Ausztria Magyarország második legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország közötti kereskedelmi forgalom 2014 első hét hónapjában 11 százalékkal növekedett, és így megközelítette a 6 milliárd eurót.
Szijjártó Péter elmondta: szerdán írják alá az egyik legjelentősebb közös fejlesztési programot, amelynek keretében 2020-ig 13 új határátlépési pontot, 10 új regionális, továbbá három gyorsforgalmi utat adnak át Burgenland és Magyarország között. Az MTI kérdésére, miszerint miként érinti a két ország kapcsolatát, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) burgenlandi szervezete támogatja az ideiglenes határellenőrzés bevezetését, a külügyminiszter rámutatott: a megállapodás és a tettek önmagukért beszélnek, Magyarország és Ausztria között nem határellenőrzés lesz, hanem újabb utak nyílnak meg.
Kitért arra is, hogy Ausztria, Magyarország és egész Európa érdeke egyaránt azt kívánja, hogy az ukrajnai konfliktus minél előbb megoldódjon. A két ország energiabiztonságával kapcsolatban hangsúlyozta: Ausztria és Magyarország számára is előnyös lesz a Déli Áramlat megépítése.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a sajtótájékoztatón kiemelte: 450 osztrák vállalat tevékenykedik Magyarországon és a Magyarországra irányuló export 25 ezer munkahelyet biztosít Ausztriában, ezért a két ország nagyon szoros gazdasági kapcsolatban áll egymással. Hangsúlyozta, hogy a magyarországi beruházók, bankok, gazdák, termelők hozzájárultak az ország gazdaságának növekedéséhez, ezért kijár nekik a jogbiztonság.
Újságírói kérdésre, miszerint a magyar kormány keleti nyitás stratégiája mennyiben befolyásolja a nyugati partnerekkel való kapcsolatot, Szijjártó Péter elmondta: a magyar gazdaság akkor tud növekedni, ha a hagyományos nyugati partnerekkel való együttmûködés mellett, a keletre lévő, dinamikusan növekedő országokkal is stabil együttmûködést alakít ki. Nincs olyan fejlett ország, amely figyelmen kívül hagyja a keleti országokat – tette hozzá.
Az APA osztrák hírügynökség Navracsics Tibor uniós biztosi jelölésével kapcsolatos kérdésére úgy válaszolt, hogy szakmailag nem tudták kikezdeni a jelöltet, a támadások kizárólag politikai természetûek. Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a legjobb döntést hozta meg Navracsics jelölésével, akinél a neki szánt reszortok a legjobb kezekben lennének.
Szijjártó Péter a sajtótájékoztatót követően az MTI-nek elmondta: a magyar földtörvény vitájával kapcsolatban emlékeztette osztrák kollégáját arra, hogy a földtörvénnyel törvénysértő állapotokat szüntetnek meg, függetlenül attól, hogy valaki osztrák vagy magyar állampolgár. A miniszter megerősítette: Ausztria és Magyarország együttmûködése az egész magyar gazdaság szempontjából kiemelt jelentőségû, az osztrákok a negyedik legfontosabb befektetők Magyarországon. Négy osztrák vállalattal, a Leier Hungária Kft.-vel, a Prinzhorn csoporttal, a Schwarzmüller Jármûgyártó Kereskedelmi Kft.-vel és az Agrana élelmiszeripari csoporttal is van már stratégiai együttmûködési megállapodása Magyarországnak, és most kezdik a tárgyalásokat a Henkellel.
Európa két legfiatalabb külügyminiszterének találkozója után Sebastian Kurz a sajtótájékoztatón megjegyezte: fiatal kora ellenére nagyon tapasztalt politikust üdvözöl magyar kollégájában és egyúttal reményét fejezi ki, hogy a két ország közötti vitás kérdéseket nemcsak kezelni fogják, hanem meg is oldják.
Szijjártó Péter elmondta, hogy régi és személyes a kapcsolata osztrák kollégájával, s ennek nemcsak a koruk, hanem az azonos pártcsaládhoz való tartozásuk is az oka, valamint az is, hogy mindketten komoly ifjúságpolitikai szervezeti háttérrel érkeztek a nagypolitikába. Reményét fejezte ki, hogy ez a személyes háttér a két ország javát fogja szolgálni a meglévő nehéz kérdések megoldásában.
A földtörvényről és a bankok helyzetéről tárgyalt a magyar és az osztrák igazságügyi miniszter
Budapest, 2014. október 15., szerda (MTI) – A földtörvényről és a bankok helyzetéről tájékoztatta Trócsányi László igazságügyi miniszter osztrák kollégáját, Wolfgang Brandstettert szerdán Budapesten.
Trócsányi László a találkozó után az MTI-nek elmondta: ismertette osztrák kollégájával a földhasználati jogra vonatkozó magyar szabályozást, és tájékoztatta arról, hogy a színlelt szerződések, zsebszerződések ügyében a magyar jogalkotó miért hozott olyan döntést, amely 2014. május 1-jével új helyzetet teremtett, és a korábbi haszonélvezeti jognak a megszüntetését vonta maga után.
Közölte: vannak eltérések a magyar és az osztrák megközelítés között, és természetesen Wolfgang Brandstetter az osztrák gazdák érdekeit képviseli. Ugyanakkor a színlelt szerződések semmisek, hiszen a földhaszonbérleti szerződések helyett olyan szerződéseket kötöttek, amelyek haszonélvezeti jogot jelentettek, amelynek viszont egészen más a célja, rendeltetése, így ezeknek a szerződéseknek a megszüntetéséről intézkedtek – mutatott rá Trócsányi László.
Hozzátette: jelenleg az Európai Bizottság válaszát várják az ügyben, ennek függvényében lehet majd továbblépni.
Az igazságügyi miniszter közölte: a megbeszélés másik fontos témája a devizahitelesek ügye volt.
Wolfgang Brandstetter érdeklődött, hogy miért hozta meg Magyarország az ezzel kapcsolatos döntéseket, és jelezte, hogy Ausztriában is voltak komoly gondok, amikor sokan svájci frankban adósodtak el – számolt be a tárgyalásról Trócsányi László. Mint mondta, elmagyarázta az osztrák tárcavezetőnek, hogy Magyarországon olyan rendszert hoztak létre, amely a jogállam keretein belül jogorvoslatot biztosít a bankoknak.
Az igazságügyi miniszter azt mondta, abban állapodtak meg osztrák partnerével, hogy rendszeres munkakapcsolatban maradnak ezen ügyeket illetően.
Trócsányi László végül azt is megjegyezte, hogy az EU kis és közepes tagállamai közé tartozó Ausztria és Magyarország több ügyben is hatékonyan mûködhet együtt, hiszen az unióban sok olyan jogi kérdés merül fel, amelyet jó, ha egymás között egyeztetnek.
Ezért a két miniszter azt tervezi, hogy a jövőben is rendszeresen konzultál, és e célból Trócsányi László decemberben Ausztriába utazik.
Szijjártó Péter: Magyarország és Ausztria közösen keresi a megoldást a kihívásokra
Budapest, 2014. október 15., szerda (MTI) – Minden ilyen magas szintû látogatás, mint most Heinz Fischer osztrák államfő budapesti útja, megerősíti a magyar kormányt abban a hitében, hogy Ausztria és Magyarország közösen keresi a megoldásokat azokra a kihívásokra, amelyekkel Európának szembe kell néznie – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, az osztrák és a magyar ipari és kereskedelmi kamarák által szervezett üzleti fórumon.
Szijjártó Péter kiemelte: Ausztria a második legfontosabb kereskedelmi partner és a negyedik legnagyobb befektető Magyarországon, és más tényekből is látszik, hogy milyen szoros az osztrák-magyar viszony; 40 testvérvárosi, testvérközségi kapcsolat jött létre a két ország települései között, és magyar turisták évi több mint 1,1 millió vendégéjszakát töltenek Ausztriában.
Heinz Fischer osztrák államfő az üzleti fórum megnyitóján úgy jellemezte az osztrák-magyar együttmûködést: kék az ég, de látszik néhány felhő.
Heinz Fischer megjegyezte, Magyarországon kicsit erősebb az az érzés, hogy vagyunk mi, és – velünk szemben – van Brüsszel, az Európai Unió. Az osztrákok – és az angolok, franciák, belgák – viszont, ha azt mondják, “mi”, akkor egész Európát, az Európai Uniót értik alatta – mondta. Nem állítom, hogy minden osztrák így gondolkodik, de aki a nyilvánosság előtt beszél, az kiáll a közös európai érdekek és értékek mellett – tette hozzá Heinz Fischer.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elismerte: az elmúlt években nem voltak felhőtlenek az osztrák-magyar gazdasági kapcsolatok. Szavai szerint csak annyi történt, hogy Magyarország felismerte a saját érdekeit, és erőteljesebben kiállt ezek mellett, ahogyan például az osztrák áruk kitüntetett helyet kapnak az ausztriai üzletek polcain. Reményét fejezte ki, hogy a magyar kormány folytatja az eddigi gazdaságpolitikát, “természetesen az összes európai uniós szabályt betartva, és az európai uniós partnerekkel együttmûködve”.
Orbán Viktor miniszterelnök politikájáról és az arra adott európai reakciókról közölt cikket az osztrák és a magyar államfő szerdai budapesti találkozójához kapcsolódóan a Der Standard címû liberális osztrák napilap.
Felfoghatatlan, hogyan hagyhatják magukat az orruknál fogva vezetni Orbán Viktor európai partnerei – vélekedett jegyzetében Gregor Mayer, a lap budapesti tudósítója. Amikor Heinz Fischer osztrák szövetségi elnök szerdán hivatali partnerénél, Áder Jánosnál tesz látogatást, tudnia kell: Áder végül minden törvényt aláír, amelyet Orbán előterjeszt. Így volt ez annál a földtörvénynél is, amelynek alapján most “kisajátítják külföldi gazdák birtokait” – fogalmaz a tudósító.
A szerző szerint az EU eddigi ártalmatlan reakcióitól Orbán csak megerősítve látja magát “autoriter rohamaiban”, Fischer budapesti látogatása pedig értelmetlen rutingyakorlat csak, ha Bécs nem száll síkra határozottan azért, hogy az eddiginél “komolyabb fegyverzetet” sorakoztassanak fel az Orbán-kormány ellen az európai színtéren.
