A luxembourgi székhelyû bíróság döntése lezárhatja a Németországban évek óta tartó vitát arról, hogy jogosultak-e a szociális ellátás leggyakoribb formájára, az úgynevezett Hartz IV típusú munkanélküli segélyre vagy más ellátásra azok a Németországban élő uniós külföldiek, akik soha nem dolgoztak Németországban – és így nem fizettek társadalombiztosítási járulékot, amellyel jogosultságot szereznek a munkanélküli ellátásra -, és támogatást kérnek az államtól megélhetési költségeik fedezésére.
Ha kizárólag a szociális segély a cél
A bíróság egy román állampolgár és a lipcsei munkaügyi hivatal vitájában döntött. Az ügyet a lipcsei szociális bíróság utalta a testület elé januárban, azt kérve, hogy a németországi jogalkalmazási gyakorlat ellentmondásossága miatt tisztázza az uniós jogi helyzetet, értelmezze a vonatkozó közösségi szabályokat. Az ügyben eljáró tanács főtanácsnoka, Melchior Wathelet már tavasszal elkészítette indítványát, amely szerint Németország kizárhatja a szociális ellátásból “azokat a személyeket, akik kizárólag álláskeresés vagy szociális segélyben való részesülés céljából lépnek a területére”.
A tanács keddi ítéletben az indítványban kifejtett álláspontra helyezkedve kimondta: a tagállamoknak “lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy (…) megtagadják a szociális ellátások nyújtását a gazdaságilag nem aktív olyan uniós polgárok esetében, akik kizárólag azzal a céllal gyakorolják szabad mozgáshoz való jogukat, hogy szociális segélyben részesüljenek valamely másik tagállamban, noha nem rendelkeznek elegendő forrásokkal ahhoz, hogy tartózkodási jog illesse meg őket”.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak január 1-jei megszûnése nyomán kiterjedt közéleti vita bontakozott ki a munkaerő szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik konzervatív kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő bevándorlók ellen. “Aki csal, az repül” – hangoztatták a CSU képviselői.
A keddi ítéletet is a CSU üdvözölte elsőként. A luxembourgi bíróság döntése a “szociális turizmus” egyértelmû elutasítása – nyilatkozott Andreas Scheuer, a párt főtitkára, aki szerint a döntés erősíti a munkaerő szabad áramlása elvének elfogadottságát a német lakosságban. Az országos munkaügyi hivatal kutatóintézetének (IAB) új, a Süddeutsche Zeitung címû lapban kedden ismertetett felmérése szerint a munkavállalási korlátozások megszüntetése kedvező hatással járt, mert január óta egyre több Németországban élő román és bolgár állampolgár szerez legális állást. Körükben a foglalkoztatottság nagyobb ütemben emelkedik, mint EU-hoz 2004-ben csatlakozott országok állampolgárainak körében 2012 májusa után, amikor a rájuk vonatkozó munkavállalási korlátozások szûntek meg – emelték ki az IAB kutatói.
A román munkavállalók integrációja sikeresebb
A román és bolgár állampolgárok körében a munkanélküliségi ráta január és július vége között 11,4 százalékról 9,2 százalékra csökkent, vagyis a korlátok lebontása révén jelentősen csökkent a munkanélküliség. Ugyanakkor ebben a rétegben polarizálódás figyelhető meg, az tapasztalható, hogy nemcsak a foglalkoztatottak száma, hanem a segélyen élők száma is lendületesen emelkedik, ami “aggasztó trend” – mondta Herbert Brücker, az IAB bevándorlási szakértője a müncheni lapnak.
A románok és bolgárok körében a foglalkoztatottak száma tavaly július óta 55 százalékkal nőtt – 164 ezerről 253 ezerre -, ugyanakkor a Hartz IV-ellátásban részesülők száma 75 százalékkal emelkedett, 38 ezerről 66 ezerre. Az IAB vizsgálatában azt is kimutatták, hogy a román állampolgárok németországi munkaerőpiaci integrációja sokkal sikeresebb, mint a bolgároké. Ezt jelzi, hogy a románok körében a munkanélküliség csupán 7,5 százalékos, ami nem sokkal marad el a németországi lakosság egészét jellemző 6,3 százaléktól, míg a bolgárok körében 15,3 százalékos a munkanélküliségi ráta.
Cameron: “a józan ész diadala” az EU-bíróság végzése
“A józan ész diadalaként” üdvözölte David Cameron brit miniszterelnök az Európai Unió Bíróságának keddi végzését, amely egy német keresetet elbírálva kimondta, hogy megtagadható a szociális ellátás a más uniós tagállamokból érkező állástalan bevándorlóktól. A luxemburgi jogi fórum határozata Németországra vonatkozik, és olyan EU-bevándorlókra, akik kifejezetten azzal céllal költöznek Németországba, hogy hozzáférjenek az ellátórendszer juttatásaihoz.
Cameron azonban a döntést kommentálva kedden a BBC-nek kijelentette, hogy a bírósági határozat precedenst teremthet a többi EU-tagállam számára is. Hozzátette: eddig is azt vallotta, hogy nem lehet feltételek nélküli jognak tekinteni a letelepedést és a munkavállalást más országokban, és az EU-bíróság végzése “a megfelelő irányba tett helyes lépés”.
Iain Duncan Smith munkaügyi miniszter “kitûnőnek” nevezte keddi nyilatkozatában az uniós bíróság döntését. ő is kijelentette: a végzés alátámasztja a brit kormány álláspontját, amely szerint “nem abszolút jog” az Európai Unión belüli szabad munkaerőmozgás, és szigorítani kell az uniós bevándorlók szociális ellátásának szabályozását.
A brit kormány már életbe léptetett ilyen szigorítási lépéseket: az uniós társállamokból érkező munkavállalók például nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában nem igényelhetnek álláskeresőknek járó szociális juttatásokat, és a három hónap leteltével is legfeljebb hat hónapig kérhetnek ilyen jellegû támogatást, ha addig nem sikerül elhelyezkedniük.
Az EU-bevándorlás mára a brit belpolitika első számú vitatémájává vált, és a többi EU-tagállamból – főleg a közép- és kelet-európai országokból – érkező munkavállalók nagy száma a legfőbb hivatkozási alapja az unión belüli szabad munkaerőmozgás korlátok közé szorítását szorgalmazó kormányzati megnyilvánulásoknak. Cameron az elmúlt hetekben több nyilatkozatában is kijelentette, hogy a bevándorlás szigorításának kérdésében nem fogad el nemleges választ Brüsszeltől.
Ebben az ügyben komoly konfrontáció formálódik London és az EU között, mivel az utóbbi időszakban több vezető uniós tisztviselő is figyelmeztette a brit kormányt, hogy az Európai Unión belüli szabad mozgás az alapvető szabadságjogok egyike, és ennek bármiféle egyoldalú korlátozása ellentétes lenne az uniós jogszabályokkal.
A brit kormányzati álláspont az, hogy Nagy-Britanniának újra kell tárgyalnia az Európai Unióhoz fûződő viszonyrendszerét, a tárgyalási folyamat középpontjában a bevándorlásnak kell állnia, utána pedig népszavazást kell tartani arról, hogy e tárgyalások eredményei alapján a brit választók az EU-ban akarnak-e maradni, vagy távozni kívánnak az unióból.
